„2017-ben a nyílászárók cseréje már elkerülhetetlen volt, az épület hőháztartása szempontjából is, a régi ablakok nagyon rossz állapotban voltak. Egy pályázatnak köszönhetően kétmillió forint támogatásban részesült a Cappella Polgári Társulás, amelyből meg tudtuk valósítani ezt a beruházást” – mondta Lóczy Tibor. A polgári társulás 2017-ben Magyarország kormánya hathatós támogatásának köszönhetően újította fel – részben –...
Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán, itt lett tanítónő, majd később újságíró. Két évvel a második világháború kitörése előtt végleg Budapestre költözött. A Trianoni döntés után a csehek által követelt hűségeskü megtagadása miatt szülővárosában nem taníthatott tovább. Budapesten tette le végső fogadalmát a Szociális Testvérek Társaságának nővéreként. A rend mintegy ezer üldözöttet bújtatott rendházaiban a második...
A keresztet a huszadik század elején Sallai Miklós állíttatta a földjei előtt. A II. világháborúban a kereszt erősen megrongálódott, 1946-ban Árendás István újra felállította, de már műkőből, az eredeti korpusszal. A keresztet Isten dicsőségére 1972-ben ismét felújították és a család utódai gondozzák. A felirat már felújításra szorul. Keresztjáró napokon ide is kijöttek imádkozni.
Samu Katalin (1935. szeptember 16. † 2014. május 28.) a Pelsőci Női Kar alapítója, vezetője, a Csemadok Pelsőci Alapszervezetének egykori elnöke, zongoratanár, aki a zene szeretetét életfeladatnak, küldetésnek, a magyar kultúrát ápolni kitüntetésnek tartotta. Díjak: 2008 – Kassa megye elnökének kitüntetése, 2012 – Csemadok Életműdíj A Pelsőci Pro Korona Polgári Társulás emlékét őrizve 2015-től évente...
Sándor Benő 1867. február 20-án született Rétén (Pozsony vm.), apja Sándor Lőrinc közbirtokos, anyja Prikkel Lujza volt. Tanulmányait Rétén, Pozsonyban, majd Pápán végezte. 1889-1890 között Garamlökön, 1890 július -1890 október között Hontfüzesgyarmaton helyettes lelkészként, 1892-ig ismét Garamlökön, 1892-től Nagysallón káplán-tanítóként szolgált. Az 1893-ban Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1893-ban választotta meg a bajkai gyülekezet,...
A pozsonyi belváros egyik legjelentősebb, barokk épülete, az egykori Prímási palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el. Központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi. Az alkotás eredetileg az esztergomi érsekek pozsonyi díszkertjének...
A templom 1991 és 1996 között épült a második világháborúban elpusztult korábbi templom helyett. Az utolsó istentiszteletet 1944. december 8-án tartották. Az új templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1996. július 16-án szentelték fel, 2010-ben a templom elé az öntvény oszlopra helyezték a Szűzanya kőből faragott szobrát. A falakon belül egy másik Szűzanya-más is várja a híveket...
A barokk templom eredetileg nagyobb kápolnaként épült 1718-ban. 1778-ban déli hajóval és kőtoronnyal bővítették. 1923-ban épült meg a mellékhajó. Tornyában két harang van, a nagyobbat 1922-ben Isten dicsőségére, a kisebbet – Mária domborművel ékesítettet – 1925-ben szentelték. A templom alatt található, ma már lezárt sírboltot 1718-ban Burian János készítette. Sírboltjában három személyt temettek el, köztük az 1732-ben meghalt Ritter György vezekényi kapitányt. A klasszicista...
1849-ben a község határában két csata is volt a császáriak és a magyar szabadságharcosok között. Ennek az emlékét őrzi a Sas utca végébe áthelyezett emlékmű, és a temetőben az elesett hősök tiszteletére emelt obeliszk. Ez az emlékmű eredetileg az utca vége mögötti határi részben állt. Egykori leírása: “Az emlékmű mintegy öt méter magas, fekete –...
Gyulai Sáska Sándor nagyenyedi születésű 48-as honvédhadnagy emlékére felállított kopjafa a katolikus temetőben, Pajor István ipolynyéki születésű, egykori 48-as honvédtiszt emléktáblája mellett áll. A 2008-ban avatott kopjafánál Rácz Levente (Fehér megyei RMDSZ-elnök) és Hrubik Béla (Csemadok országos elnöke) mondott beszédet. Az ünnepségen megjelent, az akkor 87 éves Sáska Edit is, a honvédtiszt ükunokája Balassagyarmatról. Gyulai Sáska...
