MIhalik József

* Hernádszurdok, 1860. október 25. – † Budafok, 1925. március 2. / művészettörténész, állami felső kereskedelmi iskolai tanár, az MTA levelező tagja (1906)

Mihalik Adolf (†1903) vasúti tisztviselő, kassai háztulajdonos, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédje és Zányi Mária fia. Középiskolába a kassai állami főreáliskolába és a budapesti tanárképzőbe járt, 1881-ben szerzett oklevelet a mennyiség- és természettudományi szakcsoport tárgyaiból. 1881-ben a liptószentmiklósi állami polgári iskolához nevezték ki tanárnak. 1890-ben áthelyezték Nagyszőlősre, az állami polgári iskolához. Az 1890–1891-es tanévben a polgári iskola I. osztályában az ifjú Bartók Béla osztályfőnöke volt, végül 1892-ben saját kérelmére került Kassára. 1883-tól 1890-ig ügyvivő titkára volt a Magyarországi Kárpát-egyesületnek, eltávozása után örökös tiszteleti tagnak választották. 1896-ban a kereskedelemügyi miniszter meghívta az ezredéves országos kiállítás történelmi főcsoportjához, itt négy hónapig tevékenykedett a műkincsek rendezésénél és a szakmunkák végzésénél. Még ugyanebben az évben megválasztották a kassai Felsőmagyarországi Múzeum őrének, 1897-ben pedig az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgató választmányi tagja lett. 1900-ban tanulmányutat tett Svájcban, Dél-Németországban, majd ellátogatott a párizsi világkiállításra. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1901-ben a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács állandó tagjává nevezte ki. Szerkesztője és kiadója volt a Tátravidéki Híradónak 1884. szeptemberétől 1885-ig Liptószentmiklóson, majd a Kassai Múzeum Évkönyvét szerkesztette. 1903-tól a kassai múzeum miniszteri biztosa volt. 1907-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének előadója, később országos főfelügyelője lett. 1907 és 1918 között a Múzeumi és Könyvtári Értesítőt szerkesztette.Több történeti vonatkozású tanulmányt készített. A Tanácsköztársaság alatti állásvállalása miatt annak bukása után elbocsátották. Fia Mihalik Sándor művészettörténész.

Főbb művei:
Liptómegye földrajza. A népiskolák III. osztálya használatára (Orbók
Mórral, szlovákul is), 1884;
A csorbai tó, 1885;
Kassa és környéke. Kalauz a turisták számára (Truskovszky Jenővel és Szőnyeg Pállal együtt), 1897;
Kassa város ötvösségének története, 1899;
A zománcz, 1901;
A kassai Szent Erzsébet templom, 1912;
Az ötvösség, 1913;
Az ötvösség és a zománc, 1913.