1718-ig a településen Szentháromság tiszteletére állhatott egy templom (kápolna?), majd 1718-ban vagy ezt követően Szent László király tiszteletére építettek egy újabb objektumot. A régi római katolikus templom 1773-ban épült, amely a mai komáromszentpéteri katolikus építményhez hasonlított. A templomot Szluha Ferencné Konkoly Thege Júlia (Julianna?) építtette, valószínűleg testvéreivel, Konkoly Thege Lászlóval és Jánossal együtt. Ide az...
Sajószentkirályon Szent László szobrának leleplezése a község első írásos emlékének 725. évfordulója alkalmából került sor. A hagyomány szerint Szent László királynak volt kastélya a faluban és a mai kastély ennek alapjaira épült. A település első írásos említése 1282-ből származik „Zenthkyral alakban. A helyi nemes Szentkirályi család birtoka volt, majd a 16. század végétől a Rákóczi-családé,...
A Szent Lőrinc tiszteletére emelt felsőszeli római katolikus templomról kevés írásos dokumentum maradt fenn. Egy 1271-ből származó írásban V. István király jóváhagyta a nyitrai Szent Emerámus templomnak II. Géza adományozó levelét. A dokumentum említi a templomot is, mely a 12. század elején, de inkább a 11. században épült. 1524-ben a Dudvág jobb oldalán épült a Szent...
„A falu további szakrális kisemlékei közé tartozik a Szent Márk-képoszlop, amit itt kápolnának neveznek. A három oldalról nyitott képoszlopban nemrég még látható volt Szent Márk ülő fekete faszobra, amelyet már nem találunk eredeti helyén. Helyette egy nyomtatott színes képet tettek. Hajdan Márk napján körmenettel érkeztek ide a hívek. Itt szentelte meg a plébános a határt,...
Tours-i Szent Mártonnak szentelt, 1728-ban épült katolikus templomot, 1989-ben újították fel. A templom előtt áll a két világháború és a kitelepítések áldozatainak emlékműve. A felújított plébániát Sárai Attila plébános szentelte fel 2005 novemberében.
Szent Mártonnak szentelt, barokk stílusú római katolikus temploma eredetileg 1730-ban épült egy régebbi templom helyén, az 1763-as földrengés után építették újjá. Zichy gróf állíttatta helyre a templomot, színes ólomüveg ablakokat készíttetett, melyek a mai napig az ablaknyílásokban pompáznak. A 19. századból származó neogótikus oltáron található egy Szent Márton püspökről készült festmény. A templomot 2006-ban újították...
A falunak 1991-ig nem volt saját temploma, építése 1993-ban fejeződött be, és 1993. október 31-én szentelték fel. A falu feletti dombon áll a temető területén. Az épülethez csatolták a ravatalozót is. Védőszentje Szent Mihály arkangyal. Id. Ádám János elbeszélése alapján, 2013. december 13-án.
A Szent Mihály arkangyal római katolilkus templom az Iskola utca 8. szám alatt található, Nagyfödémes tágabb központjában. A templomot a régebbi Szent Mihály arkangyal kápolna helyén emelték. A reneszánsz építményt: 1594-ben kezdtél építeni, miután Pálffy István, a község kegyura leválasztotta Nagyfödémest a jókai plébániáról. A templom építését Bethlen Gábor felkelése szakította félbe. A félkész épületet...
Római katolikus templomát a 17. század végén Szelepcsényi György érsek építette az elpusztult plébániatemplom helyére az új templomot, melyet aztán 1772-ben építenek újjá (ez a dátum látható a templom kapuzata fölött). A templomot később 1824-ben klasszicista stílusban átépítették.
Az esztergomi főegyházmegye névtára szerint a szentmihályfai plébániai egyház 1050-dik évtől áll fenn, ez azonban okirattal nincs alátámasztva. Hogy régi plébániai egyház, azt ugyan a pázmányi jegyzék, valamint az 1390-diki okirat tanúsítja. Kezdetben a falu pozsonyi várbirtok, első ismert földesura Orros Péter mester, 1332-ben zarándoklata előtt tett végrendeletében hitbér fejében nejére, Ilonára és leánynegyed címén...
A sírkertben álló templom bejáratának közelében kétoldalt Szent Vendel és Szent Mihály szobra áll. Mindkettő Rigele Alajos szobrászművész alkotása, és egyazon évben – 1921-ben – állították fel őket. A Szent Mihály-szobor Keszőcze Mihály emlékére, a Szent Vendel-szobor Horváth Vendel emlékére készült. A szobrot a távoli Turkesztánban az első világháborúban 41 évesen elesett Keszőcze Mihálynak neje, két gyermeke...
