Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Hegyfoki Kabos

Hegyfoki Kabos

* Újleszna, 1847. július 7. – † Túrkeve, 1919. február 7. / római katolikus pap, meteorológus.

Középiskoláit Lőcsén, a teológiát Egerben végezte. 1871-ben szentelték pappá. Több helyen volt káplán, míg 1886-ban Sárdon, 1889-ben Bánhorvátiban, végül Túrkevén kapott plébániát. 1881-től folytatott rendszeres és megbízható meteorológiai megfigyeléseket, ezzel jelentős mértékben járult hozzá az Alföld éghajlati viszonyainak a megismeréséhez. 1883-tól a meteorológiai irodalom terén fejtett ki érdemleges működést. Értekezései nemcsak Magyarország éghajlatának ismerete szempontjából váltak fontossá, hanem Európa klimatikus viszonyainak, a kontinens egyes területei közti kölcsönhatásoknak a megállapításában is nemzetközi jelentőségűvé váltak. Már 1884-ben tisztázta a májusi fagyok kialakulásának körülményeit,e tárgyról megjelent tanulmányában (1886) pedig megcáfolta a német Wilhelm Bezold (1837–1907) téves, de akkoriban igen elterjedt felfogását is.
Értékes monográfiái jelentek meg a Kárpát-medence szélirány-gyakoriságairól, a felhőzet eloszlásáról, a hőmérséklet változékonyságáról és a csapadékról. Szakcikkeit a külföldi szakfolyóiratok is közölték. Értékes megfigyeléseket végzett a növény- és madárfenológia terén is (egyes növények rügyezése, virágzása, beérése, ill. a költöző madarak vándorlása időpontjainak vizsgálatában). Kezdeményezésére indult meg a gyűjtés a Nagyszalóki-csúcson felállítandó magashegyi meteorológiai állomás költségére, végül az obszervatórium Ógyallán épült meg. Nevét a meteorológiai észlelők kitüntetésére alapított emlékérem örökítette meg, amelyet a Magyar Meteorológiai Társaság 1936-ban alapított. Ezt kutatóknak utoljára 1946-ban, észlelőknek 1950-ben adományozták.

Főbb művei:
A május havi meteorológiai viszonyok Magyarországon, 1886;
A zivatarokról, 1889;
A szél iránya a Magyar Szent Korona Országaiban a Barométer és Eső című függelékkel, 1894;
Folyóink vízállása és a csapadék, 1897;
A felhőzet a Magyar Szent Korona Országaiban, 1899; Az eső évi periódusai Magyarországon,1909.

Kategóriaországos
Működési ideje19. század / 20. század
Tevékenységi köregyházi személyiség / meteorológus
ForrásinformációkLacza Tihamér: A tudomány apostolai, Magyar tudósok nyomában a mai Szlovákia területén, I-II. kötet, Madách Kiadó, 2013
Rövid URL
ID110510
Módosítás dátuma2020. február 26.

Hibát talált?

Üzenőfal