A szégyenbe esett lány (Egy szegény asszonynak)

2014. február 17.

A szégyenbe esett lány (Egy szegény asszonynak)

2014. február 17.

Egy szegény asszonynak,
Tizenkét lánya volt,
A tizenharmadik,
Gondolván Idolka.

– Idolkám, Idolkám,
Mi annak az oka?
Zöld selyëm szoknyádnak,
Hosszabb a hátulja.

– Szabó nem jól szabta,
Varó nem jól varta,
Verjë meg az Isten,
Aki elrontotta.

– Szabó jól kiszabta,
Varó jól mëgvarta,
Királyfi Miklóska
Volt annak az oka.

– Jó napot, jó napot,
Ismeretlen anya.
Hol van a szép lányod
Gondolván Idolka?

– Elmënt a folyóhoz,
Fehér lábát mosni.
Fehér lábát mosni,
Magát mutogatni.

– Nincsen ott, nincsen ott,
Ismeretlën anya.
Hol van a szép lányod
Gondolván Idolka?

– Elmënt a kiskerbe
Petrezselymet szedni.
Petrezselymet szedni,
A levesbe tenni.

– Nincsen ott, nincsen ott,
Ismeretlen anya.
Hol van a szép lányod
Gondolván Idolka?

– Elmënt az ebéddel,
Az aratók után.
Elmënt az ebéddel.
Az aratók után.

– Aratók, aratók,
Ti szegény aratók!
Nem-e láttátok a
Gondolván Idolkát?

– Nem láttuk, nem láttuk,
Csak hírét hallottuk.
Ott van a szobába,
Gyászos nyoszolyába.

– Jó napot, jó napot,
Te átkozott anya.
Hol van a szép lányod
Gondolván Idolka?

– Mit tëgyek, mit tëgyek,
Ha ki kell vallanom.
Ott van a szobába,
Gyászos nyoszolyába.

Bemegy a vőlegény,
A menyasszonyához,
Nagy kés a kezébe,
Szúrá a szívébe.

– Testëm a testëddel
Egy sírba nyugodjék,
Vérem a véreddel
Egy patakba follyék.