A Szepes megyei Felkán 1835. április 23-én született Scherfel Aurél Vilmos (1835-1895) gyógyszerész, vegyész, botanikus. Gyógyszerészeti diplomáját 20 éves korában a bécsi egyetemen szerezte. A felkai társasági élet aktív tagja volt, ahol 1855-1891 között az apjától örökölt gyógyszertárat, élete vége felé pedig az ótátrafüredi gyógyszertárat is vezette. 1868-1870 között Felka polgármestere volt, felkai háza mellett...
A város fejlődésében nagy szerepet játszott az 1849-től meginduló agrárkonjunktúra. Lévának és környékének hagyományos mezőgazdasági területként jó esélyei voltak a fejlődésre. Ami a befektetési lehetőségeket illeti, főleg a gabona iránti kereslet növekedése tette vonzóvá. Az alkalmat Schoeller Sándor és fivére, Pál ragadta meg, akik Esterházy Páltól kezdetben bérelték, majd később meg is vásárolták az uradalmat,...
A falu másik részén, a Šaranko-féle pincészet központjában a Schusdek-pince látható. Ezt persze nem a Schusdek család építette, csak birtokolta hajdanán. A homokkőbe vájt hosszú, bojthajtásos, kétfelé ágazó pince sokkal régebbi építmény. A bejárata feletti tölgyfa gerendán az 1683-as évszám olvasható.
A temetőbe belépve balra találjuk a kovácsoltvas kerítéssel védett sírt, amelyben a széles látókörű pap nyugszik, aki az 1848-as események előtti időszak itteni értelmiségének legradikálisabb képviselői közé tartozott. Nagy elszántsággal támogatta Széchenyi gazdasági törekvéseit. A forradalmi törvények elfogadása után, élve a lehetőséggel, politizálni kezdett. 1848. június 19-én Galántán országgyűlési képviselővé választották. A pesti képviselőházból azonban...
Sebők (Sternfeld) Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22. – Budapest, 1916. június 4.) író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi feledhetetlen alakjait. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Több mint 30 gyerekkönyve jelent...
A Segner-kúriát 1648-ban Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Segner János András (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) a magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, aki a természettudományok és matematika elismert professzoraként működött Halléban, Göttingenben és Jénában. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta...
A Szent Katalin-templommal szemben a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek leányiskolája áll, mellette pedig az evangélikus templom. Korábban az evangélikusoknak — az egykori katolikus templomból kiűzetve — csak fatemplomuk volt. II. József türelmi rendelete alapján építhettek csak kőből templomot. Az épület J. S. THALHER bécsi építész tervei alapján 1794—96-ban készült copf stílusban. A templom belsejének...
Selmecbánya belvárosa a híres templomain kívül több egyéb, szabadtéri szakrális emlékkel rendelkezik. Ezek egyike a Városháza nyugati homlokzata előtt, vaskorláttal körbevett területen álló, kőből faragott Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata)-oszlop. Amikor a Városházát a XVIII. század végén átépítették, akkor bontották le a vele egybeépített, lépcsővel összekötött Szent Anna- kápolnát, akkor állították helyébe a Mária-szobrot. A barokk stílusú...
A Nagyboldogasszony – (plébánia – ) templom román alapokra épült háromhajós bazilika a 17. századból. Nevezték német templomnak is, mert valamikor németül prédikáltak benne. Egykor a dominikánusok Szent Mihály-temploma volt, amelyet a mellette lévő ispotállyal együtt IV. László adományozott nekik. Jelenlegi klasszicista külsejét a J. S. THALHER építész által vezetett XVIII. századi átépítés során nyerte....
Simon Gyula feleségével együtt 1939-45 között volt Izsap település tanítója. 1945 után bátran kiállt az izsapi magyarok jogaiért, tiltakozott az üldözés, a reszlovakizáció és a Csehországba való deportálás ellen. Büntetése az volt, hogy rákerült a Magyarországra kitelepített családok listájára öt családagjával együtt. Ennek hatására végül önként hagyta el Csehszlovákiát és Győr-Sopron Megyébe telepedertt le. Emlékére...
Emléktáblát avattak Skultéty László, a legtovább szolgált magyar huszár tiszteletére a szlovákiai Révkomáromban az Egy Jobb Komáromért polgári társulás aktivistái 2013 júniusában. Az emléktáblát, amelyen magyarul és szlovákul is olvasható Skultéty László rövid méltatása, az 1848-as szabadságharc révkomáromi emlékhelyénél helyezték el. Az emléktábla ünnepélyes leleplezésén a polgári társulás aktivistáin és a kezdeményezés támogatóin kívül Harmati...
A település közismert szereplője, egykori polgármestere, a falu kultúrájának megbecsült szervezője. Keszegh Pállal közösen nevéhez kapcsolódik a Gyurcsó István emléknap megszervezése.
