Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
4073 bejegyzés

Grusz János sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Szepesszombat [Spišská Sobota])

Szepesszombat egyike annak a történelmi 16 szepesi városnak, melyeket Zsigmond király 1412-ben zálogosított el Lengyelországnak. A város történelméről gazdag emlékei tanúskodnak. 1950-től védett város. Ha a hajdan szász településen „magyar emlékek után kutatunk, akkor a városka temetőjét keressük föl, de a piactéren is áll még az 1848-as honvédek dicsőségére emelt emlékmű.”

Grúsz Márton posta és távirdafőtiszt sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Szepesváralja [Spišské Podhradie])

Grúsz Márton a magyar királyi posta- és távirda szolgálatában állt főtiszti beosztásban. 55 éves korában érte a halál. A sírkövön látható cédula tanúsága szerint, 2006 óta nem került sor az esedékes sírhelymegváltási díj kifizetésére, ezért fennáll a veszélye a sír felszámolásának is.

Gulyás Lajos falubíró sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Kisújfalu [Nová Vieska])

Gulyás Lajosnak 25 hold földje volt, a magyar időben a község bírája, erős református családként részt vállalt az egyház és a falu életében is. Édesapja Gulyás Lajos református lelkésznek, az 1956-os forradalom mártírjának, akit a forradalomban való részvétele miatt halálra ítéltek és kivégeztek.

Gulyás Lajos református lelkész emlékére állított kopjafa (szobor, emlékmű, emléktábla) (Kisújfalu [Nová Vieska])

Gulyás Lajos (Kisújfalu, 1918. február 14. – Győr, 1957. december 31.) református lelkész. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélték és kivégezték, mint a magyarországi református lelkészi kar 1956 kapcsán egyetlen kivégzett lelkészét. 1918. február 4-én született Gulyás Lajos és Kovács Erzsébet második gyermekeként. Édesapjának 25 hold földje volt, a magyar időben a község...

Gútai vízimalom és fedett fahíd (épület, építmény) (Gúta [Kolárovo])

A Kisalföld minden korban az ország egyik éléskamrájának, legfőbb gabonatermő vidékének számított. A búzát és egyéb szemes terményt a géperejű malmok bevezetése előtt e vidéken rend szerint vízimalmokban őrölték meg. A víz mozgási energiáját kinyerő vízimalmoknak a középkor óta számos formája, típusa alakult ki. Ezek egyike a vízen úszva dolgozó ún. hajómalom volt. Ezek az...

Gútor római katolikus temploma (épület, építmény) (Gutor, Gútor [Hamuliakovo])

A falu egyháza a Felső-Csallóköz legtisztább román stílusú temploma, a 13. század közepén épült. A nyugati homlokzat magas tornya gúla alakú kősisakkal fedett, két, illetve három szinten ikerablakokkal tagolt. A déli oldalon található a bélletes román portálé. A sokszögzáródású szentély díszítése is jellegzetesen román kori: fogazatos fríz, alatta félköríves vakárkádok. A templombelső fali és mennyezeti...

Gyalokay László református lelkész, esperes, helyettes püspök sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesócsa [Zemianska Olča])

A sírkertben két sírkő található: Gyalokay László (1864-1952) református lelkész, esperes helyettes püspöké, és fia Gyalokay Dezső (1901-1988) okleveles mérnöké, királyi m. tanácsosé. Gyalokay László Nemesócsán kezdte és fejezte be rendes lelkipásztori szolgálatát, 1896. március hó 16-tól 1942. október 1-ig, azaz 45 évig. Volt körlelkész, segélyosztó bizottság jegyzője, egyházmegyei tanácsbíró, 1 évig  egyházmegyei pénztárnok, egyházmegyei...

Gyenge Károly református lelkész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Réte [Reca])

Gyenge Károly 1857. 12. 7-től 1893. 2. 19-ig, akkor bekövetkezett haláláig szolgálta a gyülekezetet.

Gyerk Szent Katalin-temploma (épület, építmény) (Gyerk [Hrkovce])

Gyerk első temploma, a kéttornyú Szent Katalin-templom a XII. században épült. A második istenházát (szintén Szent Katalin-templom) 1770-ben emelték, 1809-ben klasszicista stílusban átépítették, majd a század végén ismét megújították.

