Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Szüreti hagyományok Felsőszeliben

Szüreti hagyományok Felsőszeliben

Mi is a szüret?
Az ősz a betakarítás ideje. A gondos gazda leszedi az egész évi munkája gyümölcsét, elraktározza, hogy a téli hónapokban is legyen az asztalon ízletes gyümölcs vagy finom bor.
Valamikor a betakarítás kalákában történt, s a munka végeztével a gazda köszönetképpen megvendégelte a segítőket. Áldomásra hívta őket. A szüret az egyik legszebb, de legnehezebb munka. A szőlő leszüretelése után nagy mulatságokat rendeztek a környéken, így Felsőszeliben is. Azért, hogy mindenki tudjon az eseményről, hintón járták végig a falut, hogy a borbíró meghívja a lakosokat a bálra. Ez a tény mindig egy-egy újabb elemmel bővülve hagyományozódott a fiatalabb generációkra, s immár a több mint 65 éves Csemadok rendszeres tevékenységének egyik fontos részévé vált. A szüreti felvonulás nagyszabású rendezvény, az előkészületekkel és a két napos ünneppel mindig megmozgatja a falu fiataljait és idősebbjeit egyaránt.
A szőlő szüretelése és annak feldolgozása mindig a kellemesebb munkálatok közé tartozott. Azért is van az, hogy a mai világban is egyre-másra felújítják a kulturális szervezetek a szüreti hagyományokat, még ott is, ahol a szőlő már csak a kiskertekben terem meg. A szüreti felvonulás és mulatság már régóta a környék jellegzetes eseménye. Igaz, hogy Felsőszeli nem éppen a szőlőtermő vidékek közé tartozik, azonban a dűlőnevek között még ma is használatos a Szőlős elnevezés, mely azt bizonyítja, hogy ezen a tájon is volt hagyománya a szőlészetnek, ezért mindannyian örömmel megyünk el ünnepelni a gazdag termést.
A Csemadok-krónikában már az ötvenes évek derekán olvasható a bejegyzés, mely szerint a borosgazda díszes hintóban a kikiáltóval végigjárta a falut a regruták kíséretében, s meghívta a lakosokat az esti bálra a szüret sikeres befejezése alkalmából. Ezt a hagyományt a kultúrszervezet a 70-es években felújította, majd a 80-as évek derekától ismét próbálkoztak néhányszor. Végül Deák Béla vezetőségi tag javaslatára ismét megrendezték, s örömmel megállapítható, hogy 2000 óta megszakítás nélkül rendszeresen folytatja a Csemadok a hagyományos szüreti ünnepséget, mindig egy-egy újabb elemet kidomborítva. Tehát elmondható, hogy az idén már 15. alkalommal vonultak végig a falun a kultúrcsoportok és vendégeik.
A teljesség kedvéért szóljunk most bővebben az előkészületekről, a meghívás módjáról.

Előkészületek
Tervezni az eseményt már tavasszal elkezdi a Csemadok vezetősége, mivel egyeztetni kell az dátumot a szereplőkkel, vagyis az éneklőcsoportokkal, a táncegyüttessel, a művelődési házzal és a Nyerges Polgári Társulással. Ugyanis a lovas bandérium az egyik legjelentősebb kelléke a szüreti felvonulásnak. Ha nem támogatnák a Csemadok Felsőszeli Alapszervezetét, nem tudnák megvalósítani ezt az eredeti elképzelést minden évben.
A felvonulás előtti napon van kétévenként a Szilvás-mákos fesztivál, melyen a felfedezőcsapat tagjai is segítenek asütésben. A mákos pogácsa, a szilvás-mákos lepény, a keszőcés lepény mind helyi finomságok. Az énekkar tagjaival közösen készítik el délután. Majd ezeket a kalácsokat kínálják a falu közepén a felvonulás napján a nézőknek.

