Cservenka Kálmán (Feketenyék, 1879. július 15. – 1943. december 30.) nagyhindi plébános, kerületi esperes, egyházi tanfelügyelő. Középiskoláit Pozsonyszentgyörgyön, Pozsonyban és Esztergomban végezte. Utóbbi helyen teológiát végzett. 1902-től Dunaszentpálon, majd 1905-től Verebélyen szolgált segédlelkészként 1911-ig. Ott társalapító igazgatósági tagja volt 1910-ben a Verebélyi Takarékpénztár Részvénytársaságnak, és áldozatos munkáját a sajtó is kiemelte. 1907-től tagja A Magyarországi...
Csiby Lőrinc 1849. augusztus 6-án született Ditrón, Csík megyében. Középiskoláit Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen végezte. 1870-ben került a selmeci akadémiára erdészhallgatónak, ahol 1873-ban végzett. 1874. szeptember 14-én a besztercebányai jószágigazgatósághoz került erdőrendezőnek, mint I. osztályú erdőgyakornok. 1878-ban Pozsonyban erdőbecslő, 1881-ben alerdőfelügyelő a horvát-szlavon végvidéki erdők becslésénél, majd ott erdőrendező is lett. 1883-ban Lugoson, 1887-ben Orsován volt...
A betonkereszt Farkasd és Negyed határán áll. Az 1947-es évszám csak a betonkereszt felállításának idejét jelzi. Ezen a helyen eredetileg egy fakereszt állt, melyet Csiffáry Géza állíttatott 1896-ban, annak emlékére, hogy sikerült túlélnie a Vág folyó árvizét. A fát licitáláson vette. Mikor kijelentette, hogy a kiválasztott fából keresztet akar csináltatni, akkor senki sem licitált rá,...
A csiliznyáradi római katolikus templom a falu főutcájában található. A nyáradi katolikusok évszázadokon keresztül Medvére illetve Balonyba jártak templomba. A templomépítés kezdeményezője a falu két nagygazdája Sebő Gábor és Csicsay Gábor volt. Kérvényüket a balonyi plébános és a nagyszombati érsekség is támogatta. Ezért1929-ben, a falu közepén kijelölték az új templom helyét egy volt vízgyűjtő helyén....
Régiónkban gyakran találkozhatunk Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral, addig Szent János apostol szobra ritkán fordul elő. Csiliznyáradon a Bős felé eltérő út kereszteződésénél található ez a szobor, a legrégebbi egyházi szobra a településnek (Végh Ferenc állítása). A szobor létrehozásának idejét, megrendelőjét, készítőjének idejét nem ismerjük. A Községi Önkormányzat 1995-ben, majd 2014-ben felújíttatta.
A kopjafát 1996-ban, a magyar honfoglalás 1100 évfordulója alkalmából készítette Csilizpatas Önkormányzata. A faluház melletti emlékhely a községben szervezett megemlékezések, koszorúzások színhelye.
A falu legjelentősebb műemléke a református templom. Klasszicista stílusban épült 1794-ben. A 19. század harmincas éveiben átalakították. Egyhajós épület. Tornyán kupolás sisak. Figyelemreméltó az 1834-ben készített falazott szószék. A karzat fapárkányán klasszicista rozetták és festett későbarokk indás motívumok.
A templom helyén eredetileg Árpád-kori gótikus stílusban épült katolikus templom állt, ami 1650 körül vált reformátussá. Több alkalommal leégett, így (1644-ben, 1863-ban) utoljára 1907-ben, amikor a teteje égett le. Ekkor építették újra, neoklasszicista jegyeket kapott. Tornya 25 m magas, benne két harang található (1907 és 1924-ben öntötték a harangokat). A templomot több alkalommal restaurálták, így...
A Csoma-palota, vagy Csoma -ház a szűkebben vett központtól délre, attól kissé távolabb, az újkorban kiépült, elegáns Sétatér (később Kossuth utca) déli, Duna-felőli házsorában áll. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, mai formájában hat szintes ház a tér legidősebb épülete. Magja 1778-ban épült fel, barokk stílusban, Georg Karl Zillack, jónevű építész tervei alapján. Eleinte az...
Felvégen található, a falu nyugati végén. Bevizsgált forrás, melynek egészséges, tiszta vize gyermekek számára is fogyasztható. A forrás fölé fából, kör alakban tetőt építettek, körülötte kőből támasztották meg a forrás kivezetését, fakerítés veszi körbe. Vize a Pancsuri-patakot táplálja. A helyiek Papkútnak is mondják, elbeszélésük szerint egykor egy pap üldögélt a forrás mellett. Kategória: természeti érték,...
Czékus István 1818. december 22-én született Gömörpanyiton, nemes, de szegény sorsú szülőktől, (apja Czékus Márton, anyja Bacsó Erzsébet) akik igyekeztek a tanulási kedvet felkelteni és táplálni fiukban. Atyja kimondhatatlan örömére ebben nem volt hiány, s a szorgalmas fiú, már a panyiti falusi iskolában is kitűnt. Emellett karénekesi szolgálatával megszerezte ruhácskáját is. A rozsnyói gimnáziumba szintén...
