Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Népi harci testkultúra a Barkóságban

Népi harci testkultúra a Barkóságban

A magyar nép eredendően harcos nép, így birtokolja a rá jellemző harci testkultúrát. A harci testkultúra két irányát különböztetjük meg: népi és katonai harci testkultúra. Alapvetően egy tőből fakad mindkettő, majd később, az emberi életkor bizonyos határa után kettéválik.
A kutatásaink témája a népi harci testkultúra, amely elsősorban olyan gyermeki virtusos elemeket tartalmaz, amelyek a harci készségeket fejlesztenek, illetve egy kezdetleges formát, foltokat adnak egy újabb lehetőségként. A népi harci testkultúrát is két oldalról közelíthetjük meg: a pásztoremberek és a parasztok (nem pásztorok). A pásztorokat azért emeljük ki, mivel bizonyos eszközöket, mint pl. a bot, fokos, karikásostor, stb. munkaeszközként használták elsősorban, de a mindennapi használatuk során fegyverként is forgatták, ha úgy került a sor. Mindezek értelmében a használatuk tovább, felnőtt korban is megmaradt és hagyományozódott tovább, míg a parasztok általában a gyermekkor kinövése után elhagyták e harci jellegű játékokat.
A gyűjtőterületünk a Felvidékre eső Barkóság volt, amelyet bizonytalanul határoztunk meg. Segítségül vettük Paládi-Kovács Attila Barkóság és népe című művét, amiben kifejti több álláspont meghatározását a barkó falvakról. Próbáltunk egy középutat választani, így került számításba Gömöralmágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete és Détér. Ezen területekről különböző korosztályú egyéneket kérdeztünk. Kirajzolódott, hogy melyek voltak azok a játékok, amelyek változtak az idő során külső behatásra, melyek voltak azok, amelyek mára már eltűntek, s melyek azok, amelyek esetleg újszerűen bontakoznak.
A kutatott anyag konkrétan a magyar népi birkózási formákra, karikásostorra, bothasználatra, fokosra, íjazásra, hajítójátékokra és a bicska témára összpontosult, amelyet 28 adatközlő adatait feldolgozva állapítottunk meg.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületsport
TelepülésGömörpéterfala, Péterfala [Petrovce], Almágy [Gemerský Jablonec]
Értékszint2. tájegységi értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőBarkósági Tájegységi Értéktár Bizottság
TelepülésGömörpéterfala, Gömöralmágy
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A magyar test és mozgáskultúra (ahogy a néptánc is) szerves része a hagyományunknak. A magyar nép, mint harcos nép a történelem során a legtávolabb is kutatva az idő vonalán, számtalanszor bizonyított katonai képességét, s a ma fellelhető és a múltban összekapcsolható értékeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Fontosnak tartjuk, hogy ezekből az anyagokból egy olyan rendszert tudtunk felállítani, hogy azok “visszataníthatók” a gyermekek és bármely érdeklődő korosztálynak nemtől függetlenül. Az értéke a hagyomány láncolatában van, mert ahogy a fiatalok tanulhatnak latin táncokat, megvan a mi, magyar táncunk, ahogy a fiatalok tanulhatnak japán harci testkultúrát, úgy tanulhatnak magyar harci testkultúrát is.

Forrás, adományozó

Kopecsni Gábor: A magyar karikásostor
Kopecsni Gábor: A magyar népi birkózások
Kopecsni Gábor: A Baranta botharca
Kopecsni Gábor: Népi harci testkultúra az Ipoly menti palócoknál
Kopecsni Gábor: Népi harci testkultúra a felső-Bodrogközben
Kopecsni Gábor: Népi harci testkultúra a Csallóközben
Kopecsni Gábor: Népi harci testkultúra a Mátyusföldön
Kopecsni Gábor: Népi harci testkultúra Gömörben
Kopecsni Gábor: Népi harci testkultúra a Zoboralján
Magyarország hadtörténete
Kelemen Zsolt: A hun-magyar harcművészet
Kelemen Zsolt: Lóháton, fegyverben
Dr. Erdélyi Gyula: A magyarok hadi szervezete és hadvezetési művészete ezer éven át, Hungária nyomda, Budapest, 1944
Borosy András: A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar hadszervezetben, Akadémiai Kiadó, Budapest 1971
László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete, Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest 1988
Dósa István, Kovács Sándor Pál: Grundbirkózás, Kunsági küzdő játékok, Magyar diáksport Szövetség, 2004
Kovács Sándor Pál: Mesélő pantheon, Szenci Molnár Társaság, 2001
A magyar testnevelés és sport története, szerzők: Kun László, Földes Éva, Kutassi László, Sport Lap- és Könyvkiadó (Budapest) , 1982
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
Kedves Gyula: A szabadságharc huszárai, Hadimúzeum Alapítvány, 1992
Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 1999
Szenti Tibor: Betyártörténetek, Máyer Nyomda & Könyvkiadó, Budapest, 2000
Szentesi Zöld László: Rózsa Sándor, Méry Ratio, Somorja, 2006
Küllős Imola: Betyárok könyve, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988

MELLÉKLETEK

Fullscreen Mode

Rövid URL
ID106768
Módosítás dátuma2019. január 30.

Hibát talált?

Üzenőfal