A 19. század, különösen a második fele, a vasútépítések diadalmenete volt egész Európában. Ekkor épült ki a dualista Monarchia vérkeringését jelentő, részben állami, részben magánkézben lévő vasúthálózat is. Az ekkor felépített pályaudvarok és egyéb vasúti létesítmények (a nagyvárosi hatalmas csarnoképületek és a kisebb létesítmények egyaránt) világszínvonalú építészeti teljesítmények, amelyek egy részében, igaz, sokszor leromlott formában...
A magyar piarista rendtartomány a Poprád völgyében fekvő Podolint tekintette bölcsőjének, bár 1642-ben, amikor ott az első piarista megjelent, a városka a Zsigmond idejében elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. Az alapító Lubomirski Szaniszló (ő alapította a szepesbélai plébániát is 1674-ben) lengyel herceg volt, és a piaristák között sem volt akkor magyar. A föld azonban...
Az egykori Pipagyújtó csárdánál 1849. május 12-én lezajlott csata emlékműve. A magyar vereség hét áldozatának már 1861. szeptember 8-án emlékművet avattak, 1882-ben és 1899-ben emléktáblák kerültek az oszlopra, 1999-ben pedig kiegészítették az adatokat, és felújították az emlékművet, melyet a magyar szervezetek rendszeresen megkoszorúznak.
Az Óvárostól északra az új korban kialakult külvárosa helyén korábban ritkán, vagy épp egyáltalán be nem épített terület húzódott ahol a polgárok szőlői, kertjei húzódtak. E területen épült ki a 19. század második felében Pozsony talán leglátványosabb sugárútja, a forgalmas Stefánia, északi végén a főpályaudvarral. E sugárút nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben, utcafronton áll a...
A plébániatemplom melletti harangtorony 1659-ben épült, a poprádi harangtornyot másolja. A jellegzetes pártázatos reneszánsz stílusjegyeit hordozza magán. Eredetileg sgrafittók díszítették. A toronyban két gótikus harang lakik.
A mai várost a tatárjárás után szász telepesek létesítették. A század végére már városfalai és városi kiváltságai voltak. Az 1412-ben szabad királyi városi rangot kapó, jelentős kézműiparral rendelkező Podolin 12 szepesi várossal együtt zálogként lengyel uralom alá került (1412. november 8-án Luxemburgi Zsigmond 37 000 cseh garasért – zálogba adott 13 szepesi várost, valamint három...
A kápolnát a 13. században építették román stílusban, így ma ez a város legidősebb, fennálló épülete. Később, a 16. században reneszánsz stílusban átépítették. Berendezése, oltárai a barokk korból, a 18. századból származnak. Főoltárán Szent Anna, Szent Joakim és a kis Szűz Mária festménye látható. Az újkorban Magyarország legjelentősebb kegyhelyei között szerepel. A városi legendárium számos...
Pollág (Pollák) Géza született 1829. február 27-én, evangélikus. (Valószínűleg azonos Pollag Krisztian szappankészítő mester és Lumnitzer Anna Rozina 1829. márc. 8-án Lőcsén Adolf Viktor névre keresztelt fiával.) Felesége -1855 – Szennovitz Janka, meghalt Lőcse, 1909.) 1867. volt főhadnagyként a Szepes megyei Honvédegylet tagja. Lőcse város 12 éven át volt polgármestereként hunyt el, 1883. jan. 31-én.
A Popellár családi név Kőkeszin a mai napig ismert, hiszen a településen az alsó temető felé vezető úton a szövetkezei épület helyén állt a család kúriája, ahol az 1950-60-as években kultúrház működött. Az irodalmi színpadon számos darabbal örvendeztették meg a gyermekek Kőkeszi lakosságát. A településen volt egy Popellár-kút is, melyet később közkútként használtak.
Poprád település még az Árpád-korban keletkezett a Poprád folyó partján. A középkorban nem tartozott a jelentős szepességi települések közé, csak a 18. század végétől erősödött meg, később magába olvasztotta a korábban jelentősebb városokat, mint Szepesszombatot vagy Felkát. Az aranyművesek védőszentjének, Szent Egyed (az aranyművesek védőszentje) -plébániatemplomát 1280 körül építették kora gót stílusban a település piacterén....
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Borbála síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa István sírhelye a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Mária síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...
