Emlékhelyek a Felvidéken

A templom 1875-ben épült, 1922-ben és 2011-ben felújították. Egyhajós poligonális záródású építmény pszeudoromán és szecessziós jegyekkel. Hajója porosz boltíves-boltozatú, homlokzatát ablakok tagolják. Tornyát sarokpillérek díszítik. Menzás főoltárán Keresztelő Szent János képe látható a 19. századból, ugyanekkor készült a Szeplőtelen Szűz Máriát és a Szent Családot megörökítő kép is. Orgonája a 19. század végéről származik.

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1781-ben gróf Eszterházy Ferenc építtette az 1777-ben leégett régi templom helyett. A templomot 1865-ben és 1995-ben renoválták.

A templom a három nemzetiségű Nagyszombat városában épült fel a legnagyobb vallási harcok idejében. Előbb az 1605-ös Bocskai-felkelés alkalmával, majd 1619 és 1622 között Bethelen Gábor alatt és után is vallási háborgások voltak a városban a különböző felekezetek között. A fejedelmek adtak a protestánsok számára templomot, azonban az érsekek visszatértével rendszerint elvették tőlük azokat. A...

A Gömörpanyit evangélikus templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút. A keresztelőkút (keresztkút, latinul: fons baptismalis) a középkor óta a keresztény liturgia lényeges eleme, a keresztelés színhelye és egyúttal eszköze, egyes templomokban egyben a keresztvíz őrzésének helye.

A fallal erősített pozsonyi polgárváros déli szélén, a Dunára nyíló Halász-kapu melletti saroktelken a késő Árpád-kor óta részben erődítés, részben pedig polgárház állt. A 18. század végén a környék képét alapvetően megváltoztatta a fölöslegessé váló, a város fejlődését akadályozó városfalak lebontása. Ezt követően 1845-ben egy új, négyemeletes, két utcára néző ház épült ide, idősebb Feigler...

Árpád-házi II. Géza király uralkodása (1142–1162) alatt érkeztek a történelmi Magyarország addig csak gyér szláv lakosság által lakott É-i területeire azok a németajkú telepesek („hospesek”) akik rövidesen települések sorát alakították meg. A históriás könyvekben „szászoknak” említett új lakosság jól értett a kereskedelemhez, a bányászathoz, szorgalmas kézművesiparukkal a kezdetleges falvakból rövidesen fejlett városok alakultak ki, közülük...

A Szent Kereszt templom alapjai és eredete visszanyúlik egészen a korai román, 13. századi időszakba. A mai pompás gótikus templom 1444 és 1498 között épült. Az átépítést a Szapolyai urak, valamint a város támogatta. Mindkettő „mecénás“ megörökítette saját címerét a templom kis bejáratánál. A belső térben három különböző boltozat található: hálózatos a templom oldalsó hajó...

A település közismert szereplője, pedagógus, közművelődés-szervező. Sliva Judittal közösen nevéhez kapcsolódik a Gyurcsó István emléknap megszervezése. „Egy lángot adok, ápold, add tovább és gondozd hiven”, és ennek szellemében élt mint pedagógus, mint Párkány város Csemadok elnöke, mint képviselő… mint Ember.

A Kárpát-medencében harminchárom helységnév elő- vagy utótagjában szerepel a honfoglaló, ómagyar Keszi törzs neve.  Az 1990-es évek elején indult útjára a Keszi nevű települések találkozója, melynek 10. összejövetele 2003. július 4-6-a között zajlott Ipolykeszin. A falunappal egybekötött rendezvényen leplezték le az emléktáblát.

Keszölcés község 1. és 2. világháborús katonahalottjainak emlékét őrzős fekete márványtábla a helyi Szent Rozália-kápolna bejárata mellett található – 1993-ban állították.