A lakodalmi készülődés a fejekben már korábban elkezdődik. Ahol házasulandó korú fiatal volt, ott már eleve több disznót és baromfit neveltek jobban őrizték a bortermést. De a tevékenységek a lagzis héten csúcsosodtak:
Szerdán a család jóasszonyai levestésztát készítettek.
Pénteken sütötték a rétest, kalácsot és a kúcsost. Ez édes kelt tésztából készül, amely gömbölyűre van összefonva. Mások a tyúkpucolásban vettek részt az esti vendéglátáshoz. A férfiak eközben a disznóvágással foglalkoztak.
Este az ajándékhozó vendégek fogadása csirkepaprikással, hurkával, édességgel – ilyenkor gazdagon megpakolt süteményes tálcákkal térnek haza a látogatók is.
A szombat maga a lakodalom napja.
A másnapi „Tyúkverő” a lagzis háznál.
(A tyúkverőre a lakodalom másnapjának hajnalán került sor. A vendégek egy része hazatérés közben hatalmas lármával próbálta meg felébreszteni azokat a vendégeket, akik korábban feküdtek le aludni, és megpróbálták őket visszacsalogatni a lakodalomba.)

A lakodalom napja csupa izgalom.
A vőlegény a vőfélyeivel déltájban elment a cigányokért – zenészekért, és nótaszóval jöttek vissza a házhoz.
A sok-sok előkészület után maga a ceremónia bokrétatűzéssel kezdődik, amelyet a menyasszony koszorúslányai végeztek mindkét lakodalmas háznál egy vers kíséretében:

Engedelmet kérek, hogy be mertem lépni ily nagy bátorsággal
Tisztelt násznagyuraméktól egy kis csendet kérek
S bemutatom leányi hűségem
El lettem bocsátva, mint Nóé galambja,
Mely a bárkába zöld ággal tért vissza….

A bokréta egy rozmaring ágacska volt, melyet a vendégek pénzzel jutalmaztak.
A pénz összeszedése előtt (Réka)

Tisztelt násznagyuram most már fizessen,
Hogy az itt lévő nép előtt jó példát tehessen.
Adjon bankót, százast a kezembe…
 Utána jöhetett az ebéd.

A vőlegény vőfélyei az esküvő előtt elmentek a paphoz bejelenteni, hogy a násznép már készülődik. Bort és kúcsost vittek ajándékba.

Elbocsájtott követ vagyok ezen tisztes háztól ……..
Mely általam tiszteli és kéreti Tiszteletes urunkat,
hogy méltóztassék kinyittatni a szent egyház ajtaját,
és ott velünk együtt megjelenni.
És ezt a párt a szeretetnek láncával egybekötni.

A násznép elindult a menyasszonyos házhoz a menyasszonyt kikérni, ekkor adta át a vőlegény a menyasszonyi csokrot is. Menyasszony kikérő:

Eljöttünk immár e nevezetes napra,
Hogy megesküdjenek az Isten házában.
Eljött már az óra,
Melyben magzatjuknak oltárhoz kell lépni,
Mint szép menyasszonynak.
Kérjük ezért szépen a kedves szülőket,
Engedjék az útra kedves gyermeküket.

A lakodalmas menet az utcán a bámészkodóknak – gazsiknak bort és kúcsost osztogatott. A menetet a cigányok kísérték muzsikálva, a násznép lakodalmas nótákat dalolt. A szertartás után mindenki visszatért a maga lakodalmi vendégeihez.
A vacsora este 7 óra tájban kezdődött, ahol minden fogás előtt a vőfély verset mondott a násznagyhoz célozva. (tyúkhúsleves, főtt hús, káposzta, leves):

Érdemes vendégek, nem üresen jöttem,
étellel terhelve vagyon mindkét kezem.
De mielőtt a kanálhoz nyúlnának,
az Úrnak buzgó szívvel hálát adjanak.
De hogy én itt sokat ne papoljak,
a forró táltól sebeket ne kapjak,
Vegyék el hát tőlem ezt a forró tálat,
melyet a 10 ujjam már nem állhat.
A hátam mögött is 5-6 asszony vagyon,
annak a kezét is süti igen nagyon.
Ne tántorogjék hát előttem senki,
Mert a nyakát könnyen leforrázom neki.
Tessék násznagyuram –
Jó étvágyat kívánok!

Kakashoz:
Behoztam a kakast egész taréjával,
szép pirosra sütve mind a két combjával.
Nem megy az többé szalmakazalra,
sem a szomszédasszony pitvar ajtajába.
Nem kukorít ez már többet senkinek,
csak a násznagyuramnak és a többieknek.

