Dr. Kathona László Rimaszécsen született 1864-ben. Rozsnyó tiszti főügyésze, a református egyházmegye főgondnoka, a város képviselőtestületének tagja. Kathona László háza adott harminc évig otthont a Sajó-Vidék társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és politikai hetilapnak (Rozsnyó, 1898. máj. 1.–1944. dec. 2.). Egy rövid szünet után (1918–1919) az impériumváltást követően is folyamatosan megjelent, és fontos szerepet töltött be Rozsnyó...
Dr. Szász Ágoston a Szepesmegyei Orvos- és Gyógyszerész Egylet 1898-as évkönyvében így emlékezett Dr. Kern Aladárra: “Egyletünk egy legifjabb tagja mult ki személyében, életének 36 éves korában, oly korban, melyben a legszebb jövö, a legvérmesebb remény tevékenységre buzditja az elöretörekvő ifjut, az akaraterős férfit. Kern Aladár született 1861. október 23-án Liptó-Ujvárt, egy kedvelt, igen keresett...
A sétatatér közel két kilométer hosszúságban, két oldalt hárs-, gesztenye-, platán- és erdei lombos fákkal szegélyezve, hellyel-közzel pihenőhelyekkel ellátva, a Sajó fölött bástyaszerűen emelkedő terraszon fut végig és óriási E alakban húzódva, igen kellemes és üdítő sétáló helyet nyújt. Megalkotójának a városi és vidéki közönség a déli törésében elhelyezett emlékoszloppal rótta le köszönetét és háláját....
Lorx Sándor Miklós Dr. (ruszkini) (* 1839. november 15., Késmárk – † 1917. október 30., Lőcse). Megyei főorvos, Tátrafüred első fürdőorvosa, később Szepes vármegye főorvosa. Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) Iglói osztály pénztárosa (1882). Az MKE helyi képviselője Igló (1881-), Lőcse (1885-), a központi választmány tagja (1881-1913-). Dr. Lorx Sándor, felesége Soltész Irma és két leánya,...
Markó Sándor jogtudor, királyi közjegyző 1847-ben született Rozsnyón. Rövid ideig országgyűlési gyorsíró volt, de az ügyvédi diploma elnyerése után Rimaszombatban telepedett le. 1875-ben, a királyi közjegyzői intézmény megalakulásakor nyújtott be pályázatot közjegyzői állás elnyerésére. Ennek eredményeként nevezték ki királyi közjegyzőnek Rozsnyóra. Egyike volt a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara alapítóinak. Mint jogi szakíró cikkei jelentek meg,...
Nosz Gyula (Igló, 1865. május 13. – Székesfehérvár, 1918. szeptember 3.) jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő. Középiskoláit Iglón, egyetemi tanulmányait Budapesten és külföldön végezte. Azután ügyvédi vizsgát tett, de nemsokára szülővárosa, Igló szolgálatába lépett, amely később polgármesterévé választotta. A belügyminisztériumban mint a kodifikáló bizottság kültagja működött. Országgyűlési képviselővé szabadelvű párti programmal az 1901. évi...
Dr. Párkány Antal (* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és 1957 között Galántán középiskolai tanár, 1957–1958-ban az Oktatásügyi...
Dr. Pécsi Gusztáv * 1874. szept. 2. Brassó – † 1947. márc. 16. Nagyölved / pap, filozófus, csillagász, fizikus Dr. Pécsi Gusztáv 1874. szeptember 2-án született Brassóban. Az ismeretlen, hogy alapiskoláit hol végezte, viszont a gimnáziumot Budapesten és Esztergomban végzett. 1893-ban a Collegium Germanicum Hungaricum tagja lett, amely egy német-magyar pápai, jezsuitai vezetés alatt álló...
“… Ős, patriciusi családból született 1833 szept. 1-én Késmárkon s a hosszú nyolcvan esztendőből csak rövidke néhánv diákévet töltött annak falain kivül. Itt ringott bölcsője, itt rakott család fészket, itt folyt le tevékenysége, itt élvezte munkásságának gyümölcsét és itt fejezte be áldásos életét 1913 április 27-én. Élete tehát összeforrt Késmárk életével. Középiskolai tanulmányait szülővárosa ősrégi...
