Emlékhelyek a Felvidéken

A temető előtt, a bejárattól balra látható kereszt. Világos szürke kőből, fémkerítéssel övezve, rajta felfelé néző, fehér Krisztus korpusz látható, felette fehér festett INRI felirattal. A talapzaton fehér tábla.

Epölyi (Eipl) Ferenc (1854–1925), sokat publikáló nagykálnai plébános volt, aki 1920 után Csehszlovákiában maradt. „Tatai” álnéven rendszeresen jelentek meg írásai az „Őrangyal” című képes gyermeklapban, mely havonta két alkalommal jelent meg: minden hónap 1., valamint 15. napján, legalább 2-2 képpel illusztrálva. Terjedelme általában számonként 8-8, néha – a nagyobb egyházi ünnepek alkalmából – 16-16 oldal...

A sírkert első sírjában Erdélyi Pál földbirtokos, Erdélyi Pál református lelkész, felesége Erdélyi Pálné szül. Szigethy Terézia, Erdélyi Zsuzsanna és férje Rácz Lajos nyugszanak. Erdélyi Pál (1904 – 1991) lelkész 1933-tól szolgált Felsőgelléren. A második sírban Erdélyi István földbirtokos, Erdélyi Palika nyugszanak. A harmadik sírban N.t. Erdélyi Pál, a Komáromi ref. ker. Egyházmegye esperese, ógyalla-bagotai református...

Nemes Erdélyi János, 1848-49-es honvéd sírja.

Az 1814-ben született költő, filozófus és néprajzkutató tiszteletére a városban már 1894-ben emléktáblát avattak. 1964-ben megszületett az ötlet, hogy a költő halálának 100. évfordulójára szobrot állítanak a város híres szülöttjének, amely 1968-ban valósult meg. Ez idő óta minden alkalommal a szobor előtt emlékeznek meg Erdélyi Jánosról és tevékenységéről születése napján, április 1-én. A szobornak az...

A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...

Erdősi Imre, eredeti nevén Poleszni Imre (Nyitra, 1814. november 4. – Nyitra, 1890. január 9.) piarista szerzetes, pedagógus, az 1848-49-es szabadságharcban tábori lelkész. Erdősi Imre polgári családba született. Apja Poleszni Ambrus nyitrai csizmadia volt, és testvére, István is folytatta ezt a mesterséget. A családot a városban „Österreicher” néven ismerték, mert ősük Ausztriából költözött a városba....

A dunaszerdahelyi színjátszócsoport rendezője, csoportjával rendszeresen részt vett a Jókai-napokon.

A Kassai Püspökséget I. Ferenc király alapította, pápai jóváhagyással 1804-ben. Területét az egykori Abaúj, Zemplén és Sáros vármegyét, az Egri Püspökség területéből hasították ki. Székesegyháza a kassai dóm lett. 1995-ben II. János Pál pápa, kassai látogatása alkalmával a püspökséget érseki rangra emelte. A kassai püspöki rezidenciát a fő tér Nyugati térfalában, a dóm tőszomszédságában alakították...

Érsekújvár második alapítása a reformáció térhódításának idejére esik, amikor a gazdaságilag és politikailag elnyomottak tömegesen csatlakoztak az új hit híveinek táborába. A református irány Huszár Anaxius Gál prédikátor és nyomdász fellépését követően terjedt, aki nemcsak szervezett gyülekezeteket hoz létre, hanem Komjáton 1568 körül nyomdát is alapít. A XVI. század második felére tehető az első érsekújvári...

Az emléktábla a prépostlak falán látható. A betűk aranyozása teljes egészében eltűnt, ezért nagyon nehezen olvasható a szöveg. Örömünkre szolgálhat viszont, hogy egyáltalán a helyén van a tábla. Rónay János Jácint (Leitzinger 1848-ig) (Székesfehérvár, 1814. május 13. – Pozsony, 1889. április 17.) pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, valóságos belső titkos tanácsos, bencés tanár, természettudós, író,...

A szállót Popper Ármin báró (podhragyi) (1860. szeptember 8., Nemeskutas – 1924. június 19., Budapest), nagybirtokos és nagyiparos építtette E. Bleier tervei alapján 1901-ben, szecessziós stílusban, a valamikori „Fekete csillagnál“ vendéglő helyén, és Sisi után Erzsébet Szállónak nevezte el. Később a báró a szállót állítólag kártyán elvesztette. 1919-ben a szállodát a Tátra Bank vásárolta meg,...

2005-ben volt felavatva Gróf Esterházy János első szlovákiai emlékműve, valamint az Esterházy emlékpark. Az emlékmű Gáspár Péter szobrász alkotása. Az emlékpark mögött működik a helyi könyvtár, amely szintén gr. Esterházy János nevét viseli. Ezt hirdeti a könyvtár faragott névtáblája az emlékparban. 2012. június 9-én, került sor, Búcson az Esterházy János Könyvtár szellemi alapkőletételére, az Esterházy...

Esterházy János felvidéki magyar mártírsorsú politikus és publicista nagy tiszteletben áll e községben. Valószínűleg egykor itt is járt, de a falun biztos, hogy átutazott körútjai során… 2012-ben készült a templom előtt a Csemadok és az önkormányzat kezdeményezésére, támogatására az a téglalap alakú szürke kőoszlop, melyen elhelyezték az Oláh Szilveszter alkotta bronz reliefet, amely Esterházy portréját...

A bronz domborművet és az emléktáblát a Stardust szálloda bejáratánál leplezték le 2016. november 25-én, amelyen Esterházy János hitvallása olvasható – „Nyíltan és bátran vallom a tételt, hogy nekünk, magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz, és nem azt, ami bennünket eltávolít”. Az emlékhely a Nobilitas Carpathiae civil szervezet és az Esterházy...

Esterházy Jánosnak állított emlékművet a település.

Északnyugat-délkeleti tájolású szimmetriatengelyű, zárt udvaros, összetett alaprajzú épület. Fő szárnya az északnyugati részen található, egyemeletes reprezentatív épület, amelyhez két végén csatlakoznak a gazdasági épületek, hozzávetőlegesen patkó alakban zárva a belső udvart. Teljes kiterjedése kifejezetten nagy, udvarával együtt meghaladja az egy hektárt. A mai épület helyén egy 17. századi reneszánsz kastély állt, ám annak az alaprajzi...

Esterházy Miklós már 1617-ben, amikor Zselízt Pál fivérének adományozta, fontolgatta, hogy kastélyt épít itt. A török invázió és a rossz anyagi helyzet miatt az építkezést elhalasztották 1720-ig. Rezidenciaként először 1789-ben említik, „domusresidentionalisként”, azaz kúriaként. Az egyszintes, terjedelmes barokk építményt, a 18. század végén klasszicista stílusban átépítették és bővítették. Az eredeti barokk terv alapján egy négyszárnyas...

Az Esterházyak családi kriptája a római katolikus temető déli szélén áll. A kovácsoltvas kerítéssel övezett, sokszög alapú, neogótikus és eklektikus stílusú épületet cseréppel fedték. Építtetője gróf Esterházy János Károly (1775-1834) volt, aki egyébként Galántán nyugszik, de végrendelete szerint szívét a családi kriptában helyezték nyugalomra. Belső terében összesen 11 darab sírbolt elhelyezésére alkalmas üreget alakítottak ki....