Emlékhelyek a Felvidéken

Kiskálna református temploma 1806-ban épült klasszicista stílusban.

A Kassai-kereszttel szemben, a főút bal oldalán áll a Kiskereszt, melyet Cseri Ferenc emelt az 1800-as évek végén. (Cseri Béláné, 1931) Ezt is egy barnás homokkő talapzaton helyezték el. Dedikációja nincs, a kereszt és a korpusz kovácsoltvasból készült INRI-felirattal. A kereszt tövénél egy ugyancsak ezüstözött vasból való egész alakos Mária-szobrocska látható.

Az 1930-as évektől Fél község része.

Kismadarász az 1930-as években lett Fél község része.

Neoklasszicista stílusú építmény, melyet Kiss Sándor emeltetett 1885-ben. A főhomlokzat timpanonjában a Kiss család nemesi címere látható.

 

A Sirchich családot (Kis-Zsirai) Lengyelországból Scyrzic helységből származtatják. Trencsén megyében ősi birtokuk Szkala-Ujfalu. Sirchich Nándor csak 39 évet élt. Két fia 5 évesen, lánya 10 hónaposan halt meg.

Református temploma 1772-ben a tornya 1839-ben épült. A templom bejárata fölött egy 1839-ből származó Árpád-fejszobor látható.

A málladozó kőkereszt korpuszának felületét ezüst festékkel kezelték le. Talapzatán az 1866-os évszám látható.

Az 1950-es évek végén, Dunaszerdahely korábbi temetőjének drasztikus, „városrendezési okokra” hivatkozó megszüntetésével párhuzamosan, a mai kisudvarnoki úton új, négy hektárnyi területű sírkertet létesítettek. Az egykori, 1780–1957/61 között működő újfalui temetőből (amely a mai szálloda és a járási hivatal alatti területen helyezkedett el) több család átmentette saját sírboltját a kisudvarnoki útiba, ám több régi sírjel, történelmi...

A szülőföldjükről 1947-48-ban kitelepített lakosok emlékére állíttatta a község önkormányzata 2008. szeptember 27-én.

A kitelepítettek emlékművét 2017 augusztusában az iskola előtti parkban leplezték le. Az Augostovič Peter által tervezett szobrot vezekényi mesterek készítették. A község lakosainak csaknem felét kitelepítették, száztizenhét családnak, négyszázhetven embernek kellett elhagynia otthonát, további közel százötven lakost Csehországba deportáltak. A község polgármestere, Tončko Miklós elérzékenyülve mondott beszédet, amelyben azokról a helyi lakosokról emlékezett meg, akiket...

A losonci járásában Kalonda községben a kitelepítettek emlékműve a helyi r.k. templom mellett áll. 1998-ban állította az önkormányzat. A beton talapzat bal oldalán, a környéken talált őskövület – darab áll – Mihály Miloslav kalondai lakos adománya – alatta domborított fekete kereszt, a jobb oldalon, fekete márványtáblán aranybetűs felirat: A községből kitelepítettek, meghurcoltak emlékére és az elszármazottak tiszteletére...

Az emléktábla a községháza falán található.

Az 1998-ban készült emléktáblát a városházából hozták át a Magyar Házba.

Csillag András, fiatal szobrász alkotása, a kitelepítettek és deportáltak emlékműve a szülőföldtől elszakítottak, befogadó magyar településeinek egy-egy kockakövével, a községi hivatal előtti parkban található. 1998. augusztus 22-én avatták és szentelték fel.

1999-ben a magyar lakosság Csehországba és Magyarországra történt kitelepítésének 50. évfordulója alkalmából Tárnokon találkozót szerveztek, melyre meghívták a kitelepített Tárnokiakat. A találkozón részt vett a Szlovák Kormány akkori alelnöke, Csáky Pál is.

Zsigárd Község Önkormányzata, a Zsigárdi Református és Katolikus Egyházközségek, valamint a Csemadok Zsigárdi Alapszervezete szervezésében került sor 2017. október 28-án a meghurcolt zsigárdiak emlékére állíttatott emlékmű ünnepélyes felavatására a református parókia előtti téren. Igét hirdetett ThDr. Szénási Zoltán esperes. Köszöntőt mondott Baranyay Alajos, Zsigárd község polgármestere, Baranyay Zsolt, Nyitra megyei képviselő, Menyhárt József, a Magyar...

A Klain-ház a szecesszió és az eklektika jegyében épült 1902 és 1903 között Klain Ede családja számára. Történelmi források szerint ezen a helyen állt a városi erődítmény délkeleti bástyája, valamint kapuja, amely Piaci ill. Báti kapu néven volt ismert (Bát község irányából kiépített országút vezetett ebbe az irányba). Az épületben lakások voltak, de itt működött...

A város hős védőjének emlékére és tiszteletére 1896. november 15-én avattak szobrot a komáromiak. Alkotója Róna József volt. E naptól kezdve a szobor március 15-i megkoszorúzása volt a legnagyobb ünnep a városban. Az első Csehszlovák Köztársaság idején nem koszorúz(hat)tak a komáromiak. 1939–44 között ismét jelentős ünnep volt március 15-e. 1945 őszén a csehszlovák hadsereg katonái eltávolították helyéről...