A gömörmegyei Sajőgömör gyülekezetének és nagy szórványa híveinek 38 évig volt hűséges pásztora. Nagy hidegben végzett temetésen átfázott és karácsony első napjának reggelén halt meg a rozsnyói kórházban, 64 éves korában. Az egész falu megsiratta, mert szelídlelkületű, szeretőszívű pásztora volt híveinek, akikkel együtt hordozta a kettős járom alatti megpróbáltatások keresztjeit. Temetésén húszegynéhány evangélikus lelkész volt...
A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 1687–1689 között és többször járt itt. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is meglátogatta a várkastélyt. Brunóc a szabadságharc elbukása után hűtlenség címén a koronára szállott. Lindenheim német generálisnak adták jutalmul, de gyorsan megvált tőle. A szabadságharc után teljesen átalakították, elvesztette reneszánsz jellegét....
A Szent Anna katolikus templom már a harmadik temploma Medve községnek. Az első még a középkorban épült. Ezt a templomot a törökök a faluval együtt a 17. század elején lerombolták. Az új templomot 1800-ban építették fel, ami viszont 1855-ben, amikor az egész falu leégett jelentősen megrongálódott. A jelenlegi templomot 1860-ban építették, és Szent Anna tiszteletére...
A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a...
1858-ban az elhunyt Tóth Pál plébános helyére Méhes Károly lépett, aki Pesten végezte el teológiai tanulmányait és 1852-től Diószegen, majd 1855-től Boldogfán káplánként működött. Nagyfödémesen egészen haláláig, 1902-ig látta el a plébánosi teendőket. A födémesi temetőre a település főutcájában, a művelődési ház közelében találunk rá. A főbejáraton belépve, jobbra, a temető végébe haladva lelhetünk rá...
Az evangélikus templom 1790-ben épült torony nélkül. Egyhajós épület, fából készült harangtoronnyal, amely az épületen kívül található. A templomra jellemző a lapos gerendás mennyezet és a nyeregtetős csarnoképület is.
Merény torony nélküli evangélikus temploma 1785 és 1789 között épült barokk-klasszicista stílusban. Az oltár falazott klasszicista műalkotás a XIX. század elejéről. A szószék, a keresztelő és az orgona klasszicista stílusúak a XVIII. századból. A templom mellett egy négyoszlopos, nyitott oldalú harangláb látható.
A község Érsekkéty felé vezető útja mellett áll az úgynevezett „Kétyi kereszt vagy mester kereszt”, melyet az írásos emlékek szerint 1835-ben Tölgyesi József Kántor-tanító állíttatott fából. Majd 1871-ben több család adományából újraállították és végül 1971-ben betonból felújították, szintén az eredeti korpusz található a beton kereszten. Keresztjáró napokon megálltak itt imádkozni.
A 19. század első felének egyik kiemelkedő egyénisége Mészáros Dávid, katolikus pap, aki a magyar szabadságharc és forradalom leverése után az elsők közt vált a megtorlás áldozatává. Életével a haladás mellett való kiállásával megérdemli nemcsak a jelen, de a jövő generációjainak tiszteletét. Az anyakönyvi bejegyzések szerint 1799 január 7-én született Hosszúfalun, Mészáros Péter és Oláh...
Mészáros Gyula, 37 éves korában, 1916. augusztus 22-én a hazáért hősi halált halt az orosz csatában. Neje és gyermekei mély fájdalmuk enyhítésére hazahozatták. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
Mészáros Péter, 31 éves korában a hazáért hősi halált halt az orosz csatában, 1915. június 10-én. A családja – neje és három árvája – tetemét hazahozatta az ungvári temetőből. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
Michaelis Vilmos ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1829-ben Pozsonyban; lyceumi s bölcseleti tanulmányait, valamint a theologiai tanfolyamból egy évet szülővárosában végezte. 1849-ben a bécsi protestáns theologiai tanintézetet látogatta és ugyanezen év telén letette Pozsonyban a theologiai candidaticumot. Majd philologiai tanulmányainak kiegészítése czéljából meglátogatta a berlini, göttingai és bécsi egyetemeket, miközben egy előkelő családnál nevelő is...
A Mihály-kapu az egykori négy, a Pozsonyt védő középkori kapu egyike. Nevét a közelében egykor állt, rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő település nevéről kapta. A „külváros” felől a kapuhoz a a barokk Szent Mihály hídon juthatunk el az egykori vizesárok felett. A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Első ütemben...
A falu közepén, az egyik üzletközpontnál, ahol régebben Mihályék laktak, áll a Mihály-kereszt. Ez egyenes szárvégű szürkés műkő kereszt, amely kétlépcsős alapzatra helyezett oszlop tetején látható. Az oszlop fehér márványlapján ez a dedikáció olvasható: „Isten dicsőségére / állíttatta / MIHÁLY JÁNOS / és neje / FERENCSIK ERZSÉBET / 1972”. A keresztet öntöttvas korpusza fehér színű,...
