Sobieski János lengyel király 1683 szeptemberében Lotharingiai Károllyal fényes győzelmet aratott a Bécset ostromló török sereg felett, majd októberben vereséget mért az oszmánokra Párkánynál, és napokkal később felszabadította Esztergomot. A Limes-Anavum Regionális Kulturális Társulás közadakozásból négy évig gyűjtötte a 33 millió forint értékű műhöz szükséges pénzt. Nyilvános gyűjtésből, pályázatokból, a 2011-ben tragikusan elhúnyt lengyel A....
Somorja települése minden valószínűség szerint a honfoglalás után jött létre, s állandó településsé Szent István idejében vált. Mindenesetre a 13. században már általánosan ismert település Zenthmaria, Sancta Maria néven, amelyet templomának titulusáról kapott. Román kori temploma ma szerényen áll a modern épületek között, a város főutcájának keleti végén. Valamikor itt volt a város keleti kapuja....
A Somorján található műemléképületek közül a református templom épülete a legértékesebb, amely Csallóköz egyik legrégibb és egyben legszebb gótikus temploma. A templom eredetileg a 13. század harmadik negyedében épült kései román stílusban. Az eredeti építményt a mai főhajó és a szentély képezte, sekrestye és oldalhajók nélkül. Valószínű, hogy a templom helyi erődként is szolgált, s...
Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Halála óta özvegye Sz. Haltenberger Kinga gondozza az életművet. 2008-ban Szabó Gyula egykori lakását, műtermét emlékházként hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. Évente...
Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Legtöbb műve ma a losonci Szabó Gyula Emlékházban, ill. a Nógrádi Múzeumban és Galériában látható. Síremléke két részből áll: egy álló, durván...
Szalatnai Rezső, Szvatkó Pál és Fábry Zoltán mellett a két háború közti csehszlovákiai magyar irodalom legjelentősebb kritikusa, irodalomtörténész, író, aki egyebek közt a szlovákiai magyarokat ért, 1945 és 1948 közötti jogfosztás elleni bátor fellépésével is elkötelezte magát a szlovákiai magyarság mellett. Szalatnai Rezső (1904–1977) Nagyszalatnán született, Szakolcán járt gimnáziumba, a pozsonyi egyetemen szerzett tanári oklevelet....
Széchényi György esztergomi érsek szobra Szilágyi Tibor szobrász alkotása, amelyet 2005-állítottak fel a város főterén. Széchényi Érsekújvár kapuja előtt áll, kezében a város kiváltságlevelével. Széchényi György (Szécsény, 1603 vagy 1605/1606 – Pozsony, 1695. február 18.) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök; kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, katolikus egyházi író. Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja...
A templom bejáratától jobbra, az épület falába illesztett emléktábla. A homlokzaton található fekete márványtáblát Dobos Péter állíttatta a helyi tudósnak, szerzetesnek. A fekete tábla kétnyelvű. Először 1984-ben került ki, de az akkori vezetés leszedette, Dobos Péter saját felelősségre visszaállíttatta, 1985 óta látható újra.
Néhány háznyira az evangélikus templomtól áll Székely Tibor, zsidó származású felfedező, eszperantista, író és világutazó szülőháza. A rajta függő emléktábla Szabadka város ajándéka, mivel Székely Tibor élete jelentős részét ott töltötte, végső nyugalomra is ott lelt. A háromnyelvű emléktáblán – szlovák. eszperantó és szerb-horvát (Székely Tibor anyanyelvén „elfelejtették” feltüntetni a szöveget) nyelven – ez áll:...
A település baráti kapcsolatokat ápol az erdélyi Csomafalvával. Az itteni fafaragó mesterek 2010-ben egy csodálatos székelykapuval ajándékozták meg a lukanényeieket. A kapu a kastélykertnél áll, mintegy bejáratot képezve a kastélyban helyet kapott iskolába. A fedeles zsindelytetővel kialakított nagykapu kétszárnyas; geometriai- és szívalakzatokkal, virágmintákkal, hold- és napábrázolásokkal díszítve, ezzel a felirattal: „Lukanénye – 2010 – Csomafalva”....
Isten dicsőségére és a felejthetetlen jó gyermek, a második világháborúban hősi halált halt, messze idegen földben nyugvó Széles Ferenc emlékére állíttatták szülei Széles Ferenc és Fritz Terézia.
Egy nagyobbra nőtt tujafa árnyékában, a szürke kőkereszten ezüstszínű Krisztus korpusz látható. Talapzatán fekete betűkkel írott felirat tájékoztat a kereszt felállításáról.
Szénássy Árpád (Komárom, 1953. március 20. – 2005. december 4.) a szlovákiai magyar kulturális élet egyik mozgatórugója, könyv- és lapkiadó, történész, író. A komáromi KT Könyv- és Lapkiadó alapítója, a Múltunk Emlékei havilap, a Honismereti Kiskönyvtár sorozat és a Kastélykrónika elindítója.
A Koháry téren, a Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére felszentelt, római katolikus templom főbejáratával szemben áll Szent Anna-szobra, mely Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának állít emléket, és az 1907-es felállítása óta a város egyik leglátogatottabb kultikus helye. A szobor mellett eredetileg egy kis harangláb állt, amelyen eredetileg egy lélekharang is volt. Ez ma a szomszédos kolostorban...
Három méteres oszlopon elhelyezkedő, Szent Annát és a gyermek Máriát ábrázoló alkotás. Tövében elhelyezett márvány emléktábla. Körülötte szépen rendezett tér, padokkal. Felszentelését György Ferenc plébános végezte. Szent Anna-napi mise helyszíne, egyfajta szakrális tér. Adventkor a faragott Betlehem helye.
Szűz Mária és Szent József tiszteletére emeltette 1850-ben Jurovics József. A kápolna műemléképület, renováltatta a Galántai Pro Renovatione nonprofit alap.
A középkori Magyarország egyik legfontosabb, leggazdagabb településének számító Selmecbánya már a tatárjárás előtt szabad királyi városi rangra emelkedett. Kiemelkedő jelentőségét a közelében található gazdag arany és ezüst lelőhelyek jelentették, melyek kiaknázása megalapozta a város virágzását, amely egészen a 18. század végéig tartott. A város polgársága gyakorlatilag a 20. századig döntően német ajkú telepesekből állt, akik...
A falu felső részén álló épületet 1870 körül kezdték építeni a Magyar Királyi Kincstár és a falu lakóinak hozzájárulásával. A lakosság vagy kétkezi munkával vagy építőanyaggal, annak mozgatásával járult hozzá. Először a torony alapjait tették le, mivel vizes volt ott a föld. A helyiek éjszakánként merték a vizet, hogy napközben tudjanak építkezni. A halványsárga templom...
