Király József
* 1897. november 30., Zselíz – † 1960. szeptember 5., Budapest, Pomáz / esperes-plébános
Csicsón 1928-tól 1948-ig szolgált. Ma is emlékeznek még néhányan Král bácsira, az édesapjára, aki törte a magyart, később fiával együtt Magyarországra került. És édesanyjára, aki Csicsón halt meg, és valószínűleg Zselízen temették el. Király József a nővérekkel együtt irányította a „Mária leányokat“, „rózsafüzéres asszonyokat“, hittanra oktatta a gyerekeket, és a HANZA – HANGYA fogyasztási szövetkezetnek volt elnöke. A komáromi Szűz Mária Új Virágos Kertje c. kongregációs-egyesületi lapnak 1929. és 1944. között felelős szerkesztője volt, 1938-tól pedig kiadója is. A tanuló ifjúság számára több kis könyvecskét írt. 1939-től az Egyesült Felvidéki Magyar Párt meghívott országgyűlési képviselője lett, kormányfő-tanácsos. A csicsóiak, édesanyám is, aki református volt, így emlékeznek, hogy prédikációjában ezekkel a szavakkal szólalt fel a nyilas hatalom ellen: „jön a fekete sereg, és mindent elönt”. Nemcsak a nyilasokra gondolhatott, hanem a szintén fekete egyenruhás SS katonákra is, akik megszállták a falut. 1944. október 17-én a nyilasok letartóztatták, tíz napig Komáromban fogva tartották, majd ismét letartóztatták „kommunista tevékenység gyanújával”! A Dachauba tartó menetből szöktették meg. Anyám így mesélt szökéséről: Tanynál a menet mellett megállt egy autó, és egy apáca kirántotta őt a sorból, be az autóba, majd továbbhajtottak. Bizonyára, a keretlegények (őrök) ismerősök voltak, és le is fizethették őket, hogy ne vegyék észre az akciót. Győrben Apor püspök rejtegette. 1945 tavaszán hazatért Csicsóra. A magyarüldözés miatt a pozsonyi ferenceseknél húzódott meg. A kolostor elhagyásakor letartóztatták, s a pozsonyszentgyörgyi internálótáborban 5-6 hétig raboskodott. 1948-ban Magyarországra toloncolták. Az 1950-es években Budapest Ferencvárosban kisegítő lelkész volt. Nagy szegénységben hunyt el, 1960. szeptember 5-én. Pomázon temették el. Megérdemelné, hogy tiszteletének a falu, a katolikus hívek, emléktáblával adózzanak.
Addig is szolgálja ez a szerény írás az Ő emlékezetét.
Művei:
– Jézus az én vezérem. Imádságok és énekek a tanuló ifjúság számára. Galánta, 1935. (kiad. 1937)
– Gyermekőrség. 1-2. füzet Komárom, 1932-33.
– Vezérkvóta az első szentgyónáshoz és szentáldozáshoz készülő gyermekek részére. Uo., 1935.
– A komáromi Szűz Mária Új Virágos Kertje c. kongregációs lapnak 1929. I-1944. X: felelős szerkesztője és (egyedül, 1933. I: Bíró Luciánnal) szerkesztője, 1938. XI. 1-1944. X: kiadója is.
Életéhez kapcsolódó települések: Csicsó, Tallós, Komárom, Magyardiószeg, Dunahidas, Győr, Rábaszentmihály, Budapest Ferencváros, Pomáz
