Emlékhelyek a Felvidéken

Dr. Greisiger Mihály (1851. december 25., Tátraalja, Szepes m. – 1912. szeptember 10., Szepesbéla)) emberszerető hírében álló orvos szakember, polihisztor – aki életét hivatása mellett többféle tudományágnak is elszentelte. Szepesség őstör¬ténetének lelkes kutatója, aki beírta magát a szepesbélai emberek szívébe. Tizenegy gyermekes földműves család második sarjaként 1851. december 25-én, Tátraalján született. Édesapja id. Greisiger Mihály...

Szabó László galántai szobrászművész alkotása a Vágkirályfai Magyar Tannyelvű Alapiskola épülete előtt kapott helyet. Leleplezésére 2006. szeptember 9-én került sor. Janics Kálmán (* 1912. dec. 29. Vágkirályfa, † 2003. aug. 20. Vágkirályfa) történész, politikus, orvos. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1931), orvosi diplomáját a pozsonyi egyetemen szerezte meg (1937). 1937–1942 között előbb Trencsénben, majd Komáromban...

Dr. Szász Ágoston a Szepesmegyei Orvos- és Gyógyszerész Egylet 1898-as évkönyvében így emlékezett Dr. Kern Aladárra: “Egyletünk egy legifjabb tagja mult ki személyében, életének 36 éves korában, oly korban, melyben a legszebb jövö, a legvérmesebb remény tevékenységre buzditja az elöretörekvő ifjut, az akaraterős férfit. Kern Aladár született 1861. október 23-án Liptó-Ujvárt, egy kedvelt, igen keresett...

A sétatatér közel két kilométer hosszúságban, két oldalt hárs-, gesztenye-, platán- és erdei lombos fákkal szegélyezve, hellyel-közzel pihenőhelyekkel ellátva, a Sajó fölött bástyaszerűen emelkedő terraszon fut végig és óriási E alakban húzódva, igen kellemes és üdítő sétáló helyet nyújt. Megalkotójának a városi és vidéki közönség a déli törésében elhelyezett emlékoszloppal rótta le köszönetét és háláját....

Dr. Mag Gyula 1932. szeptemberében született, 2016. március 14-én halt meg. Az 1968-as konszolidáció során, a bodrogközi Bélyi Alapiskola igazgatói tisztsége után került Dunaszerdahelyre. 1976. október 1-jétől huszonkét évig állt a Csallóközi Múzeum élén. A Csemadok országos elnökségének, a Központi Bizottságának évtizedeken át volt tagja. Dunaszerdahelyre kerültével a Csemadok járási elnökségének tagjaként tevékenykedett, a városi...

Markó Sándor jogtudor, királyi közjegyző 1847-ben született Rozsnyón. Rövid ideig országgyűlési gyorsíró volt, de az ügyvédi diploma elnyerése után Rimaszombatban telepedett le. 1875-ben, a királyi közjegyzői intézmény megalakulásakor nyújtott be pályázatot közjegyzői állás elnyerésére. Ennek eredményeként nevezték ki királyi közjegyzőnek Rozsnyóra. Egyike volt a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara alapítóinak. Mint jogi szakíró cikkei jelentek meg,...

Mohi Rezső szakmai pályafutásának javát, harminc esztendőt Tatabánya szolgálatában töltötte, ahol üzemvezető, majd műszaki igazgató, később 1945. máj. 27 – 1948. ápr. 30., a szénbányászat államosítása után, a tatabányai kerület bányaigazgató volt. Mindig is mondogatta: a Felvidék után Tatabánya a hazája. Nevéhez fűződik egy szabadalom, az iszaptömedékeléshez új gátolási eljárás kidolgozása, de további 46 közleménye...

dr. Nécsey Mihály ügyvéd, majd Verebély közjegyzője és a városi testület, elöljáróság tagja. Nécsey Mihály tíz esztendővel volt fiatalabb bátyjánál (Nécsey Józsefnél), 1852-ben született Oszlányban. Gyermekkoráról, ifjúságáról nagyon keveset tudunk, a lényeg azonban az, hogy a jogi doktorátus megszerzésében bátyja úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatta. A diploma megszerzése után dr. Nécsey Mihály különböző helyeken dolgozott:...

Nosz Gyula (Igló, 1865. május 13. – Székesfehérvár, 1918. szeptember 3.) jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő. Középiskoláit Iglón, egyetemi tanulmányait Budapesten és külföldön végezte. Azután ügyvédi vizsgát tett, de nemsokára szülővárosa, Igló szolgálatába lépett, amely később polgármesterévé választotta. A belügyminisztériumban mint a kodifikáló bizottság kültagja működött. Országgyűlési képviselővé szabadelvű párti programmal az 1901. évi...