A szüreti felvonulás
Már reggel nyolc órakor megélénkült a művelődési ház és környéke. Népviseletbe öltözött fiatalok gyülekeztek az épület előtt. Rövidesen megérkeztek a vendégek.
A helyi Mátyus tánccsoport tagjai az allegorikus kocsik díszítésénél serénykednek. A Rozmaring éneklőcsoport pedig a nagyterem asztalaira rakja a süteményeket, keszőcés lepényt, pogácsát. A lányok és a vezetőség többi segítőkész tagja a finom szőlőt, almát rendezgeti a tányérokra. A színpadon a férfiak szőlőlugast állítottak, ahol helyet kap a tavalyi rajzverseny győztes figurája, a szőlőt taposó borosgazda.
A művelődési ház bejárata fölé a szüret egyik jelképét, egy hatalmas szőlőfürtöt szereltek fel kis lámpákkal kivilágítva.
A szereplők elfoglalják helyüket a szőlőlevelekkel, szalagokkal díszített kocsikon. Elsősorban a Mátyus és a deáki táncosok, aztán a darnózseli tánccsoport, majd a kaposszekcsői fúvósok, végül a Rozmaring éneklőcsoport kocsija zárta a sort. Rövidesen besorakozik a 15 főből álló lovasbandérium, majd a falu zászlajával a kikiáltó és a borosgazda hintója, utána az élő szőlőfürt figurája a táncoslányok kíséretében, majd a tavalyi „Szüret Szépe” címet viselő lány az idei jelöltek közepette.
Még leírni is hosszú e tarka menetet! Igazán díszes sokadalom vonul végig a falu utcáin. Mintegy 120 személy vesz részt a felvonulásban. Az első lovasnál térképen bejelölték az utcákat, merre megy a menet és hol fognak táncolni.
Tehát a gyönyörű napsütéses időben a kultúrház ajtajánál a borosgazda a polgármester és a többi kedves vendég jelenlétében felolvassa a verses meghívót. A kürtös pedig hangos kürtöléssel adja tudtára mindenkinek, hogy elindul a menet. A fúvósok is rázendítenek, az énekesek szüreti dalokat énekelnek. A táncosok mintegy 8 állomáson tánccal csalogatják a népet az esti bálba. A nézők szőlővel, pogácsával, üdítővel kínálják a szereplőket. Vidám hangulatban folyik a csalogatás. Az egész falu a felvonulókat várja. Sok gyerek kerékpáron követi a menetet. A kikiáltó tréfás meghívóját mosolyogva tapsolja meg a hallgatóság.
Ezen a délutánon a jókedv, a dal, a tánc a főszereplő. Tudni kell, hogy mindez megvalósításához erőt ad az a tudat, hogy ezt nagyapáink is így csinálták.
„Egy kedves epizód is említést érdemel. Az indulásnál sok sikert kívánt nekünk Pónya Kálmán bácsi, egykori alapítótag, aki hetven évesen botra támaszkodva eljött megnézni a menetet, hiszen 50 évvel ezelőtt ő volt az első lovas! Most elhozta dédunokáját is, aki a lovak láttán örömteli ujjongásba kezdett. Kálmán bácsi könnyes szemmel kért egy közös felvételt a dalosokkal, hogy albumába helyezhesse a régi csikóslegény képei mellé a mostanit is” – mesélte Mészáros Magdolna, aki a jelenetet akkor lefényképezte.
A felvonulók általában a délutáni órákban érnek vissza a művelődési házhoz, ahol finom gulyás várja őket. Vacsora után pedig készülődnek az esti bálra.
Ahogy besötétedik, érkeznek a vendégek, lassan elfogynak a „Szüret Szépe” nevezési cédulái is. A színpadon elhelyezkedik a zenekar. A nyitótánc után megkezdődik a bál, mely kivilágos-kivirradtig tart.

