Bodon Mihály szívos becenevén Bíró Miska gazdálkodó parasztember volt. Fia Bodon Gyula szívos az 1. világháborúban hunyt el a galíciai harctéren Ravaruskánál. A család Isten dicsőségére, hősi halált halt fiuk emlékére a nemesradnóti református egyháznak harangot öntet. A „Gyula” harangot 1933. július 9-én szentelték. A 614 kg súlyú, 110 cm átmérőjű 85 cm magasságú bronz...
A Bodzsárék kertjében nagy kőtalapzaton áll egy szürke műmárvány vaskorpuszos feszület. Eredetileg itt egy pléhkorpuszos fakereszt volt, amely hajdan a kaszárnya helyén állt. Ma ez a dedikáció olvasható a talapzaton: “Jézus / Isten Meg / váltónk légy / irántunk és / az egész Világ / iránt kegyelmes és / irgalmas / amen/ 1886-1924.”
A plébániával szembeni Boglár-keresztet is felújították nemrégiben. A hármas tagolású fehér vaskorpuszos szürkekő-kereszten, melyet kovácsoltvas kerítés vesz körül, csak ennyi áll: 1810/1966.
Egy öntöttvasból készült színezett korpusz díszíti… A többlépcsős díszített szárú, INRI feliratú szürkemárvány-kereszt a falu nyugati útkereszteződésénél áll, kovácsoltvas kerítés veszi körül. A talapzat legalsó részén egy tőrrel átszúrt szívet látunk. E helyen régebben is állhatott feszület, valószínűleg az itteni föld Teleky nevű birtokosa állította… Egy régebbi kereszt meglétéről árulkodik az 1865-ös jegyzői jelentés is:...
Izsap községben 1848-ban 20 fős Nemzetőrség alakult ki a különböző korosztályú és foglalkozású izsapi férfiak közül. A nemzetőrök egyike volt a levita tanító Bölcskey Gergely is, aki 1808-ban született és 40 évesen lépett a nemzetőrök soraiba. Sírja ma az izsapi temetőben található.
Bolgár Emil (inámi), a pozsonyi kir. tábla birája, Bolgár Ferencz ügyvéd, királyi kincstári tanácsos és Medveczky Aurora fia, szül. 1840. jún. 23. Máramaros-Szigeten, hol a gymnasium négy osztályát, az 5. és 6. osztályt mint magántanuló Szatmáron végezte. Atyja 1855-ben elhalálozván, édes anyja nyolcz gyermekével gyermekei neveltetése végett mostoha anyagi viszonyok közt Pestre költözött. Bolgár Emil...
A Branyiszkói-hágó nyugati oldalán álló, apró falunak a régi országút és a modern gyorsforgalmi út közé szorult, kis temetőjében a magyar történelem egy fényes győzelmével kapcsolatos, becses emléke rejtőzik. Az 1848. őszén hősies szabadságharcba torkolló magyarországi forradalom erői télire nehéz politikai és katonai helyzetbe kerültek. A Bécs alól vereséggel visszavonult és a komáromi sáncokra támaszkodó,...
A kereszt az egykori Németdiószeg és Magyardiószeg határán áll. Brinza Márton, akinek neje Csizmadia Erzsébet volt, 1730 körül született. Neve többször is szerepel a korabeli anyakönyvekben, de életéről (az anyakönyvi adatokon kívül) nincs közelebbi információ.
„A kereszt szürke műkőből készült színezett öntöttvas korpusszal. Krisztus teste fehér, a haj és a takaró barna színű. A keresztet kovácsoltvas kerítéssel vették körül. … A plébánia levéltárában van egy rá vonatkozó keresztalapítvány is, melyről Danczi Lajos (helyi plébános – szerk.) is megemlékezett, s amely az alábbiakat tartalmazza: „Tekintetes Bródik Lambert földbirtokos úr 1908. január...
A temető régi központi keresztje szintén kőből készült öntöttvas korpusszal. A keresztszárak végei csipkézettek, a talapzaton pedig egy Jézus Szíve-dombormű látható. A feszület alatt az alábbi felirat olvasható: „Az Úr Isten dicsőségére állították Id. BUGYI JÁNOS és családja 1912-ik évben. Uram Jézus irgalmaz a kimúlt híveidnek.”
Az 1703-1711-es Rákóczi-féle szabadságharcban a falu a fejedelem mellé állt. Ebben szerepet játszott a nagyszámú református gyülekezet. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én tartózkodott a faluban. A kurucok emlékét a „kuruc itató“ őrzi. A monda szerint a cédrusfa alatt tartottak haditanácsot.