Ortvay Tivadar (Orthmayr) 1843-ban született Csiklovabányán, Krassó-Szörény vármegyében. Apja Orthmayr Károly kincstári réz- és vashámorok és a bányák tiszttartója volt. A német származású családot Mária Terézia telepítette le a Temesi Bánságban. A Temesvári Piarista Gimnázium elvégzését követően teológiai tanulmányokat végzett a temesvári papnevelő intézetben. 1870-ig segédlelkészi és hitoktatói szolgálatot végzett a csanádi egyházmegye több településén....

Puss Sándor felvidéki jezsuita szerzetes a Pázmány Emlékház létrehozására öt évig keresett egy alkalmas helyet, ahol többek közt Pázmány Péter emlékszobát is létre kívánt hozni. Korábban sem Nagyszombatban nem járt sikerrel, sem a komáromi, Szent Andrásról elnevezett jezsuita templomban, ahol szintén méltó helyet találhattak volna. Már majdnem feladta, hogy az álom egyszer valóra válik, amikor...

Dr. Pécsi Gusztáv * 1874. szept. 2. Brassó – † 1947. márc. 16. Nagyölved / pap, filozófus, csillagász, fizikus Dr. Pécsi Gusztáv 1874. szeptember 2-án született Brassóban. Az ismeretlen, hogy alapiskoláit hol végezte, viszont a gimnáziumot Budapesten és Esztergomban végzett. 1893-ban a Collegium Germanicum Hungaricum tagja lett, amely egy német-magyar pápai, jezsuitai vezetés alatt álló...

Dr. Polony Béla A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének komaromi és érsekújvári egyesitett fiókja alakuló közgyűlést tartott Komáromban a Jókai Egyesület kultúrházában. A közgyűlésen megjelent Orsós Ferenc egyetemi tanár, a MONÉ országos elnökének vezetésével, valamint Komárom-vármegye és a város küldöttsége. Ügyvezető igazgatójává dr. Polony Bélát választották meg. Mezey János dr, elnöki székfoglalója után Polony Béla dr....

Róth Samu (Ménhárd, 1851. december 18. – Lőcse, 1889. november 17.) tanár, a Magas-Tátra kutatója, turista, író. Atyja mészáros volt Ménhárdon, ahol elemi iskolai tanulmányait is végezte. Innen 1863-ban a késmárki líceumba került; itt érettségizett 1871-ben. 20 éves korában Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait. A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet 1874. július 26-án és már...

A rozsnyói temetőben számos 1848/49-es nemzetőr sírja található meg. Nemzetőrként vett részt a szabadságharcban Dr. Stech Lajos orvos is, aki életének 82-ik évében hunyt el Rozsnyón.

Stuller Gyula (Vizsoly, 1847. május 22. – Besztercebánya, 1908. december 17.) orvosdoktor, magyar királyi bányafőorvos. Atyja a gróf Keglevichék gazdatisztje volt. Középiskoláit Miskolcon és Rozsnyón, orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, ahol 1875-ben nyert orvosdoktori oklevelet és azon évben Borsod-Mezőkeresztesen telepedett le. 1876-ban tiszteletbeli járásorvosnak nevezték ki, 1878-ban ugyanott körorvosnak választották, 1883-ban a pénzügyminiszter bányakerületi...

Szarvassy Imre (1858-1942), a budapesti egyetem meteorológusa és karvai földesúr volt.

Tamás Aladár (1905-1955) Uzapanyiton született 1905-ben. Szűk Gyula református lelkész keresztelte meg. Alapfokú iskoláit Uzapanyiton végezte, a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumban érettségizett 1923-ban. 1937-ben házasságot kötött Szűcs Ilona tanítónővel (a Balogvölgy tanító nénije). Az állatorvosi egyetemet Brünnben végezte. Katonaság után a következő helyeken dolgozott: 1929-1938 állatorvos a rimaszombati járásban 1939-1940 állatorvos Técsőn (Kárpátalja) 1940-1942 járási...

Az, hogy Mikszáth Kálmán egy-egy novellájában szatirikusan írt Selmecbányáról, ironikus hangnemben szólt az itteniek egészségi állapotáról, nem véletlen. A már-már maró gúnynak tűnő megállapítások mögött, sajnos, sok volt az igazság. Az arany kisasszony című Mikszáth-írásban többek közt az alábbiakat olvashatjuk: „Szomorú város ez! A levegője méreg a bányák kipárolgásától, vizétől »golyva nő a halványarcú leányok...

Ürge Antal a felvidéki Galántán született, 1904-ben. 1930-ban szentelték pappá. A kápláni és szanatóriumi lelkészi évek után 1934–36 között püspöki titkár, majd hitoktató tanár lett Zsámbékon, később a budapesti Szent Imre Kollégium prefektusa volt. 1943-tól Székesfehérvárott teológiai tanár, 1952-től ugyanott a szemináriumi templom igazgatója 1956 decemberi kényszerű meneküléséig. Ürge Antal atya az ’56-os manchesteri magyarok...