Emlékhelyek a Felvidéken

Kupetz Lykurg született Lőcsén 1822. deczember 1-jén. Szülővárosának iskoláit látogatta és 1830-ban egy évre Pelsőczre ment Gömörmegyében a magyar nyelv elsajátítása végett és éppen atyja temetése napján tért vissza, úgy hogy még sírjához elkísérhette. Az 1836- 37-iki tanévben Miskolczon végezte a secundát, onnan ismét visszajött Lőcsére és 1843-ban főtisztelendő Jozeffy Pál superintendens előtt letette a...

Kúr Géza 1860. március 6-án született Kismányán (Nyitra vm.), apja Kúr Imre tanító, anyja Csontó Terézia volt. A középiskola első hat osztályát Pozsonyban, az evangélikus líceumban, a VII. és VIII. osztályt Pápán végezte, ott is érettségizett, sőt a teológiát is ott végezte 1882-ben. Szapon, Madon, Nagymegyeren volt káplán, majd 1886-tól segédlelkész Révkomáromban Pap Gábor püspök...

A templom 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le. A ma látható Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma ezután, valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található. A település neve a magyar honfoglaló törzs,...

Kúti István (uzoni) (1867. június 8., Marosvásárhely – 1912. április 19., Selmecbánya) A középiskolát Nagyszebenben, a jogot Kolozsvárt elvégezvén, 1893-tól a kolozsvári városi árvaszék aljegyzője, majd városi aljegyző. 1895-ben kinevezték Selmecbánya rendőr-alkapitányának. 1907-től Selmecbánya rendőr-főkapitánya. Szerkesztője, egy ideig pedig tulajdonosa a Selmecbányai Híradó helyi lapnak. 1912-ben elhalálozott, hat Kúti fiút hagyva árván. Halála után a...

Kuzmik Pál (Eperjes, 1864. jún. 22. – Bp., 1925. dec. 19.): sebész, egyetemi tanár. 1889-től a bp.-i sebészeti klinikán működött. 1891-ben tanársegéd, 1897-ben adjunktus, 1898-ban a sebészeti műtéttan magántanára. 1905-ben c. rk. tanár. 1908-ban a János Kórházban főorvos. 1909-ben ny. rk. tanár. 1914-től haláláig a sebészet ny. r. tanára a bp.-i egy.-en. A II. sebészeti klinika ig.-ja. A visszerek,...

Lábán József kir. tanácsos nejével, szül. Schariczer Viktóriával (1861–1929), akivel öt gyermeke volt, példás családi életet élt, és munkahelyén a kötelességtudás mintaképeként ismerték.  Búcsúlevelet hátrahagyva önkezűleg vetett véget életének, de nem Pozsonyban, hanem Budapesten, ahol vasúti és hajózási főfelügyelői tisztséget viselt.  A tragikus eset  városszerte megdöbbenést és fájdalmas részvétet váltott ki.

Laczkó József zsigrai esperes-plebános, kerületi tanfelügyelő, megyebizottsági tag 51 éves korában hunyt el. Testét Zsigra ősi templomának tövében temették el.

Főtisztelendő Laczuska József, néhai radosnai plébános, költő sírhelye. Nagytapolcsányban (Topoľčany) született. Óturán (Stará Tura), Vágmosócon (Považany), majd haláláig (1876-1887) között Radosnán szolgált.

A hadiékítményes III. oszt. vaskoronarend lovagja, a III. o. katonai érdemkereszt tulajdonosa 25 évet élt. Az első világháborúban Galíciában a lisovicei ütközetben, 1915. május 16-án halt hősi halált. Az emlékjelét szülei Lakatos Károly és Szombath Etelka állíttatták.

Lamos Gáspár jogtudós és a Lamos család sírkertje.

Langh Frigyes 1875-től 1882-ben bekövetkezett haláláig vezette a várost. 51 évesen távozott az élők sorából.

A hazáját karddal védelmező hondvédfőhadnagy sírja a zalabai református temetőben.  

Az egymás mellett lévő sírban László József (meghalt 1907-ben), neje Csóka Eszter és László Eszter (1877-1948) varrónő nyugszanak.

A XX. század elején id. László Vince volt a község leggazdagabb birtokosa.

Lecső Gyula (1880-1966) kiváló gépészkovács volt, nemcsak a helyiek, hanem más faluból is jártak a műhelyébe javíttatni. Az ujján arany pecsétgyűrűt viselt mindig, még munka közben is.

A kasznár (esetenként gazdatiszt) a birtok- és központi udvari igazgatásért, közvetlen gazdálkodási teendőkért, rendészeti és közigazgatási feladatokért felelős uradalmi tisztviselő (latinul: frumentarius, németül: Kastner). Elsődlegesen a szemes termény átvételéért, megőrzéséért és azok számadásáért felelt. A 19. század elején azonban egy-egy főúri udvartartásban is központi szerepet tölthetett be. Ennek értelmében feladati közé tartozott a főúri kastély...

Itt volt lelkész 1789-től haláláig Lehoczky Dániel (1759–1841) egyházi író, pedagógus. A lelkészlakon fekete márványtáblája látható. A felirata szlovák nyelvű.

A XII. századi eredetű, magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás csak egy századdal később emlékezik meg. Középkori gyökerű református temploma a XV. század második felében épült fel, gótikus stílusban. Ez egy keletelt tengelyű, egyhajós, viszonylag kis méretű, torony nélküli épület volt. Téglalap alaprajzú, nyereg tetős, zsindellyel fedett hajójához keleten egy igen nyomott félkörívű diadalívvel...