Emlékhelyek a Felvidéken

„A szülőház mára sajnos, nem maradt meg. A falu egyik lakosa, Jozef Varga 1968-ban hatósági engedéllyel lebontotta a régi hajlékot. Helyét néhány éve egy emlékkővel jelölték meg. …Mauks Ilona visszaemlékezéseiben egy további adatot is találunk. Eszerint maga Mikszáth mesélte neki, hogy születése előtt a házuk leégett, s ideiglenesen áthurcolkodtak az úgynevezett Révész-fundusra, s ott született...

„Az épület [Mikszáth Kálmán Emlékház] kapcsán maga Mikszáth írta annak idején a Galandáné asszonyom című novellában ezeket a sorokat: Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni...

Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom emlékére állított kopjafa mellett található. 1996-ban emelték.

1996. június 23-án, 10 órakor kezdődött a református templomban az az istentisztelet, amelynek végén Rázsó Gyula, a budapesti Hadtörténeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást arról, hogy őseinknek miért sikerült 1100 évvel ezelőtt a honfoglalás. Az istentisztelet után a templomkertben felavatták Igó Aladár és Igó Attila millecentenáriumra készült emlékművét. Vélhetően az emlékmű azért került a református...

Az avató ünnepségre 2000. április 2-án került sor. A ünnepséget Kantár Csaba költő nyitotta meg, Bernáth Tamás színművész versmondóval közösen. Ünnepi beszédet Dr. Popély Gyula történész mondott. Az ünnepély vendégei: Nagy Imre a Járási Hivatal képviseletében, Hóka László parlamenti képviselő, Bara Mihály Tardoskedd polgármestere, Dániel Erzsébet és Plichta Péter a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának tagjai,...

A milleniumi kopjafa a falu központjában, a Széchenyi-szoborral szemben áll, a községcímer díszíti. Buncz János alkotása, 2001-ben avatták fel. Az Október 6-i emlékünnepség színhelye.

A millenniumi emlékkereszt a katolikus templom kertjében áll. Felirata: „Isten dicsőségére és Magyar Ország ezeréves fenállása emlékére, 1896.”

Kopjafa  

A falu főterén álló, az államalapítás emlékére készített emlékoszlopot, Nagy János szobrászművész alkotását, 2000-ben avatták fel, s amelyet a szobrász a településnek ajándékozott.

A Millenniumi emlékoszlop Gerendás Norbert szentpéteri fafaragó művész és id. Reicher György kovácsmester alkotása. A 2000-ben felavatott emlékmű tetején a Szent Korona látható. Az augusztus 20-i ünnepélyeket az emlékoszlopnál tartják.

Egenhoffer Teréz 80x60x8 cm méretű, 150 kg súlyú, diorit emlékoszlopot vitetett fel 1896. VII. 17-én a csúcsra. Egy nappal később a Sziléziai-házban az MKE közgyűlése javasolta a csúcs átnevezését Ferenc József-csúcsra és kérték az uralkodó beleegyezését. Az uralkodó nagy kegyesen beleegyezett. 1896-ban vagy 1897-ben egy másik, kisebb márványtáblát is elhelyeztek a csúcson „Ferencz-József-csúcs 1896” felirattal....

A Mindenki keresztje néven ismert 4 m magas késő barokk kőkeresztet 1785-ben állították.

A mártír egyházfő szobra, Túri Török Tibor műve a több mint száz tallósi kitelepített család új otthonának számító Békés megye önkormányzatának baráti ajándéka. Az eseményhez méltó időpontként az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját választotta Tallós faluvezetése, hiszen Mindszenty Józsefet (1892, Csehimindszent – 1975, Bécs) a nyilas után a kommunista hatalom is börtönbe vetette....

A ferencesek Angyali üdvözlet templomával szemben egy szép, belső függőfolyosós udvar körül felépített világi palota, a Mirbach palota, mely az ún. pozsonyi rokokó ékes megtestesítője. A palotát Michael Spech pozsonyi serfőző építtette 1768-1770. között. A két emeletes, kései barokk stílusú, nyeregtetős ház szimmetrikus, 11 tengelyes főhomlokzatán érdekes módon két kocsibehajtó kapu is található, melyeken a...

A Morvay testvérek által kászített sírban nagybátyjuk Miskovicz Endre plébános nyugszik.

Mocsáry Lajos író,publicista, politikus, közéleti személyiség, országgyűlési képviselő (1826 Kurtány -1916 Andornak) írásaival, parlamenti beszédeivel, tetteivel a nemzetiségek – szlovákok, románok, szerbek – szószólójaként jeleskedett. Emléke szülőföldjén is korán feledésbe merült. Születése 160. évfordulóját megfelelő alkalomnak tartotta a Csemadok losonci járási bizottsága, hogy a régió jeles szülöttének emlékét tartósan megörökítse. A Fülek melletti Kurtányban álló szülőház magántulajdonban volt, ezért egy közeli, ...

Móczik József 1861. szeptember 9-én született Selmecbányán. Fiatal korában asztalosnak tanul, majd a teológiai szakra jelentkezik. 1883-ban belép a Ferencesek gyülekezetébe, 1893-ban pappá szentelik. Egy ideig kántor a Ferencesek templomában Pozsonyban, majd vidékre szólítja hivatása, később 1893 és 1900 között Budapesten teljesít papi szolgálatot. Itt közben diákként látogatja a Budapesti Képzőművészeti Akadémiát, tovább fejleszti azokat...

A Lévától 18 kilométerre északra, a Garam mentén elterülő zömében református magyarok által lakott község a hetvenes évek közepéig egyike volt a járás településeinek. Ekkor döntöttek az atomerőmű megépítéséről. A szovjet típusú reaktorok megépítése speciális talajt igényelt. A szakemberek a Selmeci-hegység nyúlványai, valamint a Garam menti dombság által ölelt Mohinál találták meg a megfelelő helyet....