Gyerkényi Pyber család sírkamrája (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Virt [Virt])

Pyber család. (Gyerkényi.) Komárom megyei család, mely kiterjedt Fejér, Pozsony, Nógrád megyékbe is. A hagyomány szerint a német birodalomból, az egykor úgy nevezett „imperium”-ból eredt; már a XV. században Magyarországon volt. Gyerkényi Pyber II. Benedek, ki mint táblabíró halt meg Komárom vármegyében Virthen 1823. octob. 18-án, kora 65. évében. Benedek († 1823.). Ennek fia Ignácz († 1883.)...

Gyevát György sportoló sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vága [Váhovce])

Gyevát György * 1950. július 31., Vága – † 2006. december 29., Galánta / sportoló, edző Gyevát Árpád és Forró Mária Valéria első gyermekeként látta meg a napvilágot 1950. július 31-én a mátyusföldi Vága községben. A családban még született egy kislány, a húga, Regina. Iskolai tanulmányait szülőfalujában, a magyar tannyelvű alapiskolában kezdte, amely az 1959/60-as...

Gyökeres György sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lég [Lehnice])

Fotográfus, fotóriporter. 1949-ben született Nagylégen,  2010. április 29-én hatvanegy éves korában halt meg. 1967-ben érettségizett a somorjai magyar tannyelvű gimnáziumban. 1978 és 1986 között az Új Szó fotóriportereként dolgozott, majd 1988-tól 1994-ig a Hét című kulturális hetilapnál tevékenykedett. 1994-től szabadfoglalkozású fotográfusként próbált megélni. A somorjai művelődési ház alkalmazottjaként kezdett el filmezni, elsősorban Somorját. Több ezres...

Gyöngyösi István emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Vámosbalog, Nagybalog [Veľký Blh])

Az emléktáblát Nagybalog község önkormányzata készíttette 2006-ban az akkori polgármester Dana Cochová ideje alatt. Ezidáig nem volt hely a a kései magyar barokk irodalom költője munkásságának méltatásának emlékére, aki 1668-ban Balog várának kapitánya volt. Az emléktábla a helyi művelődési intézet falára lett elhelyezve. A Csemadok Nagybalogi Alapszervezet által rendszeresen szervezett, koszorúzással egybekötött Gyöngyösi István emlékezés helyszíne....

Gyöngyösi István sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csetnek [Štítnik])

Gyöngyösi István (Radvánc, 1629. augusztus 25. – Csetnek, 1704. július 24.) magyar költő, alispán, országgyűlési követ. A csetneki temető egykori ravatalozó kamrájához közel találni a síremléket, amelyet 2003 őszén találtak meg, Thököly Gábor jóvoltából újították fel, 2004. július 24-én ünnepség keretében, halálának háromszázadik évfordulóján újraavatták a síroszlopot. Azóta minden év júliusának végén, halálának évfordulójakor megkoszorúzzák.

György Anton, a nemesradnóti prímás síremléke (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

György Anton (1910-1962) egyszerű cigány családban született. A család tégla és vályogveréssel kereste meg a kenyerét. Nyáron lovasszekérrel járták be a környéket és dinnye eladásával is foglalkoztak. A hegedű megismerése, a zene szeretete a családban ragadt rá. Saját bandája volt, lakodalmakon, bálokban muzsikáltak.

Győrik Márton sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Győrik Márton ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1848. okt. 3. Gáloson (ma Ausztria része) Mosonmegyében. Közmegbecsülésben álló kovácsmester fia, akit a helyi népiskola után a szülők a magyaróvári algimnáziumba írattak. A felsőbb osztályokat és teológiai tanulmányait már a pozsonyi evangélikus líceumban fejezte be. Tanulmányai után leszolgálta az önkéntesi évét, azután két évig nevelő volt. 1877-ben...

Györkényi Pyber Benedek sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Virt [Virt])

Györkényi Pyber Benedek Komárom vármegye táblabírája volt. Virten lakott, ahol fia gondozta az idősödő, nyugdíjba vonult Baróti Szabó Dávid jezsuita papköltőt, nyelvújítót.

Győry István tanító sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vága [Váhovce])

Győry István * 1821. augusztus 18., Nemesszegh – † 1911. február 1. Vága / tanító, kántor, jegyző Vága község története  Az 1326. év május 27-31-én íródott oklevélben az esztergomi káptalan, Theophil prépost bizonyítja, hogy Gergely ispán, Gyarmathi Gergely fia a Pozsony megyében található Vaga nevű birtokát minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található adóssága...

