Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A losonci Ráday kripta

A losonci Ráday kripta

Ráday Pál 1677-ben született Losoncon. Az itteni ref. gimnázium diákja volt. 1703-tól II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, a szabadságharc kiáltványának, haditudósításainak szerzője. Istenes éneke-iből többet megtalálunk a református énekeskönyvekben. Életművének ma is élő része az általa alapított, fia, Gedeon által gyarapított könyvtár, mely közkincs a budapesti Ráday Gyüjteményében. Péceli kastélyában halt meg 1733-ban, de Losoncon temették a maga és családja számára építtetett kriptában. Felesége Kajali Klára (+1741) is itt nyugszik. Ráday Pál sírkövén, melyet Loos Ádám szécsényi kőfaragó készített már lekopott a címere, de a latin hexameteres felirat még kibetűzhető: VIS SCIRE VIATOR DORMIT VT EVIGELET LAPIDALI MOLE SVB ISTA P A U L U S DE R A D A STIRPIS HONOS ET AMOR… Magyar fordítása Latkóczy Mihály losonci tanártól (1898): VAJH TUDOD-E VÁNDOR KICSODA ALSZIK E KÖ ALJÁN VIRRASZTVA FELETTED R Á D A Y P Á L KI E NÉV DISZE, VIRÁGA VALA. KICSODA MEKKORA VOLT PANNONIA TUDJA S A KÜLFÖLD NÉPE IS ELMONDJÁK MÜVEI TETTEI MIND A HAZA ÉS EGYHÁZ … KÖNNYET HULLATNAK ILY JAVA FÉRFI FELETT.
A kripta a temetődomb város felőli szélén, egy hatalmas kőrisfa alatt áll. A felszín alatti sírkamra téglából és kőből készült 4 x 5 méter alapterületű felépítményét négy vaskos, pillér és az azokat felülről összefogó négy boltív alkotja. A pilléreken keresztboltozat, amit zsindelyes sátortető fed. A két déli pillér közti boltívet befalazták, ide építették be a 2 x 1 méteres sírkövet. A többi boltív alatti teret vasrács, ill. kapu tölti ki. A 3 x 3 méteres beltérnek betonpadlózata van. A falak simára vakoltak, szürke színűek. 1945 után a kripta a vandalizmus áldozatává vált, a vasrácsokat kifeszítették, a tetőt megbontották, az épület állapota egyre romlott, pusztulás fenyegette. A Csemadok vezetői, magyarországi egyének és intézmények intervencióinak eredményeképpen 1977-ben, Ráday Pál születése 300. évfordulójára az állami műemlékvédelmi hivatal Dr. Krúdy Gábor vezetésével teljesen felújította a műemléknek nyilvánított épületet. Az ünnepélyes újraavatáson, 1977. július 2-án a losonciakon kívül megjelentek a pozsonyi magyar konzulátus, a Magyar Írószövetség és más intézmények képviselői. Losonc magyarsága műsoros esttel emlékezett nagy szülöttére. A külső falra 1984-ben bronztáblát helyezett el a Csemadok Ráday nevével, születése és halála évszámával. Ezt 2002-ben ellopták, úgy mint a kapu két szárnyán volt Ráday ill. Losonc város domborított lemezből készült címerét.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületépített környezet
TelepülésLosonc [Lučenec]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőBöszörményi István
TelepülésLosonc
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A Ráday kripta a losonci református, ma már városi köztemető legrégibb létező síremléke, építészeti szempontból is figyelemreméltó, államilag is nyilvántartott műemlék. Az 1977-es felújítás óta különböző alkalmakból megemlékezések, koszorúzások színhelye. Rendszeresen felkeresik magyarországi látogatók, elsősorban Pécelről (Pest megye) és Ludányhalásziból (Nógrád m.), ahol kastélyokat építtetett, valamint Hartáról ( Pest megyei községnek földesura volt). A Rákóczi Szövetség szervezésében is gyakran látogatják az emlékhelyet különböző csoportok. Mivel Ráday Pál európai jelentőségű közszereplő, egyházi író, költő, könyvtáralapító, a református egyház első főgondnoka volt, emlékének, végső nyughelyének megőrzése, értékként való megismertetése összmagyar érdek.

Forrás, adományozó

1. Ráday Pál Tanulmánykötet, szerk. Esze Tamás Bp. 1980
2. Tóth Máté Miklós: A szabadság nótáriusa, Pécel 2005
3. Böszörményi István: Ráday Pál és a Rákóczi szabadságharc, Gömörország 2003/3

Regisztrálva emlékhelyként
MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID76123
Módosítás dátuma2016. július 19.

Hibát talált?

Üzenőfal