Czinka Panna, Cinka (Sajógömör, 1711 – ? , 1772 ? ), cigányzenész. Atyja is zenész volt. Zenére pártfogója, Lányi János földbirtokos taníttatta Rozsnyón. 1730-ban férjhez ment egy nagybőgőshöz, vele és két zenész sógorával hozta létre korának egyik legnépszerűbb cigánybandáját. Hiteles műve nem maradt fenn. A híres Czinka-nóta kétségtelenül 19. sz.-i alkotás, úgyszintén mindazok a dallamok,...
Czirók János református tanító (1855–1909) és Csiba Ilona sírja a sikabonyi (Dunaszerdahely) temetőben. a Mindenszentek-templom mellett. Fiuk Czirók Dezső hodosi református tanító. Csiba Ilona egyébként Csiba Benő és Gálffy Leopoldina lánya, a mai Vermes-villát magába foglaló terület korábbi tulajdonosának, Gálffy Istvánnak az unokája, majd annak halála után Bíró Dánielné Gálffy Eszternek az unokahúga.
Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós az Érsekújvárhoz közeli Andódon született. Czuczornak először 1906-ban az érsekújvári sétatéren állítottak szobrot. Ez a bronzszobrot 1946-ban eltávolították, a helyi legenda szerint beledobták az egyik közeli kútba. A Csemadok székháza előtti szobor 1966-ban készült. Átadására a Czuczor halálának 100. évfordulójára szervezett emlékünnepségen került sor. Alkotója az érsekújvári születésű Juraj...
A temető északkeleti részében található címerrel díszített fekete márvány obeliszk a falu egykori földbirtokosának állít emléket. Keszihoczi és Dacsó-Lami Dacsó Pál (1822-1890) közéleti személyiség, országgyűlési képviselő illetve főjegyző volt. A sírt kovácsoltvas kerítés veszi körül.
Eduard Beneš 1945/88. elnöki rendelete alapján Csehszlovákiában munkára lehetett kötelezni minden férfit és nőt. Nagymácsédon a deportálás három napig tartott (1947. január 30-31. és február 1.). Ez idő alatt 578 személyt vittek el kényszermunkára. A magyarok kitelepítése Nagymácsédról Magyarországra 1947. április 1-én indult és május 15-én ért véget. Összesen 61 családot telepítettek ki. Helyüket az...
Dianiska András, ágostai hitvallású evangélikus lelkész, szül. 1840. aug. 9. Batiszfalván Szepesmegyében, hol atyja Dianiska Dániel s nagyatyja Scultéty András, lelkészek voltak (1809–1863.); a gymnasiumot Lőcsén, Rozsnyón és Késmárkon, a theologiát Eperjesen végezte, hol az utolsó évben a gymnasium alsó osztályában mint helyettes a latin, német és tót nyelvet tanította. Theologiai, bölcseleti s nyelvészeti tanulmányait...
A települést, Ruszka néven az 1332-es pápai tizedjegyzékben említik először, de bizonyos, hogy 11. századi eredetű. A 15-17. században a Dobó család a birtokosa, innen későbbi előneve is. A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt templomát a Dobó család építtette 1500 körül. 1797-ben átépítették, a barokk elemek ekkor jelentek meg a templomban. Az eredeti templom maradványa:...
Az elhunyt mindössze 13 éves volt. A relief ábrázolta képen a gyermeket Jézus veszi magához az őrangyaltól. A síremléket a temető I./2-es számú parcellájában találhatjuk meg.
Dologh János az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alapításkori rendes tagja volt. Az elhunyt kovácsoltvas-kerítéssel övezett sírját fokozatosan birtokba veszi a természet.
Kassa legrégebbi temploma. A 13. században épült keletelt templom, az északi oldalon hozzá csatlakozó rendházzal. Az akkorra leromlott épületeket 1437-ben, gótikus stílusban átépítették. A reformáció idején, 1553-ban a fanatizált protestáns városlakók megrohanták, kirabolták és tönkretették a kolostort. Ezt követően a domonkosok elhagyták Kassát. Az épület másfél évszázadon át csak pusztult, több tűzvész is érte. A...
Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1881-ben avatták orvosdoktorrá. Bár szigorlatait többnyire csak elégséges szinten teljesítette, több pályadíjat is megnyert, V. éves korában Lenhossék József asszisztense az Anatómiai Intézetben, majd Scheuthauer Gusztáv első munkatársa lett a Kórbonctani Intézetben. Ígéretesen induló tudományos karrierjét édesapja kedvéért szakította meg, és 1882-ben visszatért Késmárkra praktizálni. Röntgenkísérletekkel 1898-ban, 3 évvel Konrad...
Dr. Greisiger Mihály (1851. december 25., Tátraalja, Szepes m. – 1912. szeptember 10., Szepesbéla)) emberszerető hírében álló orvos szakember, polihisztor – aki életét hivatása mellett többféle tudományágnak is elszentelte. Szepesség őstör¬ténetének lelkes kutatója, aki beírta magát a szepesbélai emberek szívébe. Tizenegy gyermekes földműves család második sarjaként 1851. december 25-én, Tátraalján született. Édesapja id. Greisiger Mihály...