A 19. század második felében a galántai muzsikusok hírnevét Mihók József és zenekara is gazdagította. Nemcsak az Esterházyakat mulattatták, hanem gyakran szerepeltek az ország határain kívül is. Kodály Zoltán egyik legismertebb alkotása, a Galántai táncok alapjait a helybeli „világhíres” cigányprímás, Mihók János tizenkét tagú zenekarától hallott nóták, verbunkosok ihlették. Mihók János a galántai öreg temetőben...
A családi sírkert három sírjában Mikes József (1872-1930) községi jegyző és neje Bajcsy Julianna (1883-1969); gyermekeik: Dr. Mikes Béla (1903-1978) egykori gútai főjegyző és Rácz Dánielné Mikes Edit (1917-1978) nyugszanak. Dr. Mikes Béla Nemesócsán született. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd a prágai német műegyetemen és a pozsonyi egyetem jogi fakultásán folytatta tanulmányait. Pályafutását a közigazgatási pályán...
A fő utcától K-re, a fő térrel párhuzamos Fazekas utca és az Egyetem utca sarkán, a Hóhér-bástya közelében álló Miklós-börtön egy emeletes épülete a 15. század első felében készült, eredetileg két gótikus polgárházként. A régészeti kutatások egy korai fazekasműhely itteni jelenlétét igazolták. Az egyik legépebben fennmaradt, középkori épületnek számító Miklós-börtönt ténylegesen a 17. századtól 1909-ig...
Lédecen (Trencsén m.) született 1813-ban. Mikovényi János kincstári uradalmi hivatalnok és Farkas Antónia fia. Magyar, római katolikus. Jogakadémiát végez. 1831 – önkéntes, 1843 – alhadnagy, 1847 – hadnagy, 1848. aug. 21 – főhadnagy a 2. Sándor gyalogezredben, az ezred trencséni hadfogadó állomásának parancsnoka. Nőtlen. (Felesége 1852 – Burgh Franciska, meghalt Trencsén, 1904.) Októberben ezredével csatlakozik...
Mikszáth Kálmán családja 1843-ban telepedett le Szklabonyán. Ebben a községben 1847. január 16-án született a híres magyar író Mikszáth Kálmán, olyan ismert művek szerzője, mint a Szent Péter esernyője, a Beszterce ostroma vagy a Fekete város. Az irodalmi munkásságának legnagyobb forrása a szülőföldje volt a maga utánozhatatlan hangulatával. A ház, ahol Mikszáth Kálmán született, már...
„… a Vasárnapi Ujságban bemutatott szklabonyai képek egyikén még látható a szép léckerítéssel körülvett síremlék. (Ez a síremlék ma már nem látható, Mikszáth Mariska sírja mellett állítottak emléket szülőknek.) Maga Mikszáth is többször eljött a helyre, feleségével, gyermekivel egyetemben. Az egyik ilyen látogatást Mauks Ilona is megidézte könyvében: „Egyszer azonban, amint Szklabonyán a Mikszáth-család sírboltjánál...
„Az épület [Mikszáth Kálmán Emlékház] kapcsán maga Mikszáth írta annak idején a Galandáné asszonyom című novellában ezeket a sorokat: Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni...
Mikulik József (Dobsina, 1852. január 26. – Rozsnyó, 1886. január 14.) köz- és váltó-ügyvéd, helyettes közjegyző, levéltáros, történetíró. Mikulik József 1852-ben született Dobsinán szegény bányászcsalád gyermekeként. Apja Mikulik Simon, anyja Rachel Mária volt. Dobsinán végezte elemi iskolai tanulmányait, a gimnáziumba pedig Rozsnyón járt. A legnagyobb hatást Kramarcsik Károly gyakorolta rá, aki abban az időben a...
1996. június 23-án, 10 órakor kezdődött a református templomban az az istentisztelet, amelynek végén Rázsó Gyula, a budapesti Hadtörténeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást arról, hogy őseinknek miért sikerült 1100 évvel ezelőtt a honfoglalás. Az istentisztelet után a templomkertben felavatták Igó Aladár és Igó Attila millecentenáriumra készült emlékművét. Vélhetően az emlékmű azért került a református...
A falu főterén álló, az államalapítás emlékére készített emlékoszlopot, Nagy János szobrászművész alkotását, 2000-ben avatták fel, s amelyet a szobrász a településnek ajándékozott.
Szent István rendelete szerint minden 10 település részére templomot kellett építeni központi és messzire látszó helyen. Ezen rendelet alapján lett felépítve az első nényei templom és lett megalakítva az egyházközség „villa Eghasasfolu”. … Az első templomot, amely a „házai temető területén volt, a tatárjárás idején teljesen lerombolták. Ezért sokáig fatemploma volt a községnek a mai...
