Kisgyarmati táncok

Dédszüleink és nagyszüleink az életmódjuk szerint egyedi kultúrát hoztak létre, ami mint létszükséglet, éltető elem volt jelen az életükben. A mindennapi megterhelő fizikai munka és az élet számos területén adódó feladatok megoldása után a dolgos hétköznapokat szebbé, vidámabbá, megélhetővé és elviselhetővé tette számukra. Sajátságos egyedi szokásaikkal, a helyi jelleggel bíró íratlan törvények szerint élték mindennapjaikat. Az együvé tartozás felelősségével, öntudatban megerősödött, értékeihez ragaszkodó összekovácsolódott közösségé váltak. Jellegzetes nyelvjárásukkal, igen értékes és érdekes kultúrkört hoztak létre, amit mi tovább éltetünk, és büszkén sajátunknak tekintünk.
A szorgalmas, termékeny munka learatott gyümölcsét, minden esetben a megérdemelt vigadalom követte.
Ennek köszönhetően a következő témakörök alakultak ki: mint a helyi táncok, bizonyos munkákhoz tartózó mókás jelenetek, saját szövegű és dallamú nóták, cselekményekhez tartózó versikék – mondókák, borköszöntők, úgynevezett bekiabálások (csujjogatók) születtek. A felsorolt kulturális értékek alkalmazásával élték meg az ünnepnapokat és szórakoztatták magukat.
A helyi jellegű táncok bemutatása
A helyi jelleggel bíró táncaink történetét, tudatosan megfontolva ajánljuk olvasóink kezébe, azon oknál fogva, hogy ne feledjék azt a tényt, hogy őseink kultúrája óriási fontossággal bír a megmaradásunkért folytatott harcainkban.
Csoportosítás:
A.) Üvegestánc
B.) Lakodalmas táncok: gazdasszonyok tánca, párnástanc, kalácstánc, gyertyástánc
C.) Lányok táncai: karikázó, tapsikolós, virágfüzértánc (koszorútánc).
D.) Férfi táncok: legényes, huszárverbunk, botoló, söprőtánc.
Mészáros Júlia: Kisgyarmati táncok
Fullscreen ModeGyüre Lajos: Kisgyarmati lakodalom
Fullscreen ModeLiszka József: Az Alsó-Garam menti kurtaszoknyás hatfalu
Fullscreen ModeHibát talált?
Üzenőfal