Emlékhelyek a Felvidéken

1849. május 19-től Nagymegyerről irányította az Alsó-Csallóközi hadműveleteket Kazinczy Ferenc fia, Kazinczy Lajos alezredes. Innen küldte 1849.május 24-én jelentését Görgeinek a térségben harcoló osztrák hadsereg erejéről, és hadműveleti terveiről. Engedélyezte 1849. május végén a szokásos nagymegyeri országos vásárt. Seregében viszont szigorú rendet tartott. Neve két katonai vésztörvényszéki határozat kapcsán fennmaradt. 1849.június 2-án elhagyta a várost....

A Kecske kapui evangélikus temető a harmadik evangélikus temető az Óvárosban. Az első a Mihály-temető volt, ennek helyén ma a Szentháromság-templom áll. A második a Konvent és a Líceum utca közötti parcellán volt, itt temették el Bél Mátyást és más jelentős evangélikus személyiségeket. Helyén ma az evangélikus iskolák épületei és bérházak állnak. A további, már...

Kail (később Keill) Antal Szül. 1832. jan. 4., evang. Diák. Nőtlen. (Felesége 1868- Kail Ilona.) Őrmester a 63. honvédzászlóaljban, 1849. máj. 4. (1.) – hadnagy, a kolozsvári hadmegye szilágysomlyói kerületének parancsnoka. A világosi fegyverletételi jegyzéken főhadnagyként szerepel. 1867. és 1890. a Szepes megyei Honvédegylet tagja. Huszonhét éven át Szepes megye alispánja, ill. főjegyzője volt. Meghalt...

A legenda szerint a Duna utca és a Kempelen Farkas-utca (Klemens utca) sarkán áll a „nagy varázslóként” emlegetett feltaláló, Kempelen Farkas háza, amelyben élt és alkotott. Az ír származású bevándorló szülők gyermeke 1734. január 23-án született Pozsonyban. Apja, Kempelen Engelbert főharmincados, anyja, Spindler Anna patríciuslány (polgárlány). Bátyja, János katonai pályára lépett. Tanulmányait szülővárosában, majd Győrben,...

Egy faoszlophoz erősített képszekrény a Szíjvölgy nevű dűlőben, egy szőlőültetvény aljában.

A falu határában a szőlőskertek között áll egy képoszlop, melyet 1953-ban a Bolgár család állított Isten dicsőségére. A négyzet alakú építmény dongaboltozatban végződik, háromszögű orommal. A csillagokkal díszített építmény falmélyedésében egy színezett piéta-dombormű látható.

Isten dicsőségére és Jézus szent szíve tiszteletére emelte Bilkó Péter és neje Králik Erzsébet, 1934-ben. A képoszlopot 2005-ben unokájuk újíttatta fel.

A képoszlop a település Csentőfa részén található.

Erzsébet Amália Eugénia, azaz Sisi a bajor földről származó gyönyörű hercegkisasszony, aki 17 évesen lett császárné (1854), már első országjáró útján, 1857-ben meghódította a magyarok szívét. Erzsébet már menyasszony korában megismerkedett a magyar történelemmel, sőt 1863-tól rendszeresen tanult magyarul. Az ő kezdeményezésére lett újból udvari élet Budán, s az ő példája tette ismét udvarképessé a...

A képoszlop a Királyfiakarcsa és Kulcsárkarcsa közötti útszakaszon található, kis vaskerítéssel körbezárva.

A település nyugati végén Dunamocs irányában képoszlop áll, amelyet a helyiek Láng-kápolnaként ismernek. Az 1920-as években emelték. A berácsozott fülkében Szűz Mária képe látható.

Kerényi Ferenc egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–történelem szakán végezte el (1963-1968), középiskolai tanárként dolgozott (1968-1976). majd az ELTE oktatója (1970-1990). Doktorálása után (1972) a A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Művészeti tárának vezetője (1976-1982). Ezt követően a Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársa (1982-1983) és igazgatója (1983-1992). 1992-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, valamint a Színház-...

„A színház mögött van a Csáky téren a pozsonyi kerületi kereskedelmi és iparkamara kétemeletes szép palotája. A kiváló középület helyiségeinek 3/5 részét a kamara foglalja el, 2/5 része pedig magánlakásokból áll. A kereskedelmi és iparkamara, mely eddig az első pozs. takarékpénztár Lőrinczkapu-utczai épületének második emeletén, aránylag szűk helyiségekben volt kénytelen megvonulni, a jelenlegi székház építését...

Csáb felé vezető mellékúton, a falu határában áll. Fehér lyukacsos téglakerítés veszi körbe. A szürke kőkereszten fehér színű, az időjárás viszontagságai miatt itt-ott elsárgult, lehajtott fejű Krisztus korpusz látható. A talapzaton fekete betűkkel felirat.

Isten nagyobb dicsőségére ajánlotta Rados Andris és Szakmári Erzsébet, 1893-ban.

A falu legrégebbi feszülete az alsónyéki temető központi keresztje. Ez ma a temető és a templom közötti területen látható, mivel a tereprendezések során az eredeti helyén maradt. Már Tomka Samu községi jegyző is írt róla 1865-ben Pesty Frigyesnek küldött jelentésben. Megemlíti, hogy a falu nagyszerű Egyháza az Alsóipolynyéki határban, a Kosztontzai pusztán áll magos tornyával,...

Valószínűleg egykor kereszt állhatott ott.  

Az első katolikus templom a 11. században a város főterén épült. Ekkor a lakosság katolikus volt, Luther és Kálvin reformációja után azonban Rimaszombatban is történtek változások. Az 1524. évben a helybeli magas egyházi méltóságot viselő katolikus pap Em. Bebek megnősült, s az egész egyházközösséggel elfogadta Luther tanát. 1594–ben többségben voltak Kálvin János követői. A hívek...