Emlékhelyek a Felvidéken

A Lintner és a Csiba család kápolnája: a somorjai temetőben található, 1913-ban állították. Lintner Károly (1855-1916), az Egyesült Csallóközi Takarákpénztár és Népbank igazgatója. Felesége Csiba Ilona (1860-1932).

A pozsonyi Állami Magyar Gimnáziumban érettségizett (1944), majd Pozsonyban a Szlovák Egyetemen szerzett történelem – magyar szakon tanári oklevelet (1948). 1945–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek, egyike volt azoknak, akik Memorandumban tiltakoztak a kitelepítések és deportálások ellen. A Gyepű Hangja és az Észak Szava szerkesztője és terjesztője. 1949. februárjában letartóztatták és a...

A rokokó alapokon álló Lipthay-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Egykor szép angolparkja volt. Jelenleg a kastélyban a település önkormányzata tevékenykedik.

A Béla (Belá) folyó melletti kis dombon áll a váracska (Hrádok). Bár több változata is van a vár keletkezésének, bizonyosan azt lehet mondani, hogy a várat először 1341-ben említik. A kővárat a 14. század elején a zólyomi főispán, Doncs építette. Azon katonai létesítmények közé tartozott, amelyek a fontos kereskedelmi útvonalat védték. Egy monda szerint a...

A sírkertben található Vasvári Nagy Sándor sírja is.

1810 márciusától volt lelkésze az abarai református egyházközségnek, ugyanez évtől az ungi- felső zempléni egyházmegye esperese lett. A szlovák reformátusok részére 1824-ben imákkal és temetési énekekkel is pótolt énekeskönyvet, szlovák kátét (Sárospatak, 1813.) adott ki. Sírját a Csemadok helyi szervezete és a református egyház újította fel.

Litassy János címzetes kanonok, esperes, hegybányai plébános a ma már Nagysalló részét képező Mezőkissallón született 1844-ben. 1918. augusztus 10-én 74 éves korában halt meg Hegybányán. Latin feliratú sírját is az említett falu temetőjében találhatjuk meg.

Litterati Ács István a nagymegyeri gyülekezet lelkésze volt a 18. század végén. Ebben az időben, 1784-ben Zichy Istvántól vásárolta meg a gyülekezet azt a telket,  amelyre a református templom került. Ennek alapkő-letétele 1784. szeptember 20-án történt, és 1785 végén már állt a torony nélküli templom. 1786-ban biztosította a templom első kegytárgyat, egy ezüstkelyhet.

A szász (cipszer) lakosságú város a reformáció évszázadában egyöntetűen luteránus vallásúvá lett, így e közösség használatába került a fő téri Szent Jakab plébániatemplom. A 17. század közepén aztán az ellenreformáció nyomására a protestánsok kiszorultak a fő téri templomból: azt vissza kellett adniuk a katolikusoknak. 1687-ben Csáky gróf segítségével kaphattak egy telket a városfalakon kívül, ahol...

A pontos mérnöki munkával megtervezett telepesváros fő terének centrumában felépült városháza magja eredetileg gótikus stílusban készült a 15. században. Ezt az épületet a városban katasztrofális pusztítást okozó, 1550-es tűzvész erősen megrongálta, csak a déli bejárat környéke maradt meg valamelyest épen. Ekkor semmisült meg a város értékes, középkori levéltára is. Ugyancsak pusztító tűzesetek voltak itt az...

A Szent Jakab plébániatemplom a történeti Magyarország egyik legszebb, s egyben a Szepesség legnagyobb méretű középkori temploma. A háromhajós elrendezésű templomot 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben...

Lőcse főterének egyik legszebb ékessége a15. században keletkezett Thurzó-ház, melyet az építtető családról neveztek el. A betlenfalvi Thurzók pazar palotáját két szomszédos ház egybeépítésével hozták létre. A család az 1530-as évekig tartotta meg lőcsei házát. Miután elszegényedtek, mert sok lányuk született, és mindegyiknek hozományt kellett adni, gazdag polgároknak adták el az épületet, 1902-ben tőlük vásárolta...

Lőcsy János emlékkeresztje Ipolyszakállos északi szélén, az 564-es számú út mellett áll.

A kassai dóm nyugati főbejáratával szemben induló Erzsébet utca déli oldalán, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, korábbi ház átépítésével létrejött, eklektikus homlokzatú épületben működik a város egyik legfiatalabb közgyűjteménye. A múlt századi Kassa egyik legjelentősebb szobrászművésze, Löffler Béla, 1906-ban született. Bejárta Görögországot, Olaszországot, Franciaországot, később tanult Budapesten és Prágában. De visszajött Kassára,...

A deregnyői, egykori Lónyai-kastélyban állt a régió legnagyobb gyűjtőtábora, mely ma iskolaként működik. Az épület falán emléktábla tanúskodik e tényről.

Losadi Zudor Susanna Cséfalvay Alajosnak, nyugalmazott cs. és kir. lovas századosnak és 1848-1849-es honvéd őrnagynak volt a felesége, aki a katolikus temetőben nyugszik. A síremlék 2019-ben újult meg Cséplő Ferenc hagyatékából.

A templomkertben található Lourdes-i barlangot 2011 szeptemberében állították.

A csallóközkürti templomkertben találjuk a helyi lourdes-i barlangot, amelyet a hívek  a Lourdes-i jelenések 150. évfordulójára emeltek 2008-ban

A templomban található a Lourdesi Mária szobor, Gányovics Józsefné adományából 1890. március 4-én szentelték fel. 1996-ban a Szűzanya tiszteletére a Madarász család építtette a templomkertben lévő „lourdesi barlangot”.

A templom kertjében levő lourdes-i barlangot Gál Bálint és felesége, Szórád Karolina építtette 1927-ben. A kis építmény félköríves, a falmélyedésben a Lourdes-i Szűz Mária és Szent Bernadett szobra áll. Mellette van Döller József pap keresztje, de nem itt van eltemetve.