Emlékhelyek a Felvidéken

Máriatölgyes a Vág folyó középső szakaszán található, a Tölgyes patak hordalékán, az illavai völgyben. Az 1193. évi oklevél „terra Dubnicza„ néven említi, és a Vratslav, valamint Piskin testvérek birtoka.1439-ig a főúri családoké. 1439-ben lett a trencsényi váruraságé. A 18. században az Illésházy család birtokolja. A legrégibb levéltári adat a máriatölgyesi templomtól az esztergomi káptalan 1276....

Vittenczi Markhot Gyula (Nagyemőke, 1857. november 18. – Nyitraivánka, 1918. április 9.) politikus, Nyitra vármegye alispánja, majd később főispánja. Apja Markhot János királyi tanácsos, vármegyei alispán, országgyűlési képviselő. Anyja Marton Szidónia. 1874-ben végzett a nyitrai piaristáknál, ahol Janits Imre osztálytársával együtt Nozdroviczky-féle ösztöndíjban részesült. Tanulmányai után a nyitraivánkai birtokain gazdálkodott. 1880-ban megyei aljegyző, később a...

A a pozsonyi evang. líceum 1914-ben megjelent értesítőjében az alábbiakat olvashatjuk Markusovszky Sámuelről. „A pozsonyi evang. líceum nyugalomban élő nagyérdemű igazgatója hosszas betegség után 1913. évi augusztus hó 10-én este meghalt. Harminc esztendeig működött fáradhatatlan szorgalommal tanintézetünkön és hat évig volt a líceum érdemes igazgatója. Múlhatatlan, nagy érdemeket szerzett magának azzal, hogy megírta a líceum...

Martinengo Nándor régi olasz, nemesi család sarja. A liechtensteini fejedelem szolgálatába áll, mint katona, de egészségügyi okok miatt távozik. 1837-ben végzett vívómesterként Pesten, ahol elnyerte a „vívás mestere” kitüntető címet. 1838-ban a Wiener Neustadt-i Katonai Akadémián is megvédi mesteri címét, Chappon Lajos és más vívó szaktekintélyek előtt. 1844-ben elhagyja Bécset és Pozsonyba költözik. Itt a...

A Márton-kereszt a határ keleti részén, az inámi út mentén áll. Fehér és kékesszürke műmárványból készült sárga vaskorpusszal. Kovácsoltvas kerítés veszi körül, rajta ezzel a dedikációval: “Isten dicsőségére emeltették Márton Lajos és neje Rados Mária, 1927-ben.

A község földrajzi fekvése miatt eléggé el volt zárva a környező falvaktól. Többek között ez a tényező is közrejátszott abban, hogy Martoson a hagyományos népi kultúra számos eleme, a népi építészet tovább fennmaradt, mint a környező helységekben. Az 1970-es évek elején a fennmaradt parasztházak közül a 101-es számút nyilvánították műemlékké, 1975-től pedig mint tájház várja...

A tornaljai temetőben a Csemadok 1994-ben kopjafát állított a második világháború áldozatainak emlékére.

A második világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állították.

A második világháborúban hősi halált halt katonák emlékére emeltették, 2009-ben.  

Második világháborús emlékmű a temetőben.

Második világháborús emléktábla a temetőben, állíttatták 1990-ben.

A Köztelek című folyóirat 1899. november 18-án megjelent számában ezt a gyászjelentést olvashatjuk: „Alsó- és felső-mattyasóczi Mattyasóvszky Lipót, nyug. kir. kúriai biró Bars vármegye közigazgatási és törvényhatóság bizottságának tagja, volt alispánja és földbirtokos, folyó hó 10 én 82 éves korában elhunyt. A boldogult hűlt tetemei f. hó 13-án tétettek örök nyugalomra a néveri sirkert családi...

Bogár Lajos igazgató-tanító kezdeményezésére közadakozásból emelte Sajógömör közönsége 1912-ben. A szobor avatása 1914-ben történt. Holló Barnabás alkotása. Szeretik a faluban a szobrot, gyakran koszorúzzák.

Hunyadi Mátyás „(Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) Magyarország királya 1458 és 1490 között. Apja Hunyadi János korábbi magyar kormányzó, anyja Szilágyi Erzsébet grófnő. Bár 1458-tól de facto uralkodott, királlyá koronázására Székesfehérvárott csak 1464-ben került sor. Cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb királyként tartja számon,...

1468. szeptember 27-én Mátyás király hetivásárok megtartására adott jogot Bősnek, amelynek 530. évfordulójára Bős Nagyközség Önkormányzata emléktáblát emelt a kultúrház mögötti parkban.

A gömörmegyei Sajőgömör gyülekezetének és nagy szórványa híveinek 38 évig volt hűséges pásztora. Nagy hidegben végzett temetésen átfázott és karácsony első napjának reggelén halt meg a rozsnyói kórházban, 64 éves korában. Az egész falu megsiratta, mert szelídlelkületű, szeretőszívű pásztora volt híveinek, akikkel együtt hordozta a kettős járom alatti megpróbáltatások keresztjeit. Temetésén húszegynéhány evangélikus lelkész volt...

A Mécs László Emlékév keretében a két világháború között Nagykaposon és Királyhelmecen is szolgálatot teljesítő papköltő tiszteletére a nagykaposi Magyar Közösségi Házban 2015. szeptember 26-án tudományos konferenciával és szoboravató ünnepséggel emlékeztek meg. A gránit keménységével vetekedő spanyol művészagyagból készült szobrot Túri Török Tibor, keszthelyi szépmíves ajándékozta a nagykaposi magyarságnak.

Aranyosmedgyesi báró Mednyánszky László (Beckó, 1819. június 16. – Pozsony, 1849. június 5.) honvédőrnagy, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja, Mednyánszky Cézár tábori főlelkész bátyja, Mednyánszky László festőművész nagybátyja. A középbirtokos főnemesi báró Mednyánszky családba született. Apja, báró aranyosmedgyesi Mednyánszky József (1789-1868), császár és királyi kamarás, főhadnagy, anyja, vhiri Richter Eleonóra (1798-1889) volt.[2] 1835-ben a Magyaróvári Gazdasági...

A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 1687–1689 között és többször járt itt. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is meglátogatta a várkastélyt. Brunóc a szabadságharc elbukása után hűtlenség címén a koronára szállott. Lindenheim német generálisnak adták jutalmul, de gyorsan megvált tőle. A szabadságharc után teljesen átalakították, elvesztette reneszánsz jellegét....