A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a 15. század végén vált közismertté. Bajorországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelország déli részén alakult ki kultusza, különféle ábrázolása is itt terjedt el. Magyarországon a 17. századtól vannak adatok ábrázolására. Ma a tűzoltók védőszentje, ünnepe május 4-én van. A tűzvészek gyakran pusztítottak a nád- vagy zsuppfödeles falvakban, mezővárosokban. Csütörtök...
A főút mellett, a parkkal szemben modern négypilléres talapzaton áll Szent Flórián szobra. A szent szobra a 19. század 60-as éveiben készült, a Csehországból származó, Nagyszombatban, később pedig Pozsonyban tevékenykedő Brandl Norman Antal szobrász alkotása. Szent Flórián szobra mellett áll egy 1938-ból származó zászlótartó kőoszlop.
1849 és 1851 között épült fel a falu főterén Fekete Mihály püspök támogatásával a neoromán római katolikus Szent Flórián templom. A templomban fellelhető Szent Flóriánt ábrázoló kép és a klasszicista keresztelőkút, mely fölött egy pieta szobor látható, még az 1800-as évekből származnak. A templomban további: Jézus szíve szobra, Szűz Mária szobra, Szent Alajos szobra, a...
Pozsony újkori szakrális művészeti alkotásokban különösen gazdag. Az évszázadokig az ország egyik legfontosabb egyházi (és egyházművészeti) központjának számító városnak nem csak történelmi központjában, hanem az újkorban kialakult külvárosaiban is találhatunk ilyen értékes emlékeket. A fallal körülvett, középkori városközponttól északkeletre a Virágvölgynek (Blumenthal) nevezett területen 1732-ben épült fel a díszes, kőből faragott Szent Flórián szoborcsoport. Eredetileg...
A Szent Flórián-szobor Szent Flórián élete Magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. A 3. század második felében szolgált, s mint sok más katona, ő is keresztény lett. A század utolsó évtizedei aránylag nyugalmasak voltak az egyház számára, így Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vehetett búcsút a hadseregtől,...
Szent Flórián oszlopon álló szobra a katolikus templom kertjében található, az önkéntes tűzoltó-testület megalakulásának 120. évfordulóján, 2006. május 6-án avatták fel, majd 2016-ban felújították.
Szlovákia délkeleti részén a legérdekesebb gótikus kishidak közé tartozik a leleszi kőhíd. A boltozata máig is sértetlen. Ma már csak a kiszáradt medret íveli át, de régebben folyója sebes sodrású és vad volt.
Az ismeretlen művész által 1808-ban alkotott szobor eredetileg a Szent György téri tűzoltó-szertár előtt állt, jelenleg a városi könyvtár előtt található. A közeli teret is a szoborról nevezték el nemrég, azelőtt Dubček tér néven jegyzezték a területet, amelyet a helybeliek leginkább az Olympia bevásárlóközpont előtti térként ismertek. A Szent György-szobor 1963 óta szerepel a műemlékek...
A város legrégibb történelmi és szakrális emléke, amelynek helyén már a korai Árpád-korban is állt egy (valószínűleg) fatemplom. A mai kőtemplom román kori alapja a hagyomány szerinti 1329-es esztendőben épült. Ebből az Anjou-korból származnak a templom egykori gazdag freskóábrázolásainak töredékei is: a szentély Szent Miklós- és Krisztus-ábrázolásai, valamint a főhajó külső falán látható Kálvária-freskó. A...
A kápolnát a család állíttatta Szaniszló János 60. születésnapjára, 2014. augusztus 27-én. A Szent Hubertust ábrázoló farelief előtti védőrácsban a katolikus, a görögkeleti és a református kehely talál helyet, jelképezve a vallási együttélést.
A római katolikus templom 1769-ben épült Szent Imre herceg tiszteletére. Eredetileg későbarokk épület 1769-ből, 1800 után klasszicista stílusban átépítették. A település 12. században épült első temploma a tatárjárás idején (1242-1243) elpusztult. Alapjainak maradékát 1985-ben fedezték fel földműves szövetkezet udvarán. A lakosság később átköltözött a Duna szigetre, ahol az 1332-ben megemlített gótikus kistemplom állt, mint Kakat...
“A község harmadik, mai barokk Szent Imre-templomát a Zichyek építették 1771-ben. Az egyhajós építmény sima mennyezetű, szentélye szelvényes végződésű, az oromzatos homlokzat előtt gúla alakú torony emelkedik. A homlokzatot fasávos keretek és kerekded végződésű ablakok tagolják. A templom sekrestyéje poroszsüveg boltozatú, a freskók 1948-ban készültek. A templom régebbi berendezéséből megmaradt a kőoltáron álló 18. századi...
Államalapító királyunkra, Szent Istvánra, valamint a magyar egységre és államiságra emlékező, Lipcsey György szobrászművész alkotta szobrot 2004. augusztus 20-án avatták fel a dunaszerdahelyi Szent István téren.
Ipolynyék védőszentjét Szent István királyt nemcsak a templom főoltárán jelenítették meg, de azon kívül is. Hogy szent királyunk kultusza a mai napig itt elevenen él, annak ékes bizonyítéka a nemrégiben felállított szobor is. Szent István bronzszobra egy szépen kialakított park közepén áll, egy magas kőtalapzaton a templom alatti téren. Az egész alakos szobor a királyt...
A falu gyors fejlődése következtében a 19. század második felében kicsi lett a templom. Ezért a falu lakói Bernkopf Károly plébános felhívására elhatározták, hogy nem a régi templomot fogják megjavítani, hanem egy teljesen újat építenek. Erre a célra külön templomépítő bizottság alakult, amely első ízben 1902. március 2-án a plébánosnál jött össze. Tagjai Kubányi Alajos,...
A falu régi egyházashely, Szent Mihályról nevezett kápolnáját már 1425-ben jegyezték „capella s. Nicolai” formájában. 1526-ban „ecclesia de. Kovar” alakban szerepelt az okiratokban. A régi kápolnát a XIX. század végén hat méterrel megtoldották, három méterrel magasították, a régi falakat is felhasználva. 1899-re felépült a község egyhajós, félköríves szentélyű neobarokk római katolikus temploma, s Szent István...
