Emlékhelyek a Felvidéken

2010-ben Ipolynyék község és a helyi Csemadok alapszervezete hozta létre a tájházat.

Ipolypásztó Szent György tiszteletére szentelt román stílusú temploma már a 12. században állt, mely kezdetben a premontreieké volt. Később a templomot gótikus stílusban építették át, a 18. század második felében pedig bővítették. A premontrei rendnek a középkorban apátsága volt itt, melyet a török ellen erődítménnyé alakítottak. 1552-ben a török sereg ezt is elfoglalta. A falu...

Evangélikus temploma 1826 és 1832 között épült, klasszicista stílusban. 1859-ben tűzvész pusztította, de 1860-ban helyreállították.

A temetőben a kereszt alakú sírjeleken kívül láthatunk néhány más emléket is. Az egyik síron például egy egész alakos szürke kő Krisztus-szobor áll. A Megváltó keresztútjelenetét ábrázolja a szobor: Krisztus töviskoronás fejjel áll előttünk, jobb vállán a keresztet tartja. A talapzaton álló műkő  lépcső fekete márvány tábláján ezt olvassuk: „Itt nyugszik I.B. Mészáros Imre/1935-2007/Nyugodjon békében”....

Ortvay Tivadar szerint „A Vásár-térnek felsőbb nagyobb részét legújabb időkig, 1879-ig Irgalmasok terének (Barmherzigenplatz) nevezték, mivel éjszakkeleti oldalát az Irgalmasok kolostor – és kórházépülete fogja be.” „Az Irgalmasok Szelepcsényi György érsekprímás utánjárására I. Lipót császár alatt 1672-ben telepedtek le Pozsonyban. Kolostoruk, templomuk s tágas kertjük összesen 3719 négyzetölnyi vagyis 3 (1200 négyzetöles) holdnyi és 119...

A település első írásos említésének évfordulójára készült.

Iván Lajos 29 éves korában áldozta életét magyar hazájáért.

Az Ivanics-féle Lourdes-i barlang a templom alatt, a faluba vezető út bal oldalán, a 303. számú ház előtt látható. A ház első falához épített Lourdes-i barlangot Ivanics István és neje (szül. Barjan Mária) állíttatta az 1960-1970-es évek fordulóján. A tulajdonképpeni vaskeretes képszekrény üvegezett ajtóval ellátott. Teteje félköríves, horgannyal fedett; rajta korpuszos kereszt látható. Az itt...

A nemzetközi művésztelep egyik alkotása.

Izsák Ferenc sírját a nededi Öreg református temetőben találhatjuk meg. A bejárat közelében, jobbra, a temető rendezése közben áthelyezett kövek között az egyik süttői mészkőhöz hasonló felirat a következő: „Itt nyugszik az Úrban boldogult Izsák Ferenc élt 71 évet meghalt 1899 és neje Kéri Julianna élt évet meghalt 19 Béke porai ra”

Jačmeník Pavel (1945-2016) a rendszerváltozást követően a község első polgármestere volt.

Nagybalogon négy cipész működött egy időben. Az emberek ekkor még inkább kijavíttatták lábbelijüket, ha rossz volt, csak nagy szükség esetén vásároltak. Cipőjavításon kívül természetesen más munkát is elvállaltak. Így a cipészeknek annyi munkájuk akadt, hogy mind a négyen megéltek a mesterségből.

Az építési vállalkozó Jakab-fivérek, Árpád és Géza 1899-ben építették saját házukként az apjuktól örökölt telken, az egykori városfalon kívül, a Malomárok partján. A családot nem sorolják a kor kiemelkedő építészei közé: Gerle János A századforduló magyar építészete (1990) nem szentel nekik külön címszót, s a kassai palotán kívül mindössze két alkotásukat említi, a budapesti Érmelléki...

Jakoby Gyula (Kassa, 1903. március 28. – Kassa, 1985. április 15.), kassai születésű magyar festőművész a szlovákiai festészet egyik legjelentősebb alkotója, akit a művészettörténet ‘kassai remeteként’ is emleget. 1923-ban Krón Jenő kassai szabadiskolájában, majd 1926 és 1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Réti István volt. A második év után azonban visszatért Kassára,...

Janiga János síremlékét a Szlovenszkói Vadászati Védegylet párkányi csoportja állíttatta a 31 éves párkányi erdőkerülő szerencsétlen, halálos kimenetelű balesete után, amelyről az Esztergom társadalmi lap eképpen számol be 1930-ban: „Halálos szerencsétlenség a párkányi lövőversenyen. A Szlovenszkói Vadászati Védegylet párkányi csoportja pünkösd vasárnapján agyaggalamblövőversenyt rendezett, amelyen több, mint 70 lövész vett részt. A nagy érdeklődéssel kisért...

A Csallóköz tájképfestőjeként ismert Janiga József 1946-ban született Párkányban. 1984-ben költözött családjával Nagymegyerre, ahol a művészeti alapiskola tanára lett. Közben önálló és csoportos kiállítások sora jelzi pályájának egy-egy állomását, valamint tankönyvek, mesekönyvek, gyermeklapok illusztrációi. 1996-ban agyvérzés következtében megbénult jobb fele. Művészeti munkáját bal kézzel folytatta. 58 éves korában Nagymegyeren halt meg. Sírja a nagymegyeri református...

Az első világháborúban hősi halált halt állami iskolai igazgató tanító síremléke.

Emeltette 1941-ben Jankó Nándor és neje. Az emlékkeresztet 2008-ban vihar döntötte le, 2009-ben újjáépítették.

A síremlék köveit 2013 körül a közeli Bába patakban találták. Eredeti helye ismeretlen. Jelenleg a Lipthay-kastély parkjában található.

A falu közepén található kápolna, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, könyvvel a kezében, A sárga színű kápolnácska barokkos stílusú, barna, kovácsoltvas kerítés övezi. Az ablakkeret is barna, a tetején és a homlokzaton is kereszt látható. Talapzatán felirat olvasható.