Emlékhelyek a Felvidéken

Klein János Sámuel iskolaigazgató és Solcz Erzsébet fia. Igló, Szepes m., 1830. júl. 21., evang. Diák. Nőtlen. (Később megnősült és családot alapított.) 1848. szept.14. beáll a cs. kir. 10. Vilmos huszárezredhez, melynek négy századával októberben csatlakozik a a honvédsereghez (a feldunai sereghez). 1849. jan. 3. a tétényi ütközetben megsebesül. Febr. 23 (48. dec.16.) – hadnagy,...

Klimits Lajos (Somorja, 1884. augusztus 23. – Pozsony, 1951. június 2.) magyar költő. Vallásos és nemzeti érzésű versei a hagyományos nép-nemzeti irányzathoz kötődtek. Klimits Lajos jogász, köztisztviselő, költő Somorján született 1884. augusztus 23-án. Apja Károly cipész és csizmadia mester volt. A kereskedelmi akadémia elvégzése után köztisztviselő lett a pozsonyi városházán. Végigharcolta az első világháborút. Görznél...

Klinkó István háza mellett áll a másik Klinko-kereszt, melyet a XX. század elején emeltek. Az ötlépcsős, csipkézett szárú, INRI-feliratos, vaskorpuszos homokkő kereszten az alábbiakat olvassuk: „A mi Urunk Jézus dicsőségére és a buzgó hívek lelki épülésére álítá hálából a Klinko család 1914.”

A kastély klasszicista stílusban épült a Piacsek család számára 1840-ben, melyet később a Sipekyek bírtokoltak. Bejárata előtt négy négyszögletes oszlopból álló, háromszögű timpanonnal fedett portikusz emelkedik. Az oszlopok tetejét díszítő stukkók fekvő oroszlánokat ábrázolnak. A timpanonba órát építettek be. A huszadik században többször átépített, illetve felújított, L alakban épült földszintes épületet 7 hektáros angolpark veszi...

Klór Károly egykori bogyaréti iskolaigazgató-tanító halálának 20. évfordulója alkalmából 2010 augusztusában volt diákjai emléktáblát avattak tiszteletére. A falu aktivistái gyűjtést szerveztek a márványtábla elkészítésére, amelyet az egykori iskola udvarán helyeztek el. Klór Károly hálás csicsói tanítványai kopjafát állítottak emlékére.

Az emeletes Kluch palota empire stílusban épült 1818-1821 között. Kluch József püspök építtette a kanonokok számára. Címere, melyet 2 angyal tart, a portál felett látható. A sarkon álló Atlasz-szobrot Lőrinc mester faragta 1820-ban, amit a heyiek Corgonynak hívnak. A legenda szerint Corgony kovács volt, aki olyan erős volt, hogy egymaga védte meg a Felső városrészt...

(Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.): történész, katolikus pap, az MTA tagja. Bölcsészetet Nagyszombatban, teológiát Esztergomban tanult. Előbb a nagyszombati papnevelőben tanár, majd Pozsonyban tanulmányi felügyelő. 1860-tól Esztergomban főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok volt. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban apáttá, 1890-ben c. püspökké nevezték ki, 1895-ben prépost. Nagy Ivánnal együtt szerkesztette 1862-ben a...

Kneif József * 1875. augusztus 29., Tabajd – † 1946. január 1., Vága / iskolaigazgató, tűzoltóparancsnok, népművelő Kneif József élete és családja   Kneif József iskolai képzettsége: elemi iskola (Budapest, 1881. szeptember 1. – 1886. június 16.); polgári iskola (Budapest, 1886. szeptember 1. – 1890. június 28.); tanítóképző iskola (Budapest, 1890. szeptember 1. – 1894. június...

Az emlékfal a csilizradványi magyar tannyelvű  alapiskola előcsarnokában található. Az  iskola  2008. októbere óta viseli a Kóczán Mór Alapiskola tiszteletbeli címet. Az emlékfal több részből áll. Az egykori csilizradványi református lelkészről készült képekből és Uprik Sándor által készitett alkotásból. Kóczán Mór 1885. január 8-án született a Komárom megyei Kocs községben. Pápán a Dunántúli Református Egyházi...

Az emléktáblát Kodály Zoltán születésének 120. évfordulójára készítették.  

Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949-ig. Kodály Zoltán szorosan kötődik Galánta városához. Miután apját kinevezték a galántai vasútállomás főnökének, 1885-től 1892-ig lakott a városban. Ennek (is) emléke az 1933-ban Budapesten bemutatott Galántai Táncok című műve....

Gyógyszerész, vívó-edző (Loksáné Rácz Katalin edzője) található a család tagjai között.

Szabályos négyzet alaprajzú, nagy belső díszudvaros (közepén díszkúttal), emeletes (a terepi adottságok miatt nyugati szárnyán kétemeletes) barokk kastélyépület. A kastély előtt kisebb erődített várkastély állt, amelyről már a 15. században említést tettek. A 16. század második felében Giulio Ferrari olasz építész erőddé építette át. Selmecbányát védte a délről támadó törököktől. Az erődből bástya maradt fenn....

A kőkép a falu keleti oldalának elején található.

A kultúrház melletti kőkeresztet 1898-ban emeltette Németh Antal.

A templom előtti téren, bekerített helyen áll a Kőkereszt, amelyet 1885. november 1-én állítottak Csölle Erzsébet helyi lakos anyagi támogatásával.

Az 1766-ban állított kereszt a Fő utca egyik kereszteződésében áll.

A rózsaszínű kőből készült kereszt az idők folyamán az Öreg katolikus iskola kerítésének részévé vált. A kereszt alapzatán lévő felirat tanúsága szerint 1806-ban emelték.

A kőkeresztet 1928-ban állították.

A keresztet 1840-ben állították.