Posonyi Ferenc (Makó, 1815. május 11. – Nyitra, 1894. január 20.) országgyűlési követ, Csanád vármegye megyefőnöke, Makó város polgármestere. Görögkatolikus nemesi családban született, apja Posonyi Ignácz az 1809-es nemesi fölkelés kapitánya, édesanyja Posonyi Ignátzné Szilvássy Anna. Az ifjú Ferenc Csanád vármegye politikai életébe először 1836-ban esküdtként kapcsolódott be. Egy évvel később tiszteletbeli szolgabíróvá, 1842-ben főszolgabíróvá...
A pozsonyi történelmi belváros északi peremén 1903-ban épült fel Pártos Gyula építész tervei szerint, szecessziós stílusban a Posta- és Távírda-igazgatóság székházának épülte a régi postaépület helyén. A ház, alkalmazkodva a jelentős szintkülönbséghez, déli oldalán egy szinttel többől áll, mint az északin. Lábazata kváderkövekből épült. Az épület az eltelt évszázad alatt kisebb-nagyobb változtatásokat élt át, így...
Pozsony városának első erődítésére valószínűleg a tatárjárás után került sor, a 13. század második felében (szabad királyi várossá 1291-ben lett). A 14. század középső harmadában már megvolt mind a négy városkapuja, napjainkra azonban csak az északi Mihály-kapu maradt fenn (többször átépített, modernizált formában. Más források szerint ekkor még csak az északi Szent Mihály-kapu, a keleti...
A tér legrégebbi épülete az Óvárosháza: a szabad királyi város Pozsony városi tanácsa székelt benne. A torony sokáig Pozsony főtornyának számított: innen hirdették ki a királyválasztásokat s az országgyűléseket, a forgalomba kerülő új pénzeket, a győzelmi ünnepeket stb. Maga az épület három ház egybeépítésével kapta mai formáját: a tornyos rész Jakab bíró háza, mellette az...
Az I. világháború tombolásának 4 évében – a főtéren álló emlékmű jobb oldalán lévő márványtábla tanúsága szerint – 99 püspöki fiatal férfi esett el a harcokban. Ha belegondolunk, hogy az egész község lakóinak száma ebben az időben két és fél ezer körül volt (a házak száma 350), és figyelembe vesszük azt, hogy egy átlagos háztartásban,...
Praznovszky József (1842–1912), plébános sírját az öreg pöstyéni temetőben találhatjuk. Nevét a Vasárnapi Ujság 1902 augusztus 17. száma őrizte meg Erzsébet királyné (Sisi) pöstyéni szobrának felavatásának kapcsán: „A Szózat eléneklése után Praznovszky József plébános hazafias szellemű beszédet mondott, miközben lehullott a lepel a márványszoborról.”
A leleszi monostor, mint a hit és a kultúra központja, jelentős hatással volt a vidékre és befolyásolta a környék fejlődését. A történelem folyamán a szerzetesrend és a monostor épülete, nagyon sok megpróbáltatásnak volt alárendelve. A földesurak és környékbeli nemesek, folyamatosan próbálták meg elfoglalni a hiteleshely és levéltárként is működő épületet. A vagyonért és földekért való...
A mai templom és rendház helyén a 15. században a Királyi Ház (Curia Regia) állt, 1460-ban és 1478-ban Hunyadi Mátyás, 1528-ban Szapolyai János király szállt meg benne. 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok háza, a királyi kamara székhelye volt. Lakott benne Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György is. A rekatolizáció kezdetén, a 17. század elején itt...
„A Káptalan-utca egy másik nevezetes háza a Prépostlak. Ez 1311-ben említtetik először. Ekkor Herkl városbíró a prépostsággal csereszerződést kötött. A prépost átengedett a városnak a városi fal emelésére egy a prépostsághoz tartozó telket, viszont a város városi telket engedett át a prépostnak lakása előudvaraként. Később Balbi Jeromos prépost a préposti lakást kényelmesebbé tétette. Mátyás király...
Presinszky Ferenc (Nagycétény, * 1908. március 23. – † 1970. december 6.) plébános. Veszprémben érettségizett, a teológiát Nagyszombatban végezte. 1934-ben szentelték pappá, előbb Zselízen szolgált káplánként. 1936-1937-ben Alsószerdahelyen szolgált. Ugyanekkor a vágai Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület helyi vezetője is volt. 1938-ban Ipolyhídvégen szolgált mint plébános és fogadta a bevonuló magyar csapatokat. 1941-ben lelki gyakorlatot végzett....
Prikkel János 1791-1808 között volt Kőhidgyarmat plébánosa. Itteni működése alatt egyházi alapítványt hozott létre Úny községgel. Ebből az alapítványból állíttatott az Öreghegy alján lévő kőkereszt.
