* Hegybánya, 1887. március 6. – † Pilisszentiván, 1974. október 27. / erdőmérnök, barlangkutató, műszaki feltaláló
Oklevelet a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián szerzett (1913). 1913-tól Lippán, majd Recsken, 1926-tól a Miskolci Erdőigazgatóságon dolgozott. Lillafüreden (1929-ig) elkészítette a Palota Szálló, a függőkertek és a tervezett strandfürdő eredeti terepének részletes tachimetrikus felvételét, a Palota Szálló alaprajzi kitűzését és ellátta a kertépítés vezetését. Feltárta az Anna- és István-cseppkőbarlang területét, 1931-ben elvégezte az István-barlang műszaki kiképzését. 1931–1932-ben a Felső-Tarna és a Hangony völgyében völgyzáró hordalékfogó kőgátakat építtetett. Ezt a találmányát 1938-ban szabadalmazták. Parádon a cseviceforrás édesvíz-beszivárgás elleni védelmét oldotta meg. 1939-től a Rahói Erdőigazgatóság építésvezetője volt. 1945-től nyugdíjazásáig Budapesten működött. Az Osztrák Barlangkutatók Egyesületének l. tagja volt. Megkapta a „Bronzmedve” emlékplakettet.
