* Pozsony, 1914. márc. 16. – † uo., 1992. szept. 8. / rádiószerkesztő, újságíró, író
Komáromban érettségizett, Prágában, Po.-ban és Pécsett jogot hallgatott. 1934-től 1938-ig a Csehszlovák Rádió prágai magyar adásában dolgozott. 1949-ben az Új Szó külpol. rovatvezetője, 1950-től 1969-ig a po.-i rádió magyar adásának főszerkesztője, majd főmunkatársa volt. Az 1968-as eseményekben, főként a po.-i rádió akkori magyar adásában, a Gabona rádióban való aktív részvételéért állásából elbocsátották s hallgatásra ítélték. 1989 után rehabilitálták; sűrűn publikált, könyvet is írt.
A rádióban irod. és kult. sorozatokat készített vagy irányított neves hazai és mo.-i írókról, Szlovákiából elszármazott tudósokról, művészekről. Irod. alkotások előadójaként is szerepelt, s hangjátékokat írt. A 60-as évek elején a bp.-i és a po.-i televízió két dokumentumfilmet mutatott be tőle (Kodály Zoltán: Galántai táncok; Bartók Béla és a szlovák népdal). A sajtóban megjelent kult.-irod. riportjai közül jelentősebb a Felsőgaram völgyében Bartók nyomában (ISZ 1981/3).
Művek: Emberek és élmények, emlékirat, 1992.
T. L.
