Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Thain János

Thain János

* 1885. szeptember 5., Érsekújvár – † 1953. november 17. Érsekújvár / tanár, festőművész, néprajzgyűjtő és múzeumalapító

Thain Dömötör (1854-1936) és Fabó Erzsébet (1855-1943) gyermeke.
Gyermekkorát Szemere községben töltötte, ahol apja molnárként dolgozott. A családnak hamarosan el kellett adnia a malmot, mert a szomszédban épült gőzmalom tönkretette a forgalmukat. Thainék ezután költöztek Érsekújvárra, ahol az apa ácsként dolgozott, a kis János már itt kezdte a második osztályt. 1906-ban érettségizett az érsekújvári Magyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnáziumban, majd 1907 és 1911 között a Budapesti Képzőművészeti Főiskola diákja volt, ahol rajztanári oklevelet szerzett. Tanulmányai közben 1908 nyarán ellátogatott a nagybányai festőtelepre, 1909-ben pedig a tiroli Innichenben vett részt tanulmányúton.
A főiskola elvégzése után egykori alma materében, az érsekújvári gimnáziumban kezdett tanítani, szabadidejében festett és egy saját festőiskoláról álmodott.
1913-ban megnősült, feleségül vette régi szerelmét, Borza Margitkát (1888-1947).
Az első világháborút Érsekújvárott élte meg. Tanított, akvarelleket és olajfestményeket festett és gyűjtött mindent, amely szülővárosa múltjával volt kapcsolatos: népi ötvös munkákat, varrottasokat, szobrokat, használati eszközöket, ostornyeleket, fokosokat, kapuoszlopokat, tulipános ládákat stb. Tanítványai egy-egy jó jegy reményében lelkesen bekapcsolódtak a gyűjtőmunkába. Malonyai Dezső, a neves művészettörténész és néprajzkutató munkatársának kérte fel.
Az I. Csehszlovák Köztársaság idején több kiállítása is volt a városban. Szerette volna megvalósítani régi vágyát, egy festőiskolát, azonban ez nem sikerült. Helyette tehetséges diákjait saját otthonában, magánórákon tanította, a módosabbakat pénzért, a szegényebbeket ingyen. Az egyik ilyen „ingyenes” tanítványa Luzsicza Lajos, a későbbi festőművész volt, aki Ifjúságom, Érsekújvár című művében vallott egykori tanáráról.
1927-ben Thain gyűjteménye alapján mutatták be a Kisalföld népművészetét a Komáromban megrendezett Magyar Mezőgazdasági, Ipari és Népviseleti Kiállításon.
1933-34-ben Thain feltérképezte Bánkeszi, Komját és Kürt (szlovákul Bánov, Komjatice és Strekov) néprajzát. 1934 nyarán restaurálta a kürti kálváriát és a Ciglédke búcsújáróhely kápolnáját.
1938-ban megfestette az abban az évben épült jászfalui (szlovákul Jasová) templom főoltárának képét.
1936-ben nyílt meg az érsekújvári Városi Múzeum, amelynek kiállítási anyagát Thain János néprajzi gyűjtése, Szőke Béla gazdag őskori leletei és Ludvík Albrecht törzskapitány, cseh amatőr régész gyűjteménye adták, s amelynek Thain János az első igazgatója lett.
Thain János 1941 és 1947 között a gimnázium címzetes igazgatója volt. Érsekújvárott vészelte át a várost érő három pusztító bombatámadást 1944-ben, ill. 1945-ben, amely során a múzeumnak helyet adó épület találatot kapott, és a gyűjtemény nagy része megsemmisült. Katonaorvos veje meghalt, így özvegy lánya a két kisgyermekével Thainékhoz költözött. Az unokák egyike, Thirring Viola színművésznő szeretettel és csodálattal emlékszik nagyapjára, aki apjuk helyett apjuk lett, és csodálatos gyermekkort biztosított nekik.
Thain János a második világháború után továbbra is tanított, fáradhatatlanul járta a kisalföldi falvakat, Érsekújvár utcáit, és rajzolt, gyűjtött a tárgyakon túl Érsekújvárral, a környékkel kapcsolatos mondákat, történeteket is.
Thain János 1953. november 17-én hunyt el Érsekújvárott, a helyi Szent József temető V.I.28-29-es számú sírhelyében nyugszik.

Munkássága:
Thain János számos művészeti témájú előadást tartott Érsekújvárott, Léván, Udvardon, néprajzi témájú írásai regionális folyóiratokban jelentek meg, több kitüntetésben és ösztöndíjban részesült.
Életrajzát, írásainak, valamint festményeinek jegyzékét Strba Sándor érsekújvári helytörténész írta meg Thain János, a tanár, festőművész néprajzgyűjtő és múzeumalapító (KT Könyv-és Lapkiadó Kft. Komárno, 2005) c. könyvében. A Thain-hagyaték nagy részét Thirring Viola színművésznő, Thain János unokája őrzi.

Utóélete:
Az érsekújvári múzeum 2005 óta Thain János nevét viseli.
2012. november 17-én a Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezete emléktáblát leplezett le Thain János tiszteletére a múzeum épületének falán.

 

Kategóriaregionális
Életéhez kapcsolódó településekÉrsekújvár, Újvár [Nové Zámky], Bánkeszi [Bánov], Jászfalu [Jasová], Komját [Komjatice], Kürt [Strekov]
Működési ideje19. század / 20. század
Tevékenységi körképzőművész / pedagógus
ForrásinformációkFelvidéki értékőrzők vetélkedő 2016, Érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola Czuczorosok csapata: Caliskan Ádám Senol, Szabó Bence, Takács Ákos, Takács Áron, Bárczi Laura, Benyovszky Adél, Hoffmann Andor; felkészítő pedagógus: Benyovszky Ágnes
Rövid URL
ID88130
Módosítás dátuma2017. február 2.

Hibát talált?

Üzenőfal