Emlékhelyek a Felvidéken

„Votum fecititaet erexit Farkas David et Consors eius” Ezt a latin feliratot vésték bele a kápolnában lévő, barokk stílusjegyeket viselő oszlopkőbe, amelyen a Fájdalmas Szűzanya szobra található. Magyar fordítása: „Fogadalomból emeltette Farkas Dávid és felesége.” Farkas Dávid és felesége, Helena Plevina a XVIII. században éltek Kalászon. Egy Helena nevű leánygyermek keresztszülei lettek 1728 március 12-én....

Fájdalmas Szűzanya-szobor (Hétfájdalmú-szobor, Kádek-szobor, Hétfájdalmú Szűz Mária) A temetői nagykereszttől délre található szintén polikróm homokkőből. A talapzat oldalainál oszlopzat, elülső alján egy angyalkás domborművel. A szobor alatt közvetlen a talapzat peremén a következő felirat olvasható: HÉTFÁJDALMÚ SZŰZ KÖNYÖRÖGJ A MEGHALT HIVEKÉRT Talapzatán: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTÁK EZEN HETFAJDALMÚ SZŰZ MÁRIA SZOBRÁT KADEK ANDRÁS ÉS CSALÁDJA 1934....

A falu északi szélén, a Jászfalu és Koltára vezető út mentén található fakereszt eredetijét 1752-ben állították. A keresztet többször felújították, a 20. század első felében, a keresztre vésett dátum alapján 2008-ban.

„falábas harangláb, melynek kis tornyát zsindellyel fedték.”

Az egykori település határát jelző kereszt ma a faluban található a terjeszkedés miatt. A szürke kőkereszten lehajtott fejű, barna hajú, sötétszürke ágyékkötős Krisztus korpusz látható. A talapzaton fehér márvány Madonna fej található, valamint vésett felirat. A kereszthez öt lépcsőn lehet feljutni.

A templom felé vezető út bal oldalán, egy régi, fehér parasztházból kialakított múzeum, mely régi képeket, használati tárgyakat és parasztszobát mutat be. A portán áll még egy csűr, benne régen használatos mezőgazdasági eszközök láthatók, a portára pedig egy székelykapun át lehet bemenni. A múzeum falán egykori megye- és településjelző tábla függ.

Az egykori jegyzőlakásból kialakított falumúzeumot 2003. október 6-án avatták fel. A helytörténeti gyűjtemény részeként a néprajzi, viseleti emlékek mellett iskolamúzeum is helyet kapott az épületben. Az épület homlokzatán 2004-ben helyezték el az aradi vértanúk emléktábláját, de itt kapott helyet az egykori községháza falát díszítő régi tábla is, Esztergom vármegye címerével. A kiállításon látható egy régi...

Ugyanezen épületben kapott helyet a csemadok szervezet és a cserkészcsapat is.

A templom mellett látható faragott kereszt, mely a világháborúkban elhunyt galábocsi lakosoknak állít emléket. Fakereszt, díszesen megmunkált, világos színű fából, alacsony kőfallal körülvéve.

Farbaky Gyula (Munkács, 1870. ápr. 18. – Selmecbánya, 1911. okt.) kohó- és bányamérnök, akadémiai tanár 1888-tól 1891-ig a selmeci akadémia hallgatója volt. A fémkohászati szakon végzett, később bányászatból is diplomázott. 1892-ben lett asszisztens Selmecbányán, 1894-95-ben az aacheni műegyetem tanársegédje a fémkohászati tanszéken. 1895-ben Vesztfáliában és Belgiumban, majd Svédországban tanulmányozta a fémkohászatot. 1895-től a selmeci kohóhivatal...

Az egykori ekecsi tiszteletes Komáromban született 1826-ban. Iparoscsaládból származott. Tanulmányait Komáromban, illetve Debrecenben végezte. Békésen az elemi népiskolában tanított. 1848/49-ben honvédhadnagy volt. Jelen volt Erdélyben, jelen volt Vasvári Pál elesténél 1849. július 13-án, a gyulai havasokban. A szabadságharc után először Komáromban a református gimnáziumban tanított, majd Hetényben segédlelkész lett. Nevéhez fűződik Csokonainak 1798. március 12-én Lillához írt eredeti levelének...

A Hegyen épített város című evangélikus egyházi hetilap 1928. 06. 29-én így emlékezett meg Farkas Győzőről: „Farkas Győző debreceni evangélikus lelkész meghalt. Mélyen lesújtotta és megdöbbentette budai egyházközségünk tagjait az a váratlan gyászos hír, mely jelenti, hogy Farkas Győző, a debreceni ev. egyházközség vezető lelkésze e hó 9-én hirtelen elhunyt. Gyomormérgezés ölte meg. A budai...

Farkas Jenő (1922-1979) római katolikus pap, költő, műfordító. A hatvanas években Nagymegyeren teljesített lelkiszolgálatot. Ennek emlékére készítette a Csemadok Nagymegyeri Szervezete és a Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia az emléktáblát, pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából, 2006-ban. Az emléktáblát Klig Sándor, szegedi szobrász készítette a magyarországi Polgári Magyarország Alapítvány támogatásával. Az emléktáblát a Zárda iskola külső falán helyezték...

Zenész, a nagybalogi prímás (1924-1985).

Farkas Pál 1797. szeptember 22-től 1828 május végéig volt a helyi evangélikus egyház lelkésze. Felsőszelibe 36 évesen, 1797 szeptemberében került. Felszentelésére pedig októberben került sor Modorban. Két év múlva, 1799. június 23-án itt nősült meg, amikor feleségül vette a 23 éves Benkovics Teréziát. Házasságukból több gyermek született. Farkas Pál 1828. június 24-én hunyt el. Sírja...

A Párkány – Érsekújvár autóút mentén áll a homokkőből készült, fehérre meszelt Nepomuki Szt. János-szobor. A helyi hagyomány azt tartja, hogy egy farkasok által megtámadott, majd szerencsésen megmenekült ifjú hálából emeltette. A történet Szulik József megfogalmazásában vers formájában is ismertté vált a 19. század közepe óta.

2004-ben az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester), az egyházközség (ThDr. Karaffa János) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére Farkass Mihály (1816-1904) egykori bakai esperesplébános halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a templom falán. A község volt plébánosának életútját Darnai Zsolt tanár ismertette. A 2004-es megemlékezésre államalapító Szent István királyunk augusztusi ünnepéhez kapcsolódóan...