Káposztához:
Paradicsom kertből éppen most érkeztem
szép fejes káposztát bőven termesztettem.
Nagy Magyarországnak nagy részét bejártam,
De ilyen káposztafélére sehol sem találtam …
Keresse meg benne ki fülét, ki farkát

Ezután a borhoz tartozó vers következett és a bő kínálgatás.
Este 11 óra tájban a vőlegény a vőfélyeivel, a nyoszolyóval és pár fiatallal elmentek a menyasszonyos házhoz kikérni a menyasszonyt. A kíséret csak akkor volt beengedve, ha a menyasszony kiment értük. A vőfély egy hosszú búcsúztató versben búcsúztatta a lányt a szüleitől, testvéreitől, lánybarátaitól, az egész rokonságtól. Búcsúztató:

Tisztelt násznagy uram és vendégsereg!…  mielőtt elvinnénk e ház virágszálát, elmondom helyette az ő búcsúzását…
Zeng búcsúzó szavam, hullanak könnyeim, Mert tőletek válok kedves jó szüleim…
Először jó apám hozzád fordulok, búcsú beszédemet zokogva indítom.
Bocsásd meg jó atyám, ha megbántottalak, vagy ha többször háborítottalak.
Köszönöm jó apám gondviselésedet és azt a végső szeretetedet.
Kedves édesanyám most hozzád fordulok, szerelmes jó dajkám, most tőled búcsúzok. Óh jaj,hogy kezdjem el, mikor beszélni sem bírok, hogy tőled megválok, annyira zokogok.
Tudom, mint szerettél,
mint gyenge virágot ápoltál, neveltél,
jóra tanítottál, a rossztól intettél.
Kedves anyám most már elbúcsúzok,
de könnyező szemekkel is hű lányod maradok.

A vőlegényes háznál a vőfély újabb vers kíséretében vezette és mutatta be a menyasszonyt. Ezután a menyasszony elfogadta apósát – ipát, anyósát – napát és a rokonokat:

„Engedje az Isten, hogy jó menyük (rokonuk, keresztlányuk) lehessek. Tiszteljük, becsüljük egymást.”

Éjfél előtt a vőlegény vőfélye pár fiatallal elment a lányos házhoz a menyasszony szüleit kálátóba (a lakodalom utáni vendégség  – a maradékok elfogyasztására) hívni. A meghívottak ugyancsak énekszóval mentek a menyasszony után és a menyecskeruhát vitték magukkal.
A menyecsketánc előtt az „Árgyélusjárást” a vőlegény a koszorúslányával, a menyasszony a saját vőfélyével járta. A férfiak gyertyát tartottak az ujjaik között. A versszakok között „Az árgyélus kismadár nem száll minden ágra” kezdetű dalt énekelték. Árgyélus:

Íme, itt áll előttem az ékes menyasszony,
fején a koronával,
áldja meg az Isten szerető párjával.
Adja az Isten, hogy a főkötő öröm rózsát teremjen
A boldogság sok számos évig eltartson….
Miért vannak gyertyák a kezemben?
Miért tartom e szűzet kezemen?
Hogy menjek vele egy ösvényen
Amelyen egy ifjú legény ment el nemrégen.
Hosszas beszédemnek alamizsna vége,
Menjék a padlóra férj és felesége.
Ahová a szíve, oda a hűsége,
Már az éjszakával ér versemnek vége.

Ekkor a menyasszony átöltözött a menyecskeruhába, a haját befonták, kontyba tűzték, kendővel kötötték be a fejét: „felbujázták” az újasszonyt. A táncot a vőfély kezdte, utána a menyasszony ment oda mindenkihez és a tánc után egy letakart tálba tették a megtiszteltek az arra szánt pénzösszeget.
Menyecske tánc:

Íme, itt áll előttem az ékes menyasszony,
hogy menyecske fejjel először mulasson,
csak arra vigyázzanak, hogy le ne tiporják a cipője sarkát,
gondoljanak arra, hogy drágáért varrták.
Azután tömje meg mindenki bankóval a markát.
Az asztal közepén van egy üres tányér,
én kezdem a táncot, a többi meg ráér.
Te meg cigány húzd rá az új házaspárért.

A menyecsketánc befejezése után pálinkát gyújtottak, amiből mindenkit megkínáltak. A vőfély utolsó verse az utolsó tálaláskor hangzott el (hurka, kolbász), ezután a kötetlen mulatozás volt már csak hátra:

Hurkát, kolbászt hoztam, mégpedig jófélét,
Ezért köszörülje meg mindenki a kése élét…
Jó étvágyat kívánok!

Másnap a lakodalmas háznál a közeli rokonok összesereglettek a „tyúkverőre”, ahol ettek, ittak, összerakodtak és előkészítették a menyasszony staférungját.

Ruházat
A múlt század elején még fekete volt a menyasszonyi ruha, melyhez koszorú tartozott. A későbbiekben térdig érő fehér ruha volt koszorúval és már fátyollal. A későbbi években mindig az aktuális divatot követte a menyasszonyi ruha is. A vőlegényé szintén a korok ízlése szerint alakult.
A vőfélyek legjellegzetesebb viselete a majd földig érő szalag volt, a zsebkendővel és szalaggal díszített vőfélybot, amelyet a figyelemfelkeltés céljából a versmondások előtt többször földhöz koppintott a fiatalember.
A koszorúslányok régen tényleg koszorút hordtak, manapság estélyit viselnek.

Hagyományos ételek
A régi időkben csirkepaprikás volt az ebéd házilag készített tarhonyával. A lakodalmas vacsorát a tyúkhúsleves kezdte, főtt hús követte – egészben feltálalt díszes kakas a násznagy elé -, valamint káposztaétel zárta a sort. A menyecsketánc utáni utolsó tálalás hurka és kolbász volt. Édességként diós és mákos kalács, rétesek és az elmaradhatatlan kúcsos volt. Bortermő vidékként a bor volt a fő itóka.

Hibát talált?

Üzenőfal

• E-mail címe
• Üzenet
• CAPTCHA

Uploading files please wait, may take up to 5 min.