Gyulaffy József plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

A Magyarország című napilap 1906. január 27-én megjelent száma gyászrovatában olvashatjuk az alábbi sorokat: „Gyulaffy József lőcsei főgimnáziumi rendes hittanár, szepesi egyházmegyei áldozópap, főgimnáziumi hitszónok, az „Angyalok királynéjá”-ról nevezett főgimnáziumi templom gondnoka, a főgimnáziumi Deákasztal pénztárosa, Szepes vármegye törvényhatósági bizottságának tagja január 23-án, életének 60-ik évében súlyos szenvedés után Lőcsén elhunyt.”

Gyurcsik József sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Dunaszerdahely [Dunajská Streda])

1927. január 18., Dunaszerdahely – 2009. október 25., Dunaszerdahely Tevékeny társadalmi életet élt. Aktívan bekapcsolódott a város kulturális és sportéletének alakításába. Részt vett a Csemadok munkájában, országos és helyi szinten egyaránt. Jelentős szerepet játszott az anyanyelvi közművelődési lehetőségek kibővítésében. Egyike volt azon szlovákiai magyar politikai személyiségnek, akik a nyolcvanas években felemelték szavukat az ún. alternatív...

Gyurcsó István emlékszoba (épület, építmény) (Garamkövesd [Kamenica nad Hronom])

A kultúrház emeletén, az egykori könyvtár helyiségét rendezte be a helyi közösség és az önkormányzat. Átadására a Gyurcsó István emléknap keretében 2015-ben, a költő születésének 100. évfordulóján került sor. A Gyurcsó család és az ismerősök, barátok által adományozott kéziratok, fényképek, a költő könyvei, személyi dolgai alkotják az emlékszoba dokumentumait. Az emlékszoba közösségi találkozóhelyként is működik.

Gyurcsó István költő sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Garamkövesd [Kamenica nad Hronom])

Dunaszerdahelyen hunyt el, Garamkövesden nyugszik. Tiszteletére a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított 1997-ben (a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért), majd a Csemadok Országos Elnöksége 2013-ban. Emlékére Garamkövesd önkormányzata Gyurcsó István-emléknapot és Gyurcsó István Szavalóversenyt (1995-től, évente) rendez, valamint mellszobrát is felállította. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány...

Gyurcsó István szobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Garamkövesd [Kamenica nad Hronom])

Dunaszerdahelyen hunyt el, Garamkövesden nyugszik. Tiszteletére a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított 1997-ben (a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért), majd a Csemadok Országos Elnöksége 2013-ban. Emlékére Garamkövesd önkormányzata Gyurcsó István-emléknapot és Gyurcsó István Szavalóversenyt (1995-től, évente) rendez, valamint mellszobrát is felállította. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány...

Gyurcsy Géza 2. világháborús hős sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Felsőszeli [Horné Saliby])

A 38 éves Gyurcsy Gézát a második nagy háborúban elszenvedett megpóbáltatásai juttatták a sírba.

Gyüre János emlékkeresztje (szakrális kisemlék) (Berencs [Branč])

A festett kőkeresztet Gyüre János emeltette megboldogult felesége kívánságára 1891-ben, amit az Állomás utca 611/34-es ház előtt lelhetünk fel.

Gyürky Antal emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Szelény [Seľany])

Az egykori szülőháza helyén, a jelenlegi községi hivatal falán látható fekete emléktábla.

Gyürky-kápolna (épület, építmény) (Szelény [Seľany])

A falutól északra, a temető bejáratánál található kápolna. A bejárata felett egy fekete és egy fehér márványtábla látható. A kápolnát 1968-ban felújították. Gyürky Antal szüleinek hamvai fölé emelték, és ezen épület vált a szelényi hívek imahelyévé.

Gyürky-kereszt (szakrális kisemlék) (Gyürki [Ďurkovce])

A faluba vezető út elején, a jobb oldalon látható egyszerűbb fakereszt, festett Krisztus korpusszal. A korpusz alatt fémből megmunkált díszek találhatók, köztük egy kehely. Gyürky Jenő a földjén állíttatta.

Háborús hősök emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Feketenyék [Čierna Voda])

Az 1. és 2. világháborúban elesettek, az elhurcoltak emlékére állították.

Hadtestparancsnokság (épület, építmény) (Kassa [Košice])

Kassa, úgy is, mint Felső-Magyarország egyik legjelentősebb városa, évszázadok óta nagy katonai jelentőséggel bírt. Különösen megerősödött e központ-jelleg a 16. század második felében, amikor az országrészt irányító Szepesi Kamara illetve a katonai parancsnoknak számító felsőmagyarországi főkapitány is Kassára tette át székhelyét. E hadi jelentőségét a város a kiegyezés után is megőrizte: a honvédség (ill. az...
1 47 48 49 50 51 136