Az egykori falu határát jelző kereszttel szemben álló fém kereszt. Krisztus korpusza eredetileg egy fakereszten függött. A testen arany ágyékkötő látható, feje felett fehér alapon, arany INRI felirat olvasható. Talapzatán fehér márványtáblán aranyozott felirat említi az állításának és felújításának idejét. Két lépcsőn jutunk fel hozzá.
1945. március 30-án a szovjet hadsereg bevonulásakor kidoboltatták a faluban, hogy minden házban hagyják nyitva az ajtókat. A család félve az atrocitásoktól, bezárt ajtók mögött várakozott. Az orosz katonák az ajtót átlőve oltották ki az anya és leánya életét.
2008. november 15. a szülőváros Ipolyság köztéri szobor avatásával tisztelgett nagy szülöttje, Sajó Sándor születésének 140. évfordulóján. A szobor Oláh Szilveszter szobrászművész alkotása. A r.k. templom előtti téren állíttatta a Palóc Társaság a NCA (Nemzeti Civil Alapprogram), a Szülőföld Alap, valamint magánszemélyek adományaiból. A bronzból készült szobrot Mahulányi József püspöki helynök szentelte föl, miután Lezsák...
„2017-ben a nyílászárók cseréje már elkerülhetetlen volt, az épület hőháztartása szempontjából is, a régi ablakok nagyon rossz állapotban voltak. Egy pályázatnak köszönhetően kétmillió forint támogatásban részesült a Cappella Polgári Társulás, amelyből meg tudtuk valósítani ezt a beruházást” – mondta Lóczy Tibor. A polgári társulás 2017-ben Magyarország kormánya hathatós támogatásának köszönhetően újította fel – részben –...
Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán, itt lett tanítónő, majd később újságíró. Két évvel a második világháború kitörése előtt végleg Budapestre költözött. A Trianoni döntés után a csehek által követelt hűségeskü megtagadása miatt szülővárosában nem taníthatott tovább. Budapesten tette le végső fogadalmát a Szociális Testvérek Társaságának nővéreként. A rend mintegy ezer üldözöttet bújtatott rendházaiban a második...
A keresztet a huszadik század elején Sallai Miklós állíttatta a földjei előtt. A II. világháborúban a kereszt erősen megrongálódott, 1946-ban Árendás István újra felállította, de már műkőből, az eredeti korpusszal. A keresztet Isten dicsőségére 1972-ben ismét felújították és a család utódai gondozzák. A felirat már felújításra szorul. Keresztjáró napokon ide is kijöttek imádkozni.
Samu Katalin (1935. szeptember 16. † 2014. május 28.) a Pelsőci Női Kar alapítója, vezetője, a Csemadok Pelsőci Alapszervezetének egykori elnöke, zongoratanár, aki a zene szeretetét életfeladatnak, küldetésnek, a magyar kultúrát ápolni kitüntetésnek tartotta. Díjak: 2008 – Kassa megye elnökének kitüntetése, 2012 – Csemadok Életműdíj A Pelsőci Pro Korona Polgári Társulás emlékét őrizve 2015-től évente...
Sándor Benő 1867. február 20-án született Rétén (Pozsony vm.), apja Sándor Lőrinc közbirtokos, anyja Prikkel Lujza volt. Tanulmányait Rétén, Pozsonyban, majd Pápán végezte. 1889-1890 között Garamlökön, 1890 július -1890 október között Hontfüzesgyarmaton helyettes lelkészként, 1892-ig ismét Garamlökön, 1892-től Nagysallón káplán-tanítóként szolgált. Az 1893-ban Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1893-ban választotta meg a bajkai gyülekezet,...
A pozsonyi belváros egyik legjelentősebb, barokk épülete, az egykori Prímási palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el. Központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi. Az alkotás eredetileg az esztergomi érsekek pozsonyi díszkertjének...
A templom 1991 és 1996 között épült a második világháborúban elpusztult korábbi templom helyett. Az utolsó istentiszteletet 1944. december 8-án tartották. Az új templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1996. július 16-án szentelték fel, 2010-ben a templom elé az öntvény oszlopra helyezték a Szűzanya kőből faragott szobrát. A falakon belül egy másik Szűzanya-más is várja a híveket...
A barokk templom eredetileg nagyobb kápolnaként épült 1718-ban. 1778-ban déli hajóval és kőtoronnyal bővítették. 1923-ban épült meg a mellékhajó. Tornyában két harang van, a nagyobbat 1922-ben Isten dicsőségére, a kisebbet – Mária domborművel ékesítettet – 1925-ben szentelték. A templom alatt található, ma már lezárt sírboltot 1718-ban Burian János készítette. Sírboltjában három személyt temettek el, köztük az 1732-ben meghalt Ritter György vezekényi kapitányt. A klasszicista...