Boldogasszony búcsújáróhelye és szentkút Kürt község nevezetes búcsújáró helye a Góré hegy lábánál levő Cigléd. Ez a hely a régmúltban pálos remeték lakhelye volt, akik földbe vályt barlangokban laktak. A barlangok helyét őrzi a góré hegy alatti fakereszt. A néphagyomány sokféle regét fűz a fehérbarátok és a Cigléd kegyhely történetéhez. A domb alján, a Mindenkor...
A szent kút eredete ismeretlen. Nem tudni, mikor fakadt föl a forrás. Azt sem tudjuk, hogyan bukkantak rá. És hogy miért lett szent kút (kegykút). Hiszen a ciglédi réten sok más forrás bugyog és tőle nem messze van a füri Debeny-kút is. Ezekből nem lett „szent kút”, csak ebből az egyből: Szűz Mária kútjából. A...
A Szent László tiszteletére szentelt templom építésének 270. évfordulója alkalmából a templom közelében, a falu főutcáján végighúzódó zöldterület parkosított részén helyezték el 2007-ben a szabálytalan, megközelítőleg kör alakú betontalapzatra állított, durván megmunkált kőtömböt. A kőre erősített fémtáblába az állíttatás évét (2007) és a falu címerét vésték, ami a templom főoltárképe alapján készült. Szent László királyt...
A Fő tér nyugati térfalában, a Szent Erzsébet székesegyháztól északra álló palota, mely a magyar klasszicista építészet egyik remekének tekinthető, több középkori telek egyesítésével kialakult területen épült fel 1805-7. között. A zárt sorú beépítésben álló, tengelyszimmetrikus ház főhomlokzata 11 tengelyes. Középső, enyhe rizalittal is hangsúlyozott része elé épült az 1. emeleti díszterem 8 dór kőoszlopon...
A Csemadok emlékművet a szövetség 50. évfordulójára 1999-ben emelte at alapszervezet. Az emlékmű felavatásánál Duka-Zólyomi Árpád mondott ünnepi beszédet, Orosch Ján akkori párkányi esperes szentelte fel. Kőből készült, kb. 2,5 m magas. Évfordulós ünnepségek alkalmával koszorúzzák, gyertyát gyújtanak a Csemadok szervezésében.
Csenkey Vendel fehérmárvány síremlékét és sírját kovácsoltvas kerítéssel övezi. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén a sír koszorúzások és megemlékezések helyszíneként szolgál.
A bronz domborműves emléktábla a hajdani losonci Magyar Királyi Állami Főgimnázium, ill. Csehszlovák Reform Reálgimnázium épületének falára került, melynek jeles tanára Scherer Lajos (1874 Óverbász – 1957, Szeged) az iskola cserkészcsapatának parancsnoka, utóbb az A MI LAPUNK c. diák- és cserkészújság (1921-1932) szerkesztője és kiadója volt. A lap nemcsak a fiatal csehszlovákiai magyar értelmiség –...
Cservenka Kálmán (Feketenyék, 1879. július 15. – 1943. december 30.) nagyhindi plébános, kerületi esperes, egyházi tanfelügyelő. Középiskoláit Pozsonyszentgyörgyön, Pozsonyban és Esztergomban végezte. Utóbbi helyen teológiát végzett. 1902-től Dunaszentpálon, majd 1905-től Verebélyen szolgált segédlelkészként 1911-ig. Ott társalapító igazgatósági tagja volt 1910-ben a Verebélyi Takarékpénztár Részvénytársaságnak, és áldozatos munkáját a sajtó is kiemelte. 1907-től tagja A Magyarországi...
Csiby Lőrinc 1849. augusztus 6-án született Ditrón, Csík megyében. Középiskoláit Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen végezte. 1870-ben került a selmeci akadémiára erdészhallgatónak, ahol 1873-ban végzett. 1874. szeptember 14-én a besztercebányai jószágigazgatósághoz került erdőrendezőnek, mint I. osztályú erdőgyakornok. 1878-ban Pozsonyban erdőbecslő, 1881-ben alerdőfelügyelő a horvát-szlavon végvidéki erdők becslésénél, majd ott erdőrendező is lett. 1883-ban Lugoson, 1887-ben Orsován volt...
A betonkereszt Farkasd és Negyed határán áll. Az 1947-es évszám csak a betonkereszt felállításának idejét jelzi. Ezen a helyen eredetileg egy fakereszt állt, melyet Csiffáry Géza állíttatott 1896-ban, annak emlékére, hogy sikerült túlélnie a Vág folyó árvizét. A fát licitáláson vette. Mikor kijelentette, hogy a kiválasztott fából keresztet akar csináltatni, akkor senki sem licitált rá,...
