Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Paxy László

Paxy László

* 1920. október 31. Zsitvabesenyő – † 2002. november 11. Újbars / pápai káplán, címzetes esperes

Udvardon nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Szent Benedek-rendi gimnáziumban Komáromban végezte. A magyar kisebbség által önerőből létrehozott és fenntartott Mariánum iskolai kollégiumban kapott elhelyezést. 1939. június 18-án érettségizett. 1939 őszétől a ,Szent István királyról nevezett esztergomi ősrégi érseki papnevelő intézet hittudományi főiskolájának” hallgatója lett. 1942. július 1-jétől augusztus 31-ig a székesfehérvári honvéd csapatkórházban teljesített katonai szolgálatot. Esztergomban szentelték pappá 1944. június 18-án. Serédi Jusztinián esztergomi érsek 1944. augusztus 21-én nevezte ki Nagymarosra hitoktatónak, ahol 1944. november végéig működött.
Kápláni tevékenységét az Alsó-Garam menti Kőhídgyarmaton kezdte 1944. december 1-jén, ahol 1945. február végéig maradt. Második kápláni működési helyszíne, ahová az érsekújvári érseki biztos nevezte ki, Komját községe volt. A háborús megpróbáltatásokat Nagymaroson, Kőhídgyarmaton és Komjáton élte át. Komjáton rövid időt, három hónapot töltött, utána Nagyölvedre helyezték., 1946-ban a szentgyörgyi (v. Pozsony vm.) internálótábor lakója, mert a csehszlovák hatóságok kívánsága ellenére nem tagadta meg magyarságát, anyanyelvét, magyar híveit nem buzdította a reszlovakizációra. Hívei közbenjárására szabadult.
1947. szeptember 1-jén kapta meg első plébániáját, a Korpona melletti színtiszta szlovák Felső-Sipéket. A szlovák nyelvű pasztorációs munka komoly kihívás volt a számára. Már az előző helyeken, Komjáton és a nagyölvedi plébániához tartozó Kuralon is a szlovák hívek többséget alkottak, így a nyelvi környezet számára nem okozhatott gondot. Sipéken azonban plébánia volt, nagyobb elvárásokkal és feladatokkal. Ebből az időszakból maradtak fenn kétnyelvű, szlovák és magyar prédikációi, amelyeket először magyarul írt meg, majd lefordíttatta őket, illetve fokozatosan ő is fordítani kezdett. 1954. június 1-jétől új helyre, a magyar nyelvterületre, a Párkány melletti Helembára nevezték ki. A Lévához közeli Újbarsra 1958 elején került. Következő működési helye 1966. május 1-jétől Pozsonyeperjes lett, ahonnan 1974-ben került Egyházfára. Haláláig, 2002. november 11-éig egyházfai plébános volt. Újbarson temették el.
A pozsonyi m. kat. hetilap, a Remény munkatársa volt.
1991. november 16-án alapította meg az egyházfai 11. számú Szent Imre cserkészcsapatot.

Művei:
– Testvérek Krisztusban. Egy szlovákiai magyar pap önéletrajza. Márton Áron Kiadó, Bp., 1991.
– Arccal vagy háttal Isten felé, Lilium Aurum, 1994

Fullscreen Mode
Kategóriaországos
Életéhez kapcsolódó településekEgyházfa [Kostolná pri Dunaji], Helemba [Chľaba], Komárom [Komárno], Komját [Komjatice], Kőhídgyarmat [Kamenný Most], Pozsonyeperjes, Eperjes [Jahodná], Udvard [Dvory nad Žitavou], Újbars [Nový Tekov], Zsitvabesenyő, Besenyő [Bešeňov]
Működési ideje20. század
Tevékenységi köregyházi személyiség
ForrásinformációkMagyar Katolikus Lexikon: http://lexikon.katolikus.hu/P/Paxy.html * http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/sk/museum_hungaricum_1/pages/012_paxy_laszlo.htm
Rövid URL
ID73390
Módosítás dátuma2015. december 13.

Hibát talált?

Üzenőfal