A Közép-Ipoly mente jeles települését 1232-ben említi először oklevél Bolug néven. Ha a falut Ipolyság felől közelítjük meg, először is a település előtti magasabb ponton álló templom tűnik szemünk elé. A vidék egyik legrégibb Árpád-kori temploma ez, amely a községet országszerte, sőt határon túl is ismertté tette. Hont megye monográfiája s a Pozsony-Nagyszombati egyházmegye adatai...
A Szent Miklós templomon az évszázadok során több felújítást végeztek, a legrégebbi, a gótikus rekonstrukció minden bizonnyal még 1326 előttre tehető. Az egész kulturális emlék értékes része a kálvária, amelynek egyes részeit a templomot, illetve a templomdombot körülölelő, mintegy egy méter magas betonfalba építették be. A fal az 1915-1927-es évekből származik. A templom mai formájában...
Zsére Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült, a korábbi 1734-ben barokk stílusban épített templom helyett. A templom egyhajós építmény, sokszögűen záródó szentéllyel. A hajóhoz két félkör alakú oldalkápolna, a szentélyhez ugyancsak két sekrestye kapcsolódik. A magas torony a nyugati homlokzat déli sarkán aszimmetrikusan helyezkedik el. Az északi homlokzat elé alacsony előcsarnokot építettek,...
A gyermekek, a diákok, a kereskedők és a gyógyszerészek védőszentjének szobrát – talapzatára vésett feliratai tanúbizonysága szerint – Dunaszerdahely híres szülöttje, pókateleki Kondé Miklós (1732–1802), akkor még mint esztergomi kanonok, sasvári főesperes és a királyi ítélőtábla főpapja emelte. A szobor ma a katolikus templom bejárata mellett található.
A barokk stílusú templom timpanonos, háromosztatú, torony nélküli épület, sárga festésű, fehér szegéllyel. A timpanon csúcsán kereszt. A bejárat felett két oldalon szoborfülke látható. A bejárat felett fehér minta látható.
Az ősrégi Szent Mihály templom helyére az esztergomi káptalan 1742–46-ban a régi romok felhasználásával teljesen új templomot építtetett. Bezúr István akkori plébános az esztergomi főkáptalan teljes támogatását megkapta az építkezéshez. A barokk stílusjegyeket hordozó, boltíves kiképzésű új templomot Frivaisz Mihály címzetes püspök szentelte fel 1748. május 24-én Szent Móric vértanú tiszteletére. I. Mauritius, a thébai...
A rekatolizáció idejéről ismert első plébános, Rudnay György „1701-ben a templomot elhanyagolva találja, tető nélkül egy dombon, ahol azelőtt a falu is volt.” (Zalka 1954), ezt Jezerniczky Ferenc János főesperes tudatja. Bár a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve, mégis Szent László napját ünneplik. A plébániát 1715-ben állítják vissza Ivanics János plébános itt-tartózkodása idején. Az ellenreformáció nagyarányú...
Lukács János Szent Orbán-szobra a Gömör-Tornai Szent Orbán Borlovagrend székhelyében, a Granárium uradalmi magtár és borospince udvarában található. A Granárium a 17. században épült és az Eszterházy család szádvári uradalmának tizedbeszedő pincéjeként működött egészen a 19. század közepéig. Jelenleg az épület szálláshelyként és vendégfogadóként működik, ahol a betérő vendég egyedi kemencés ételeket, és különleges helyi borokat...
Lukanényében nagy hagyománya volt és van a szőlőművelésnek is. Arról, hogy a szőlőtermelők védőszentjének, Szent Orbánnak is lett volna kultusza, illetve szobra, nem tudni. A mai tiszteletes azonban élénk és eleven: 2007-ben felállították a Botrányhegyen, a borospincék közelében a Szent Orbán-szobrot. A szobor Jozef Fojtík fafaragó népművész készítette. A faszobor egy magas talapzaton áll, oszlopokra...
A májusi eleji fagyosszentek – Pongrác, Szervác és Bonifác – mindenki számára jól ismertek, azt viszont már kevesebben tudják, hogy van még egy negyedik is, mégpedig Orbán (Közép- és Nyugat-Európában: Urban), akinek május 25-én van az ünnepe. Bár a második vatikáni zsinat törölte a szentek sorából, a szőlősgazdák, borászok, kádárok és kocsmárosok közül – akiknek...
A Szent Orbán-kápolnát 1867-ben állítatták a hívők a szőlőhegy elején. Az épületet legutóbb 1998-ban renoválták. Egyhajós épület, félkörben záródó szentéllyel. A főhomlokzat háromszög alakú oromban végződik, erre építették az alacsony, gúlasisakos fatornyot. A többi homlokzatot falsávkeretek és félköríves ablakok tagolják. A hajó dongaboltozata falpilléreken nyugszik, a szentélynek keresztboltozata van.
A templomot 1747-ben építtette Esterházy Károly későbbi egri püspök. 1877-ben a falu egy részével együtt a templom is súlyosan megrongálódott egy tűzvészben, 1882-ben építették újjá. 1979-ben renoválták.
