A római katolikus templom 1780-ban épült Szent Mihály arkangyal tiszteletére. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Nagyon régi templom,...
A temető bal hátsó részében egy dombon található az öntöttvas kerítéssel védett kettős sír. A kerítésen kívül két oldalt egy-egy magas fa található. A jobb oldali sírban nyugszik Nehrer Mátyás 48-as nemzetőr. A kőobeliszk teteje pártázott kiképzésű. A nemzetőrre és feleségére vonatkozó felirat: „Nehrer Mátyásné született: Fekete Karolin *1825. okt. 23. ✞ 1865. febr. 12....
A Bátorfalu felé vezető út jobb oldalán, a 137. számú ház előtti kiskertben látható a Nemcsok Jánosné keresztje, az INRI feliratos, vaskorpuszos műkő feszület. Kétlépcsős alapzaton áll a téglalap alakú oszlop, melynek teteje oszlopfővel van ellátva. Azon, egy négyzet alakú műkövön áll a legömbölyített szárvégű kereszt. Az oszlopon ez a felirat olvasható: „Így szerette /...
Az eredeti, a 16. században emelt templom, reneszánsz stílusban épült, a 18. század folyamán többször átalakították. 1756-ban és 1780-ban kibővítették, ez utóbbi évben változott a templom védőszentje – Szt. András helyett – Szentolvasó Királynője tiszteletére szentelték. Az oldalhajó átépítésére a 20. században került sor, az utolsó felújítás 1992–1995 közt folyt. A templom kéthajós poroszsüveges boltozattal,...
A római katolikus templom mellett kőtalapzaton álló Szentháromság-szobor a 19. századból való. A talapzaton olvasható szöveg szerint 1911-ben a Krizsán család tagjai újíttatták fel.
Kassa első városháza állt 1756-ig ezen helyen.A hajdani színházat 1786-89 között építtette gróf Sztáray Mihály és gróf Vécsey Miklós, Tallher János és Brocky Miklós tervei alapján. 500 személy befogadására volt alkalmas. Első előadásán Mozart: Szöktetés a szerájból c. művét játszották. Északi szárnyában kávézó, biliárd és étterem, az emeletén vigadó, dohányzószalon és söntés működött. 1828-ban itt...
A Várostorony és a Diák-templom szomszédságában álló, középkori eredetű üzletsor a 18. század második felében, északon apró kápolnával bővült. A félig nyitott, két oldalt pilaszterrel díszített, boltozott, északra néző kápolnában helyezték el Nepomuki Szent János kőből faragott, életnagyságú rokokó kőszobrát. A kis podeszten álló szentet a hagyományos módon, papi ünneplő öltözékben ábrázolták. Két kezében pálmaágat...
Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Máriatölgyesen az Illésházyak kastélya előtt levő parkosított területen álló szobrot 1773-ban készítették rokokó stílusban. A szobrot egy művileg kialakított dombon állították fel. Három díszes talapzatot láthatunk, melyek közül a magasabb...
Nepomuki Szent János(1349 körül–1393. március 20.) Csehország védőszentje. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. A szent nádszegi festett szobrát – a talapzaton található tábla szövege szerint – 1832-ben állították a helyi hívek adakozásából.
A dunai töltésnél a Kuzmik család kastélyával szemben áll Nepomuki Szent János kőszobra, amely 1843-ban készült, és 1902-ben felújították. A szobor márvány talapzaton áll.
„Az Alsó-, Felső- és Egyházasnyék falvakból egyesített, mai falu lakossága az elmúlt századokban hűségesen kiállt római katolikus hite mellett. A lakosság vallásos buzgalmát számtalan, ún. „szakrális kisemlék”, kápolna, kereszt, szobor őrzi a településen. Ezek egyike a ma a templomkertben álló, monumentális barokk szoborcsoport. A 18. századi alkotás eredetileg nem itt, hanem a templomtól délnyugatra lévő,...
A Kéménd felé vezető út mellett a falu határában található Nepomuki Szent János kőszobra. Az egyik legrégebbi szakrális emlék, 1770-ben állították a hívők adományaiból. Valamikor azt mesélték, hogy mikor régen nagy mennyiségű csapadék esett és megrohadt a gazdák szénája, batyut kötöttek a szobor hátára és mehetett Isten hírével, mivel nem teljesítette kötelességét.
A templomkert Szeredi utcára néző részében található. Barokk stílusban, 1732-ben készült. A hidak szentjeként és a gyónási titok vértanújaként tisztelik.
