A szüret befejeztével, vagy legalábbis a munkák zömének végeztével a faluban megrendezték a szüreti felvonulást, melynek célja a szüret megünneplése, a hagyományok ápolása, a régi szokások megőrzése, és nem utolsósorban a szórakoztatás volt.
A felvonulás napján már kora reggel a férfiak megtisztították a kocsit, a hintót, felnyergelték a lovakat. A kocsikat szőlőlevéllel, szőlőfürtökkel és színes pántlikákkal díszítették. Elkészítették a szüreti koszorút is, amelyet szőlővesszőkből és szőlőfürtökből fontak.
Az asszonyok előkészítették a ruhákat, melyek a régiek viseletét mutatták be. Az asszonyok és lányok színes rakott szoknyában, buggyos ujjú ingben, pruszlikban, kötényben és kendőben járták a táncot, a férfiak viselete fehér vászon ing és fekete nadrág volt, fényesre suvikszolt bőrcsizmával és kalappal kiegészítve. A lányok haját két fonatba fonták és nemzetiszín pántlikával díszítették.
A menet a falu egyik végéből indult, és a lehető legtöbb utcát bejárva, végigvonult a falun, hogy minden utcasarkon és kereszteződésben megállva tánccal szórakoztassa a falu bámészkodó lakosságát. Elöl ment a kisbíró, aki kidobolta, hogy elérkezett a szüreti felvonulás ideje, ünnepeljen a falu lakossága. A kisbírót a hintón a bíró és bíróné követte, akiket a modern korban a falu polgármester és neje helyettesítettek. De megszemélyesíthette a kisbírót és feleségét egy ifjú házaspár is. A hintó után az éneklő asszonyokat szállító lovaskocsi következett, akik a jó hangulatról gondoskodtak.
A lovaskocsi után a táncoslányok jöttek, akik a megállóhelyeken hagyományos táncokkal szórakoztatták a nézelődőket. Eközben a menetet kísérő asszonyok kúcsost osztogattak az embereknek, a férfiak újborral kínálták a megjelenteket.
A felvonulást a cigányok zárták, akik hagyományos ruháikban némi apróért cserébe jóslataikkal szórakoztatták az embereket. A szüreti felvonulás záróakkordjaként a kisbíró kihirdette, hogy estére szüreti bálba várják a falu szórakozni vágyó lakosságát, ahol hajnalig tart majd a mulatság.