1849-ben a község határában két csata is volt a császáriak és a magyar szabadságharcosok között. Ennek az emlékét őrzi a Sas utca végébe áthelyezett emlékmű, és a temetőben az elesett hősök tiszteletére emelt obeliszk. Ez az emlékmű eredetileg az utca vége mögötti határi részben állt. Egykori leírása: “Az emlékmű mintegy öt méter magas, fekete –...
Gyulai Sáska Sándor nagyenyedi születésű 48-as honvédhadnagy emlékére felállított kopjafa a katolikus temetőben, Pajor István ipolynyéki születésű, egykori 48-as honvédtiszt emléktáblája mellett áll. A 2008-ban avatott kopjafánál Rácz Levente (Fehér megyei RMDSZ-elnök) és Hrubik Béla (Csemadok országos elnöke) mondott beszédet. Az ünnepségen megjelent, az akkor 87 éves Sáska Edit is, a honvédtiszt ükunokája Balassagyarmatról. Gyulai Sáska...
A Szepes megyei Felkán 1835. április 23-én született Scherfel Aurél Vilmos (1835-1895) gyógyszerész, vegyész, botanikus. Gyógyszerészeti diplomáját 20 éves korában a bécsi egyetemen szerezte. A felkai társasági élet aktív tagja volt, ahol 1855-1891 között az apjától örökölt gyógyszertárat, élete vége felé pedig az ótátrafüredi gyógyszertárat is vezette. 1868-1870 között Felka polgármestere volt, felkai háza mellett...
A város fejlődésében nagy szerepet játszott az 1849-től meginduló agrárkonjunktúra. Lévának és környékének hagyományos mezőgazdasági területként jó esélyei voltak a fejlődésre. Ami a befektetési lehetőségeket illeti, főleg a gabona iránti kereslet növekedése tette vonzóvá. Az alkalmat Schoeller Sándor és fivére, Pál ragadta meg, akik Esterházy Páltól kezdetben bérelték, majd később meg is vásárolták az uradalmat,...
A falu másik részén, a Šaranko-féle pincészet központjában a Schusdek-pince látható. Ezt persze nem a Schusdek család építette, csak birtokolta hajdanán. A homokkőbe vájt hosszú, bojthajtásos, kétfelé ágazó pince sokkal régebbi építmény. A bejárata feletti tölgyfa gerendán az 1683-as évszám olvasható.
A temetőbe belépve balra találjuk a kovácsoltvas kerítéssel védett sírt, amelyben a széles látókörű pap nyugszik, aki az 1848-as események előtti időszak itteni értelmiségének legradikálisabb képviselői közé tartozott. Nagy elszántsággal támogatta Széchenyi gazdasági törekvéseit. A forradalmi törvények elfogadása után, élve a lehetőséggel, politizálni kezdett. 1848. június 19-én Galántán országgyűlési képviselővé választották. A pesti képviselőházból azonban...
Sebők (Sternfeld) Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22. – Budapest, 1916. június 4.) író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi feledhetetlen alakjait. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Több mint 30 gyerekkönyve jelent...
A Segner-kúriát 1648-ban Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Segner János András (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) a magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, aki a természettudományok és matematika elismert professzoraként működött Halléban, Göttingenben és Jénában. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta...
A Szent Katalin-templommal szemben a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek leányiskolája áll, mellette pedig az evangélikus templom. Korábban az evangélikusoknak — az egykori katolikus templomból kiűzetve — csak fatemplomuk volt. II. József türelmi rendelete alapján építhettek csak kőből templomot. Az épület J. S. THALHER bécsi építész tervei alapján 1794—96-ban készült copf stílusban. A templom belsejének...
Selmecbánya belvárosa a híres templomain kívül több egyéb, szabadtéri szakrális emlékkel rendelkezik. Ezek egyike a Városháza nyugati homlokzata előtt, vaskorláttal körbevett területen álló, kőből faragott Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata)-oszlop. Amikor a Városházát a XVIII. század végén átépítették, akkor bontották le a vele egybeépített, lépcsővel összekötött Szent Anna- kápolnát, akkor állították helyébe a Mária-szobrot. A barokk stílusú...
A Nagyboldogasszony – (plébánia – ) templom román alapokra épült háromhajós bazilika a 17. századból. Nevezték német templomnak is, mert valamikor németül prédikáltak benne. Egykor a dominikánusok Szent Mihály-temploma volt, amelyet a mellette lévő ispotállyal együtt IV. László adományozott nekik. Jelenlegi klasszicista külsejét a J. S. THALHER építész által vezetett XVIII. századi átépítés során nyerte....
Simon Gyula feleségével együtt 1939-45 között volt Izsap település tanítója. 1945 után bátran kiállt az izsapi magyarok jogaiért, tiltakozott az üldözés, a reszlovakizáció és a Csehországba való deportálás ellen. Büntetése az volt, hogy rákerült a Magyarországra kitelepített családok listájára öt családagjával együtt. Ennek hatására végül önként hagyta el Csehszlovákiát és Győr-Sopron Megyébe telepedertt le. Emlékére...