Nepomuki Szent János a gyónási titok vértanúja, Csehország védőszentje. Különös tisztelettel övezik őt a vízi emberek; a halászok, hajósok, vízimolnárok, bányászok, sóbányászok és ő óvja a fuldoklókat is. Egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja (1340–1383). Szobrait jellemzően a barokk korban faragták, elsősorban kőből. Egy püspököt ábrázolnak, amint ujját a szájára illeszti,...
A szakirodalom szerint Nepomuki Szent János a hajósok, dereglyések, hídvámosok, vízimolnárok védőszentje volt. Vághosszúfalun a múltban több vízimalom is működött, nem hiányozhatott tehát Nepomuki Szent János szobra sem. Ünnepén proseció vonult ki a határba az út mentén álló szoborhoz, mely ma már kerítés mögött, magánterületen található.
A 19. század második felében elsősorban védőszenteket ábrázoló szobrok állítása volt a jellemző. Ezek a faluközösséget ebben az időben ért kár, betegség, baj megvédése érdekében állíttatta. A hálás lakosok 1862-ben a pusztító árvíz emlékére állították fel Nepomuki szent János egy-egy szobrát. Az egyik az ispotály-szegényház előtt áll és jelzi, hogy az említett árvíz idején odáig...
Egy régi plébániai alapítólevélben olvasható ugyanis, hogy Lipthay Julianna az 1797. aug. 12-én kelt végrendeletében a szécsénkei Nepomuki Sz. János statuájának karbantartására is hagyott 50 forintot. A szobrot a főút mellett, a patak közelében állították fel a kastéllyal szemben, ahol akkor még nem voltak családi házak. A vizek és a gyónási titoktartás védőszentjének szobra …...
Köztudott, hogy Ipolykeszin kultusza van Nepomuki Szent Jánosnak. Hisz ő a falu patrónusa, tiszteletére szentelték a templomot, őt ábrázolja a régi oltárkép, s ott van Isten házának újabb freskóján is. De jelentős szakrális kisemléke a településnek ama Nepomuki Szent János-szobor is, amely 1914-től a község Újfalu nevű részén áll. A gyónási titok mártírja papi ruhában:...
A községi hivatal mellett áll Nepomuki Szent János út menti barokk kőszobra, amelyet 1751-ben emeltek, 1905-ben felújítottak, 1972-ben a község hivői ismét megjavíttatták, az utolsó javítására 1999-ben került sor. Nepomuki Szent János a hallgatás szimbóluma, a vizek, hajósok, molnárok, hidak védőszentje volt. Árvizek idején a víz a szoborhoz közeli területekig terjedt, tehát a szobortól várták,...
Nepomuki Szent János későbarokk útmenti szobra a 18. század végén készült. Állíttatta Laszlovszky József, Pest vármegye táblabírája, Buda szenátora (később polgármestere), aki e faluban született 1737. október 7-én Laszlovszki István és Mária gyermekeként. Laszlovszky József ifjúkora kevéssé ismert. Az oszlányi születés – a halotti anyakönyv szerint – bizonyos, az 1818-ban kelt végrendelet is megemlékezik az...
Nepomuki Szent János (csehül: Svatý Jan Nepomucký), (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) Csehország védőszentje. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Az idők folyamán több sóbányában, illetve sóbányászattal kapcsolatos településen templomokat, kápolnákat szentelnek neki,...
Nepomuki Szent János Csehország patrónusa, a Jézus-Társaság egyik mennyei pártfogója, egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja (1340–1383). A gyónási titok vértanújának (†1383 v. 1393), mindenekelőtt pedig a vízenjárók védőszentjének, barokk szobrait Szentháromság és Szeplőtelen Fogantatás szoborcsoportok, pestis-emlékművek mellékalakjaként Magyarország-szerte megtaláljuk, hasonlóképpen egykorú házak oromfülkéiben, úton-útfélen, kutak mellett, folyók partján, hidak párkányán,...
Az 1782-ből származó késő barokk kápolna félköríves záródású téglalap alapú épület dongaboltívvel. Benne található Nepomuki Szent János barokk szobra a 18. sz. fordulójáról. A kápolna védett kulturális emlék.
A Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia udvarán álló szobor 1783-ban készült. Nepomuki Szent János kőböl készült szobrának alkotóját nem ismerjük. A szobor eredetileg a mai Pozsonyi út mellett folyó patak partján állt.
