Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A szégyenbe esett lány (Egy szegény asszonynak)

A szégyenbe esett lány (Egy szegény asszonynak)


Egy szegény asszonynak,
Tizenkét lánya volt,
A tizenkettedik,
Göndörvár Idor volt.

– Idorkám, Idorkám,
Mi bajod tenéked?
Ződ selyëm szoknyádnak,
Eleje rövidebb.

– Szabó nem jól szabta,
Varó nem jól varta,
Verjë mëg az Isten,
Aki elrontotta.

– Szabó is jól szabta,
Varó is jól varta,
Királyfi Miklóska,
Nem jól irányozta.

– Szolgáim, szolgáim,
Fogjatok hat lovat,
Fogjatok hat lovat,
Azt is a legjobbat.

– Vigyétek lányomat,
Az akasztófára,
Az akasztófára,
A legmagasabbra.

– Én anyám, jó anyám,
Hagyjál még egy napot,
Egy napot, egy órát,
Vagy egy fél minutát.

– Szállj le fëcske madár,
Vidd el a levelëm,
Királyfi Miklóska
Asztalára tëgyed.

Ha ebídelni fog,
Tëdd az asztalára,
Ha feküdni látod,
Tëdd a párnájára.

– Jó estét, jó estét,
Ismeretlen anya,
Hol az én szeretőm,
Göndörvár Idorka?

– Elmënt a folyóra,
Fehér lábát mossa,
Fehér lábát mossa,
Magát mulatatja.

– Nincsen ott, nincsen ott,
Ismeretlen anya,
Hol az én szeretőm,
Göndörvár Idorka?

Elmënt a templomba,
Szentmisét hallgatni,
Szentmisét hallgatni,
S buzgón imádkozni.

– Nincsen ott, nincsen ott,
Ismeretlen anyám,
Hol az én szeretőm,
Göndörvár Idorkám?

– Elmënt a kis kertbe,
Virágot szëdëget,
Virágot szëdëget,
Koszorút kötöget.

– Nincsen ott, nincsen ott,
Ismeretlen anyám,
Hol az én szeretőm,
Göndörvár Idorkám?

– Mit tűröm – tagadom,
Ki kell már vallanom,
Ebédlő szobába,
Gyászkoporsójába.

Bemëgy a vőlegíny,
Ebédlő szobába,
Szíve fájdalmába,
Nagy kést szúr magába.

– Vérem a véreddel,
Egy patakba folyjon,
Testëm a testëddel,
Egy sírba nyugodjon.

Ëgyiket temették,
Zöld erdő szélére,
Másikat temették,
Kiskert közepébe.

Ëgyiken kinyílott
Gyönyörű gyöngyvirág,
Másikon kinyílott,
Gyönyörű tulipán.

Ëgyiket öntözte
A jó édesanya, D
e másikat öntözte,
Erdők pacsirtája.

Kategóriaének
MűfajFelnőttek népdalai / ballada
GyűjtőÁg Tibor
MegyeNyitra
TelepülésGhymes, Gimes [Jelenec]
HozzászólásA SZÉGYENBE ESETT LÁNY

