Emlékhelyek a Felvidéken

Dénes György költő, műfordító, szerkesztő 1923-ban született a gömöri Pelsőc községben. A 2. világháború után újrainduló (cseh)szlovákiai magyar irodalom jeles képviselője, az úgynevezett alapozó nemzedékhez sorolják. 1948 után neki jelent meg először verseskötete 1951-ben. Több mint húsz önálló kötete látott napvilágot, számos antológiában megjelent, általában versekkel, ritkábban prózával. A (cseh)szlovákiai magyar gyermekirodalom fejlesztésében nagy szerepe...

Eduard Beneš 1945/88. elnöki rendelete alapján Csehszlovákiában munkára lehetett kötelezni minden férfit és nőt. Nagymácsédon a deportálás három napig tartott (1947. január 30-31. és február 1.). Ez idő alatt 578 személyt vittek el kényszermunkára. A magyarok kitelepítése Nagymácsédról Magyarországra 1947. április 1-én indult és május 15-én ért véget. Összesen 61 családot telepítettek ki. Helyüket az...

Római katolikus temploma eredetileg 13. századi gótikus építmény volt, amit 1645-ben átépítettek, majd 1747-ben bővítették.

A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, Lahner György, aki később a hadügyminisztérium tüzérségi és felfegyverzési osztályát vezette és Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt. Dessewffy Arisztid az Abaúj vármegyei Ósvacsákányban (Cakanovce) született, nemesi család sarjaként. Tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte. 20 évig szolgált a...

Dicskei Dillesz István verebélyi postamesterként tevékenykedett. „Verebélyen volt a vármegye legrégibb postahelye, melynek kézbesítő kerülete Körmöczbányától, Aranyos-Maróton, Surányon és az érsek-újvári vonalon át egész Bajcs pusztáig terjedt. A posta-regále akkoriban a dicskei Dillesz családé volt, mely elsőnek vezette be az országban a magyar nyelvű postai nyomtatványokat. Ismeretes ugyanis, hogy akkoriban a posta-regalisták a saját költségükre...

Nagy János hitvese és Albert fia hagyományából állíttatta 1857. évben.

Dobos Géza, (1928-1990) nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1966 és 1970 között.

Királyhelmecen született 1930. október 28-án. A királyhelmeci elemi és polgári iskola elvégzése után, 1945–1949-ben a sárospataki tanítóképző diákja. 1950–1951-ben Királyhelmecen tanít. 1951-től 1955-ig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola hallgatója magyar–történelem–polgári nevelés szakon. 1955–1960-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanársegéde. 1956–1958-ban a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának titkáraként meghatározó szerepet vállal az Irodalmi Szemle létrehozásában. 1958–1968-ig az Irodalmi Szemle...

Az elhunyt mindössze 13 éves volt. A relief ábrázolta képen a gyermeket Jézus veszi magához az őrangyaltól. A síremléket a temető I./2-es számú parcellájában találhatjuk meg.

Dóka László 1837-ben a pozsonyi járásban főszolgabiró volt. A nemességet Dóka András és Ferencz nyerte III. Károly királytól 1714-ben. Czimerök – mit ekkor kaptak – kék mezőben zöld tér fölött álló grif, első jobb lábaival egy szőlőtőkét tart, melyen két fürt vörös szőlő függ. A paizs fölötti sisak koronájából szintén grif emelkedik ki, kivont kardot...

Dologh János az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alapításkori rendes tagja volt. Az elhunyt kovácsoltvas-kerítéssel övezett sírját fokozatosan birtokba veszi a természet.

Kassa legrégebbi temploma. A 13. században épült keletelt templom, az északi oldalon hozzá csatlakozó rendházzal. Az akkorra leromlott épületeket 1437-ben, gótikus stílusban átépítették. A reformáció idején, 1553-ban a fanatizált protestáns városlakók megrohanták, kirabolták és tönkretették a kolostort. Ezt követően a domonkosok elhagyták Kassát. Az épület másfél évszázadon át csak pusztult, több tűzvész is érte. A...

Dömötör Kálmán 1848/49-es honvéd-tüzér főhadnagy, prímási uradalmi nyugalmazott főmérnök és neje síremléke a temető III/4-es szektorában található.

Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1881-ben avatták orvosdoktorrá. Bár szigorlatait többnyire csak elégséges szinten teljesítette, több pályadíjat is megnyert, V. éves korában Lenhossék József asszisztense az Anatómiai Intézetben, majd Scheuthauer Gusztáv első munkatársa lett a Kórbonctani Intézetben. Ígéretesen induló tudományos karrierjét édesapja kedvéért szakította meg, és 1882-ben visszatért Késmárkra praktizálni. Röntgenkísérletekkel 1898-ban, 3 évvel Konrad...

Dr. Batthyány-Strattmann László herceg emléktábláját 2000-ben állították. A templom falán található

Dr. Csáky Károly orvos, az MKE (Magyarországi Kárpát Egyesület) helyi képviselője, Gnézda (1885), Podolin (1892-1914-). Az MKE központi választmányi tagja (1895, -1903-). Fiát, Jenőt az első világégésben vesztette el.

A katolikus templom falán látható az az emléktábla, melyet a helyi önkormányzat készíttetett a falu híres szülöttének emlékére 2000-ben. Erdélyi László Gyula (Zsigárd, 1868. március 2. – Zalaapáti, 1947. augusztus 17.) magyar bencés szerzetes, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905). 1884. augusztus 1-jén lépett be a Szent Benedek-rendbe, 1887-ben egyszerű, 1890-ben...

Dr. Genersich Antal (az érdeklődők jelentős hányadának nyelvi igényeit figyelmen kívül hagyó) szigorúan egynyelvű emléktábláját a Fő téren található 51-es házon találhatjuk meg. A szöveg tanúsága szerint itt élt fiatal korában Dr. Genersich Antal, a híres magyar patológus, a Kolozsvári és a Budapesti Egyetem rektora. A táblát 2010. szeptember 30-án állította Késmárk Városa és a...

Szabó László galántai szobrászművész alkotása a Vágkirályfai Magyar Tannyelvű Alapiskola épülete előtt kapott helyet. Leleplezésére 2006. szeptember 9-én került sor. Janics Kálmán (* 1912. dec. 29. Vágkirályfa, † 2003. aug. 20. Vágkirályfa) történész, politikus, orvos. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1931), orvosi diplomáját a pozsonyi egyetemen szerezte meg (1937). 1937–1942 között előbb Trencsénben, majd Komáromban...

Dr. Kathona László Rimaszécsen született 1864-ben. Rozsnyó tiszti főügyésze, a református egyházmegye főgondnoka, a város képviselőtestületének tagja. Kathona László háza adott harminc évig otthont a Sajó-Vidék társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és politikai hetilapnak (Rozsnyó, 1898. máj. 1.–1944. dec. 2.). Egy rövid szünet után (1918–1919) az impériumváltást követően is folyamatosan megjelent, és fontos szerepet töltött be Rozsnyó...