A több mint százéves épület népi kultúránk jeles emléke, hiszen megkülönböztető népi jellegű a sárból, agyagból készült vályogház. A Tájház volt tulajdonosai az egykoron Pitvaroson élő Kondé család, akik később betelepültek Szegedre. 1947-ben a kitelepítés során kényszerültek elhagyni otthonukat. A kitelepített család helyére Magyarországról önként áttelepülő szlovákok érkeztek. A szlovák családban több mint 10 gyermek, örökös született. Egyikük sem rendelkezett akkora vagyonnal, hogy a házat megvásárolja és testvéreit kifizesse. 1992-ben, Gúta város első szabadon választott polgármestere, Harsányi Imre úgy döntött, hogy megvásárolja a város részére. Az erre a vidékre oly jellemző épületet megviselte az idő. A hatalmas repedéseket acélhuzalokkal sikerült összehúzni, a város kőművescsapata a belső és a külső falakat is bepucolta.
1994 tavaszán a városi önkormányzat a Magyar Asszonyok Ligájának a rendelkezésére bocsátotta az addig üresen álló tájházat. A MAL 1992 elején alakult polgári társulás, a Szlovák Köztársaság területén élő lányok, asszonyok független, önkéntes szervezete. A szervezet fő céljai közé tartozik a család érdekvédelme, az ifjúság támogatása, de munkájuk során nagyon nagy hangsúlyt kap a hagyományőrzés is. A mai napig ezek az asszonyok, családjaik és segítőik végzik a tájház körüli teendőket. Ha kell, meszelnek, a kertet és az ott lévő virágokat, fákat gondozzák.
A felújított tájház különböző rendezvények, előadások, nyári alkotótáborok otthonává vált, az ott szorgoskodó gútaiak megalkották a közösségi élet és a kultúra kis szigetét. Az elmúlt években filagóriát és színpadot emeltek az udvaron, búboskemencét építettek, amelyben népi jellegű kenyereket, kalácsokat, lángost sütnek. A kemence igazi gútai stílusban épült. Ezen kívül készült még agyagégető kemence a nyári táborlakók részére.
2012-ben kezdték a tájház főépületének felújítását, amely csaknem két évig tartott, de 2014. július végére sikeresen befejeződött. Néhány évvel ezelőtt pedig a Rákóczi Szövetséghez benyújtott sikeres pályázat eredménye az új tető, a külső felújításokat már a város vállalta magára. A folyamatos felújításoknak, szépítgetéseknek köszönhetően generációk nőnek fel Gútán úgy, hogy nyaranként a tájház udvarában kézműves táborokban ápolják az ősi mesterségek hagyományát, a tájházi estéken a tudományok és művészetek, az irodalom és a vallás jeles képviselői kapnak teret ismeretterjesztésre.