Az eredeti szüreti felvonuláshoz kísérő rendezvények is járulnak, melyek még felejthetetlenebbé teszik ezt az őszi ünnepet. A kocsik díszesen állnak az úton. Szőlőfürtök és szőlőlevelek díszelegnek a járműveken. A lovasok vezetik a hintóval a menetet a kultúrháztól a falu közepéig. A Zely vendéglő előtt is megállnak szerepelni az éneklőcsoportok, de a tánccsoportok is. A falu közepén az egy órás műsorban általában a helyi Rozmaring éneklőcsoport énekel. Mindig vannak vendégcsoportok, ilyen a baráti Darnózseliből az Őszirózsa énekkar, vagy az alapiskola Csalogány énekkara is elfogadja a meghívást.
A tánccsoportok közül megemlítendő a Darnózseli Szigetköz tánccsoport, a Mátyus tánccsoport, szerepelt már az iskola Höcögők tánccsoportja, a kaposszekcsői fúvószenekar is.Nagy sikere volt tavaly a mosonmagyaróvári Gazdász táncegyüttesnek. Színesítette a műsort az abaújszinai Rozmaring néptáncegyüttes is, a hárskúti Rozmaring vegyeskar meg a bacskai női kar. Az idén a helyi Kikelet citerazenekar is fellépett a falu közepén.
Van egy szőlőkoszorú is, amit mindig valakik visznek a táncosok közül. Ők mennek a menet elején.Utánuk a Nyerges lovasai következnek. A tánc- és éneklőcsoportok a kocsikon ülnek. Hátul a gyalogos résztvevők ballagnak, akik nem fértek fel a kocsikra és a hintókra. A szereplők hagyományos népviseletet viselnek. A kisbíró ruháján a magyar zászló szalagja is feltűnik. A hintón ül a szüret kabalája, egy embernagyságú szőlőfürt, aki már 2000 óta résztvevője a menetnek. Ezt egy rajzpályázat alapján választottuk ki. A nyertes Flaska Anikó munkája lett. Általában egy fiatal fiú vagy lány ölti magára a kabala ruháját. Ő viszi a falu zászlaját is. Az egész utat a résztvevők énekelve teszik meg. A táncosokat a Bicskás zenekar kíséri. A kürtös megfújja a kürtöt, és mindenki elcsitul. A kisbíró harsány hangon meghív mindenkit az esti bálra a következő versikével:

Csalogató a szüreti bálba:

Mindnyájotoknak jó napot kívánok!
Én szólok hozzátok, a szőlők bírája,
Igen jó hírem van, figyeljetek rája!
Véget ért a szüret, telve már a hordók,
Gazdag volt a termés, vigadjunk hát egy jót!
Régi szokás szerint ma áldomást tartunk,
Szüret alatt nagyon kiszáradt a torkunk.
Kapáltunk eleget, inni is kell rája,
Mindenkit meghívunk a szüreti bálba.
Lesz ott búfelejtő, tombola és nóta,
Nem láttak ilyet vagy százötven év óta.
Ott lesz a falunak apraja, öregje,
Táncoslábú lányok, mind, kinek van kedve.
Gyűjjön el mindenki a szüreti bálba,
Nem baj, ha földig ér mind a három lába.
Este nyolc órakor kezdődik a vígság,
Reggelig meg sem áll a móka, a víg tánc.
Tegyünk méltó pontot a szüret végére,
Mindenkit elvárunk a bálba estére!

Ezután tánc és vidám ének követi egymást. Közben a nézőket hagyományos szeli kalácsokkal, süteményekkel és persze finom borral kínálják a szervezők. Az egy órás műsor után a kocsisok bejárják az egész falut, hogy a mellékutcában lakók is tudjanak e jelentős eseményről. A falukerülés után a kultúrház nagytermében elfogyasztották az ebédet.