Forrásinformációk
Kategória	ének
Műfaj	Felnőttek népdalai / ballada
Gyűjtő	Ág Tibor
Megye	Nyitra
Település	Nyitracsehi, Csehi [Čechynce]
Hozzászólás	A SZÉGYENBE ESETT LÁNY Európa-szerte elterjedt népballada. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének adattárában 299 változatát tartották számon /1/. Ebből 23 Szlovákia területéről való. Az 1951-ben elkezdett népdalgyűjtő munkánk során, 122 változatát találtuk meg, amelyből 47 Nyitra-vidékéről való. Fodor Katalina 16 változatban, Idorka vagy Idolka név 23-ban szerepel. A többi változatban aranyos Mariska, vagy Bözsike, esetleg név nélkül csak egyszerűen barna lány. A teljes értékű cselekmény motívumai a következők: a) a szoknya rövidülése, b) a terhesség bevallása, c) az anya börtönbe záratja lányát, d) a lány álma – egyes változatokban a lány búcsúja a virágaitól, ruháitól, e) levélküldés, üzenet madárral, f) a szerető küldözgetése, g) a szerető öngyilkossága, h) a „vérem a véreddel” formula, i) az archaikusabb változatokban a két kápolnavirág motívum. Természetesen nem minden változat tartalmazza az összes motívumot. A lány álma például csak a gímesi változatokban fordul elő. A gesztei változatból a szerető küldözgetése hiányzik. A ballada változatainak összehasonlításakor arra a következtetésre jutottunk, hogy a motívumok előfordulása szerint ezek három, illetve négy csoportra oszthatók. A negyedik csoportba sorolt változatok, ahol már csak a teherbe esés motívuma van meg, akár külön típusnak is tekinthetők. Az első csoportba kerültek az archaikusabb teljes szövegű változatok, amelyek ereszkedő dallammal párosultak. Itt a főszereplő Fodor Katalina, anyja Sár-Fodor Péterné, a szerető pedig Hëdervári György – Györgyvári János. Asszimetrikus ritmusú, ereszkedő fríg dallam. Változatai, Ghymesen, Zsérén, Gesztén, Alsóbodokon, valamint egy töredékes változat Nyitraegerszegen került elő. Már a XX. század elején Kodály is feljegyezte ezt a ritka 4 (b3) VII sorzárlatú dallamot, Ghymesen, Zsérén és egy három soros változatát Alsócsitáron. /2/ Még egy ezzel azonos kadenciájú dallam van Kodály gyűjtésében, Hontfüzesgyarmatról. Ennek töredékes változatát Zsitva-besenyőn találtuk meg. Járdányi Pál könyvében /3/ egy ilyen zárlatú dallamot közöl, amely ugyan nem közvetlen változata a mi dallamunknak, csak a szótagszáma és kadenciája azonos. Ezt a földrajzi tájékoztatóban, mint székely dallamot tünteti fel. Dobszay László /4/ szerint, dallamunk „ – a rokon típusokkal együtt – népzenénk középkori európai rétegébe tartozik”. Erre mutatnak a formai jegyeken kívül a francia párhuzamok. /5/ Itt Dobszay a ritmus sajátosságait a volta-ritmusból vezeti le. Ebbe a hatszótagos izoszillabikus strófakeretbe illesztve, összhatásában asszimetrikus alkatú, a Balkánon élő, de a középkorban még általánosabban használt „giusto sillabique” ritmusokkal hozható kapcsolatba. Vizsgálódásaiban figyelmen kívül hagyja, a csak Erdélyben és a Felvidék északnyugati részén előforduló 4 (b3) VII kadenciájú dallamainak vizsgálatát. A szöveg és a dallam kapcsolata, akárcsak a népdalok esetében, itt is elég laza. Az első csoportba sorolt teljes szövegű változatok látszanak a legarchaikusabbaknak. Ezeknek a jelentős többsége ereszkedő dallam. Vargyas Lajos szerint ez a ballada francia eredetű. A legkorábbi átvételek közé tartozik, eredete a XIV. századra tehető. /6/ A dallamukban is ott lüktet az aszimmetrikus ritmus. /7/ Vargyas Lajossal való első találkozásom alkalmával lekottázta azt az asszimetrikus ritmusú dallamot, amelynek variánsait akkor a francia anyaggal hasonlította össze, és felhívta a figyelmemet a Nyitra-vidéki előfordulásaira. A gesztei változat első két strófája nem tartozik szorosan a balladához. Mindenesetre bevezetőként hatásosan előre jelzi a tragédiát. Ezek a sorok az erdélyi lírai dalok között a balladától függetlenül élnek. A tizenkettő és tizenhárom számszimbólum, a nyitracsehi és az egyik ghymesi változatban is szerepel: // Egy szegény asszonynak / Tizenkét lánya volt / A tizenharmadik / Gondolván Idolka //. Sőt a Kőmíves Kelemen balladájában is ott van a tizenkettő és a tizenhárom szám. JEGYZETEK /1/ Vargyas Lajos: /A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976. /2v Bartók Béla: /Magyar népdalok, Egyetemes Gyűjtemény I. Bp. 1991, 198 i., j., k. /3v Járdányi Pál: /Magyar népdaltípusok, Budapest, 1961. I. 115. /4/ Dobszay László: /A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988. /5/ Vargyas Lajos: /Egy francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi közlemények I. (40): 155-160. Budapest, 1959. Vargyas Lajos: /Magyar népdalok francia párhuzamai, Néprajzi közlemények V/3 - 4. 3-21., Budapest, 1960. /6/ Vargyas Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében I. /Francia eredetű réteg balladáinkban, Ethnographia, 1960. /7/ Vargyas Lajos: /A francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi Értesítő XL. Budapest, 1958.
Adatközlő	Kluka Gáborné Suba Margit
Születés éve	1943
Gyűjtés éve	1976
Leltári szám	GYIA_022_004-d
Cím	Csináltassunk hírharangot
Alcím	Nyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztő	Ág Tibor
Sorozati adatok	Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
Kiadó	Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve	2001
Rövid URL	https://csemadok.sk/?p=55285
ID	55285
Módosítás dátuma	2015. június 23.

A szégyenbe esett lány (Egy szegény asszonynak)

A szégyenbe esett lány (Egy szegény asszonynak)

Hibát talált?

Üzenőfal

Dokumentumok, online feltöltések

Keress az oldalon