Az, hogy Mikszáth Kálmán egy-egy novellájában szatirikusan írt Selmecbányáról, ironikus hangnemben szólt az itteniek egészségi állapotáról, nem véletlen. A már-már maró gúnynak tűnő megállapítások mögött, sajnos, sok volt az igazság. Az arany kisasszony című Mikszáth-írásban többek közt az alábbiakat olvashatjuk: „Szomorú város ez! A levegője méreg a bányák kipárolgásától, vizétől »golyva nő a halványarcú leányok...
Ürge Antal a felvidéki Galántán született, 1904-ben. 1930-ban szentelték pappá. A kápláni és szanatóriumi lelkészi évek után 1934–36 között püspöki titkár, majd hitoktató tanár lett Zsámbékon, később a budapesti Szent Imre Kollégium prefektusa volt. 1943-tól Székesfehérvárott teológiai tanár, 1952-től ugyanott a szemináriumi templom igazgatója 1956 decemberi kényszerű meneküléséig. Ürge Antal atya az ’56-os manchesteri magyarok...
A beckói temető kapujához közel található, kripta. Dubniczky András honvéd hadnagy földi maradványai a vasráccsal ellátott, gondozott családi kriptában nyugszanak.
Dusinszky Lipót, székesegyházi karnagy, egyházi zeneiró, szül. Csehországban Szupihorán 1833., honnan a 40-es évek végén szakadt Magyarországba s azóta hazánk művészeti érdekeit szolgálja Nyitrán, hol iskoláit is végezte s hol előbb mint kántortanító s magántanár működött, mig 1863. a nyitrai püspöki székesegyház karnagyául nevezték ki s manapság is ez állásában működik. Egyházi zeneműveinek száma tekintélyes...
A temető központi keresztjét 1862-ben állította Putz János. A kőkereszten kőkorpusz van, alsó részére a Hétfájdalmú Szűz Mária kis szobra van helyezve.
Justi Henrik pozsonyi polgármester (1804–1878 – a V./1-es szektorban nyugszik) és egykori politikai ellenfele, az 1882-ben elhunyt Edl Tivadar sírja a temető V./3-as szektorában található. A két férfiú – Pozsony első embere és befolyásos bankára, pénzügyi szakembere, – közel húsz éven át uralta a várost. Bár indulásuk nagyon különböző volt – Justi 1848/49-ben csatlakozott a...
A Rozsnyói Híradó 1915. november 21-én megjelent számában volt olvasható az alábbi tudósítás: „A hazáért halt meg … – Egyed Miklós temetése – Költői hajlamú ifju volt. Csupa tűz, csupa láng. Lelke tele volt a haza képével s boldog volt, hogy a haza hívta. Csatariadóról álmodozott, mint Petőfi, akiért ugy lelkesedett mint magyar ifjuhoz illik....
Első okleveles említése 1308-ból való, a pápai tizedjegyzékben 1332-ben Szentandrásfalva néven szerepel, s egy 1481-es oklevél pedig Szentandrássúr alias Egyházfalva néven említi. A másik település 1245-ben még Súr néven, majd 1335-ben Pénteksúr, 1411-ben pedig Kissúr néven fordul elő az oklevelekben. Temploma azonban sokkal régebbi, mint a falu első okleveles említése, hisz román kori része a...
A templom kertjében, a templom oldalbejárata előtt áll az Első Magyar Szent Család szoborcsoportja, amelyet 1996-ban a millecentenárium alkalmából emeltetett a nagycétényi férfikar. A négyzet alakú talapzaton álló szoborcsoport Szent István királyt, Boldog Gizellát és Imre herceget ábrázolja.
1915 körül állíttatták a vasút dolgozói az itt nyugvó hős honvédek emlékére. Az öntöttvas kereszt, fém corpus Krisztussal egy megnövelt kőtalapzatra van állítva, magyar felirattal.
A Szent Mihály arkangyal templom kertjében, buja vegetációval övezett – és ezért könnyen szem elől téveszthető – közegben áll az a kereszt, melyet az I. nagy háborúban elesettek emlékére állíttattak. A faragott kőből készült talapzatra rögzített kereszt anyaga teljes egészében öntöttvas, amit barna festékkel kezeltek le, a korpusz és a szöveg betűi ezüst színűek.
