Zenekar

Tetszés szerinti számban játszhatják. Valakit félreküldenek, a többiek pedig körbe állnak, és kijelölnek maguk közül egy „karmestert“. A karmester megbeszéli a gyerekekkel, hogy milyen hangszereken fognak „játszani“ (pl. hegedűn, furulyán, dobon stb). Azt is megbeszélik, hogy a hangszerek milyen sorrendben következnek.
A játékosok „gyühecc“ kiáltására a félreküldött játékos előjön. A gyerekek és a közéjük vegyült karmester már javában „zenélnek“: utánozzák a megbeszélt hangszer kezelésével járó szokásos mozdulatokat. A karmester feladata megkezdeni az áttérést a hegedülésről a furulyázásra, a furulyázásról a dobolásra stb.
Ha a találgató játékosnak sikerül felismernie a karmestert, szerepet cserél vele.

Hidaskürt, 1971 / Novák Sándor (13)