Európa-szerte elterjedt népballada. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének adattárában 299 változatát tartották számon /1/. Ebből 23 Szlovákia területéről való. Az 1951-ben elkezdett népdalgyűjtő munkánk során, 122 változatát találtuk meg, amelyből 47 Nyitra-vidékéről való.
Fodor Katalina 16 változatban, Idorka vagy Idolka név 23-ban szerepel. A többi változatban aranyos Mariska, vagy Bözsike, esetleg név nélkül csak egyszerűen barna lány. A teljes értékű cselekmény motívumai a következők:
a) a szoknya rövidülése, b) a terhesség bevallása, c) az anya börtönbe záratja lányát, d) a lány álma – egyes változatokban a lány búcsúja a virágaitól, ruháitól, e) levélküldés, üzenet madárral, f) a szerető küldözgetése, g) a szerető öngyilkossága, h) a „vérem a véreddel” formula, i) az archaikusabb változatokban a két kápolnavirág motívum.
Természetesen nem minden változat tartalmazza az összes motívumot. A lány álma például csak a gímesi változatokban fordul elő. A gesztei változatból a szerető küldözgetése hiányzik. A ballada változatainak összehasonlításakor arra a következtetésre jutottunk, hogy a motívumok előfordulása szerint ezek három, illetve négy csoportra oszthatók. A negyedik csoportba sorolt változatok, ahol már csak a teherbe esés motívuma van meg, akár külön típusnak is tekinthetők.
Az első csoportba kerültek az archaikusabb teljes szövegű változatok, amelyek ereszkedő dallammal párosultak. Itt a főszereplő Fodor Katalina, anyja Sár-Fodor Péterné, a szerető pedig Hëdervári György – Györgyvári János. Asszimetrikus ritmusú, ereszkedő fríg dallam. Változatai, Ghymesen, Zsérén, Gesztén, Alsóbodokon, valamint egy töredékes változat Nyitraegerszegen került elő. Már a XX. század elején Kodály is feljegyezte ezt a ritka 4 (b3) VII sorzárlatú dallamot, Ghymesen, Zsérén és egy három soros változatát Alsócsitáron. /2/ Még egy ezzel azonos kadenciájú dallam van Kodály gyűjtésében, Hontfüzesgyarmatról. Ennek töredékes változatát Zsitva-besenyőn találtuk meg. Járdányi Pál könyvében /3/ egy ilyen zárlatú dallamot közöl, amely ugyan nem közvetlen változata a mi dallamunknak, csak a szótagszáma és kadenciája azonos. Ezt a földrajzi tájékoztatóban, mint székely dallamot tünteti fel. Dobszay László /4/ szerint, dallamunk „ – a rokon típusokkal együtt – népzenénk középkori európai rétegébe tartozik”. Erre mutatnak a formai jegyeken kívül a francia párhuzamok. /5/ Itt Dobszay a ritmus sajátosságait a volta-ritmusból vezeti le. Ebbe a hatszótagos izoszillabikus strófakeretbe illesztve, összhatásában asszimetrikus alkatú, a Balkánon élő, de a középkorban még általánosabban használt „giusto sillabique” ritmusokkal hozható kapcsolatba. Vizsgálódásaiban figyelmen kívül hagyja, a csak Erdélyben és a Felvidék északnyugati részén előforduló 4 (b3) VII kadenciájú dallamainak vizsgálatát. A szöveg és a dallam kapcsolata, akárcsak a népdalok esetében, itt is elég laza. Az első csoportba sorolt teljes szövegű változatok látszanak a legarchaikusabbaknak. Ezeknek a jelentős többsége ereszkedő dallam. Vargyas Lajos szerint ez a ballada francia eredetű. A legkorábbi átvételek közé tartozik, eredete a XIV. századra tehető. /6/ A dallamukban is ott lüktet az aszimmetrikus ritmus. /7/
Vargyas Lajossal való első találkozásom alkalmával lekottázta azt az asszimetrikus ritmusú dallamot, amelynek variánsait akkor a francia anyaggal hasonlította össze, és felhívta a figyelmemet a Nyitra-vidéki előfordulásaira.
A gesztei változat első két strófája nem tartozik szorosan a balladához. Mindenesetre bevezetőként hatásosan előre jelzi a tragédiát. Ezek a sorok az erdélyi lírai dalok között a balladától függetlenül élnek. A tizenkettő és tizenhárom számszimbólum, a nyitracsehi és az egyik ghymesi változatban is szerepel: // Egy szegény asszonynak / Tizenkét lánya volt / A tizenharmadik / Gondolván Idolka //. Sőt a Kőmíves Kelemen balladájában is ott van a tizenkettő és a tizenhárom szám.

JEGYZETEK

/1/ Vargyas Lajos: /A magyar népballada és Európa, Budapest, 1976.
/2v Bartók Béla: /Magyar népdalok, Egyetemes Gyűjtemény I. Bp. 1991, 198 i., j., k.
/3v Járdányi Pál: /Magyar népdaltípusok, Budapest, 1961. I. 115.
/4/ Dobszay László: /A magyar népdaltípusok katalógusa, Budapest, 1988.
/5/ Vargyas Lajos: /Egy francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi közlemények I. (40): 155-160. Budapest, 1959. Vargyas Lajos: /Magyar népdalok francia párhuzamai, Néprajzi közlemények V/3 - 4. 3-21., Budapest, 1960.
/6/ Vargyas Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében I. /Francia eredetű réteg balladáinkban, Ethnographia, 1960.
/7/ Vargyas Lajos: /A francia-magyar dallamegyezés tanulságai, Néprajzi Értesítő XL. Budapest, 1958.
AdatközlőKovács Lászlóné Varga Erzsébet
Születés éve1931
Gyűjtés éve1969
Leltári számGYIA_022_004-e
Forrásinformációk
CímCsináltassunk hírharangot
AlcímNyitra-vidéki népballadák
Szerző/szerkesztőÁg Tibor
Sorozati adatokGyurcsó István Alapítvány Könyvek 22.
KiadóCsemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Kiadás éve2001
Rövid URL
ID55287
Módosítás dátuma2014. március 24.

Hibát talált?

Üzenőfal