A bál
A bál este kerül megrendezésre általában a helyi művelődési házban. Az asztalon szintén a Szilvás-mákos Fesztivál ízletes süteményei találhatóak. Kerül az asztalra természetesen édes szőlő és alma is. A színpadon a fellépő csoportok énekelnek és táncolnak, ezzel színesítve a műsort. A színpadon vagy a terem elülső részén előzőleg felállították a szégyenketrecet, a kalodát. E vasketrecet a vezetőség tagjai az énekkarosok segítségével vadszőlővel vagy szőlőlevelekkel díszítették fel, itt-ott szőlőfürtök lógnak vagy felfújt léggömbök. Ezeket az esti bálon a csőszlányok őrzik, mivel gyakran megtörtént, hogy ezeket a szőlőfürtöket lelopták. Ha elcsípték őket, kalodába kerültek, amelyből csak váltságdíjért kerülhettek ki. Ez lehetett bor vagy pénz. Néha azért is bezárták őket, mert pityókásak voltak, és addig ott tartották, ameddig ki nem józanodtak. A bálok általában másnap reggelig tartottak. Régen a helyi cigánybanda húzta, az utóbbi húsz évben már mindenféle muzsika szólt: két személyes rock, négy személyes dzsessz is. A bálhoz tartozik a Szüret Szépe választás is, amit mindig egy csinos hölgy nyer meg. Volt még lepényevő verseny, mákos ételek fesztiválja vagy gyümölcskiállítás.
A kísérőrendezvények is mindig a hagyományok jegyében zajlanak. Arra figyel a rendezőség, hogy a fiatalok részesei lehessenek az ünnepségnek, hogy a falukerülés emlékezetes legyen. A cél a régi hagyományok megőrzése és azok átadása az új generációknak.

Szüreti ünnepség, 2010-ben:

 

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületkulturális örökség
TelepülésFelsőszeli [Horné Saliby]
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőFelsőszeli Széchenyi István Alapiskola tanulói, a Bercsényi Miklós Hagyományőrző Csapat tagjai - Magyar értékek a Felvidéken (a Felvidéki Értéktár Bizottság pályázata), 2015
TelepülésFelsőszeli
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

E jeles rendezvény Felsőszeli kulturális életében fontos helyet foglal el. Az idősebb generáció átadja a fiataloknak a régi szokások tiszteletét, megbecsülését. A legkisebbek is lelkesedéssel kapcsolódnak be a felvonulás megvalósításába. Így a hagyományápolás folytonossága biztosított a jövőben is.
A felsőszeli szüreti ünnepség nagy esemény a falu és a Csemadok életében. Ezt a hagyományt mindig éltetni fogjuk, mert ez rólunk és nekünk szól. A régióismereti órán is sok képet láttunk róla, örömmel fedeztük fel szüleinket, rokonainkat a felvonulók között. Szinte minden magyar családból valaki részt vett az évek során ezeken a felvonulásokon. Ha nagyobbak leszünk, talán mi is felülhetünk a kocsikra.

Forrás, adományozó

Adatközlők (név, életkor):
1. Mészáros Magdolna, 61
2. Renczés László, 62
3. Lénárt Péter, 36
4. Lénárt Krisztina, 36
5. Deák Béla, 54
6. Végh Piroska, 54
7. Ledneczky Zoltán, 57
8. Fűzék Mária, 71

Adatgyűjtők (név, életkor):
1. Bedecs Patrik, 11
2. Lénárt Dóra 11,
3. Horváth Zenkő, 11
4. Kertész Ármin, 11

– http://www.animaportal.eu/index.php/2013/09/szureti-felvonulas-es-bal-felsoszeliben/
– http://www.felvidek.ma/felvidek/regio/56815-szureti-unnepseg-felsoszeliben
– http://ujszo.com/napilap/regio/2001/09/28/szureti-mulatsag-felsoszeliben
– https://www.youtube.com/watch?v=32f4YGIYkdE
– http://www.szabadujsag.com/szuereti-bal-es-felvonulas/

Webhttp://www.sziaszeli.sk
MELLÉKLETEK
Fullscreen Mode

GALÉRIA:

Rövid URL
ID90064
Módosítás dátuma2017. március 21.

Hibát talált?

Üzenőfal