Lengyel menekültek Bényben
Cséplés
Közvetlenül a második világháború kitörése előtt, de talán már ezt megelőzően is elkezdődött a lengyelek üldöztetése, így hát sok család, de önálló férfiak is jobbnak látták hazájuk ideiglenes elhagyását, és ahol tudtak menedékjogot kértek. Így kerültek Bénybe is a lengyel menekültek. Pontos dátumot már senki nem tud adni, hisz az emlékezők igencsak megfogytak, vagyis végleg eltávoztak az élők sorából.
Annyi biztos, hogy 1939-40 között jöttek Bénybe, és 1945 tavaszán hagyták el a falut. A visszaemlékezők állítják, hogy dolgos, családszerető, istenfélő emberek voltak. A visszaemlékezők és a dokumentumok igazolták, hogy 30-35 család kapott ideiglenes letelepedési engedélyt. Számukra jól jött az üresen álló Pálffy féle vadászkastély. A Pálffyak a vadászkastélyt csak a vadászszezon alatt használták, de a háború kitörésekor külföldre távoztak. A kastélyhoz tartozó uradalmi földek biztosították a lengyelek számára a megélhetést, de bekapcsolódtak a faluban zajló munkálatokba is. Igyekeztek beilleszkedni, de a falu is befogadta őket. A kitermelt jószágból közös konyhát vezettek a kastélyban, egy helybeli asszony, Csákvári Ernőné született Lehotkai Zsófia főzött számukra. Ő főzött a Pálffyaknak is, amikor itt tartózkodtak a kastélyban.
A kastélyban a felügyeletet a Krakkói vajdaság főispánja Timinsky látta el. Ő szintén a kastélyban lakott. A gazdasági vezetőjük Otowski Krakkó város főmérnöke volt. Ő viszont a Bényi-telepen lakott családjával együtt. Minden munkából kivették a részüket, fénykép bizonyítja, ahol a helyi születésű Schmíd Teréz 15-16 évesen egy vele korabeli lengyel fiúval a cséplőgépnél dolgoznak.
1944-1945. Schmíd Teréz és a lengyel fiú gabonacséplés közben
A kilátástalan ideig húzódó háború megkövetelte számukra iskola létrehozását is. Az 1943-as feljegyzések szerint az akkori nagy Magyarországon egyedül Bényben volt a lengyel menekültek számára mezőgazdasági és kereskedelmi iskola, melyhez 30 fős kollégium is tartozott. Az iskola a Mezőgazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozott épp úgy, mint a Balatonboglári.
A férfiak igencsak bekapcsolódtak a falu életébe, kivették részüket a sportból is. Önálló futballcsapatot szerveztek, és többször összemérték erejüket a helyiekkel, de a környező falvakban is futballoztak. Az edzéseket viszont sokszor közösen tartották. Fényképes emlék, ahogy közösen rúgják a labdát a sáncok tövében. Köztük van a nagybátyám is, így került hozzám a kép.
Pallos József a lengyelekkel focizik
Istenfélő emberek lévén vallásra való tekintet nélkül mindenki részt vett az istentiszteleteken is, sőt az egyház földjeinek megmunkálásában is besegítettek. Megértő emberre, szerető egyházfőre találtak az akkori Kubis István esperesben.
Lengyel menekültek a szentmise után, néhány falubelivel.
Középen Kubis István esperes. 1939-1945.
A háború befejezése előtt, mikor már egy kicsit hanyatlott a lengyelek üldözése, igyekeztek valahogy visszakerülni hazájukba, vagy egy biztonságosabb életet kínáló országban letelepedni.
A kastélyt 1945 kora tavaszán bombatalálat érte, így az itt maradt emberek is kénytelenek voltak elhagyni a falut. A kastélyt az 1950-es évek elején némi rosszindulatból lerombolták és széthordták, így csak egy pár fénykép maradt emlékbe róla, és az ott meghúzódó lengyel menekültekről. Meg kell említenem, hogy a lengyelek pártfogója Gróf Esterházi János volt. Lengyel kötődése végett szívügyén viselte a menekültek sorsát. Több mint valószínű ő hozta őket Bénybe, ugyanis többször megfordult a Pálffy birtokon és tudta, hogy már nem tartózkodnak itt. A gyakori látogatásnak a környéken több oka is volt, ugyanis Esterházy János volt az Oroszkai Cukorgyár igazgatótanácsának elnöke, és szabad idejét mindig a Pálffy birtokon töltötte. Sajnos ez sehol sincs megemlítve, így hát vagy nem tud róla senki, vagy nem akarnak tudni róla. De a faluban élők emlékeztek rá, ennek tudatában három éve Buják Vincze fafaragóval készíttettünk egy Esterházy emlékművet.
Az adatokat összegyűjtötte Koczka Katalin.
Bény, 2020.4.24.
| AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA | |
|---|---|
| Szakterület | kulturális örökség |
| Település | Bény [Bíňa] |
| Értékszint | 1. helyi (települési) értéktár |
| A JAVASLATTEVŐ ADATAI | |
| Javaslattevő | Koczka Katalin |
| Település | Bény |
| A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI | |
| Indoklás Közvetlenül a második világháború kitörése előtt, elkezdődött a lengyelek üldöztetése, így sok család, de önálló férfiak is jobbnak látták hazájuk ideiglenes elhagyását, és ahol tudtak menedékjogot kértek. Így kerültek Bénybe is a lengyel menekültek. E ténynek emlékét ily módon szeretnénk megőrizni. | |
| Forrás, adományozó Az adatokat összegyűjtötte Koczka Katalin. | |
| Regisztrálva emlékhelyként | |
| MELLÉKLETEK | |
| |
| Rövid URL | |
| ID | 122344 |
| Módosítás dátuma | 2020. június 14. |
