Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
4073 bejegyzés

Az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlés emlékének emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Komárom [Komárno])

Az emléktáblát az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlés emlékére állította a Csemadok Komáromi Területi Választmánya, 2009-ben. „Komárom 1994“ Történelmi léptékű eseményre került sor 1994. január 8-án a magyar szellemiség fellegvárában, Révkomáromban. Itt gyűltek össze a magyar nemzeti közösség által lakott községek – falvak és városok – polgármesterei, az önkormányzatok képviselői, a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők...

Az ajakatlan kisasszony emlékpadja (más) (Tornalja [Tornaľa])

augusztus 29, 2020
„Tornallyay kisasszonynak / titkot őrző ajakát /, vad tatár gyilkos kardoddal / örökre elnémítád” – ez a ma már csak nehezen olvasható felirat a tornaljai gyermekotthon, a néhai Tornallyay-kastély kertjének eldugott zugában áll, s egy 774 évvel ezelőtti eseménynek, egy önfeláldozó lány helytállásának állít emléket. Az ajakatlan kisasszony A helyiek közül jó néhányan ismerik azt...

Az Áji református templom (épület, építmény) (Áj [Háj])

A 19. században épült klasszicista stílusban. 1608-tól szervezett református egyház volt a községben. Mivel templomukat a Bebekek elkobozták 1672-ben (Herkó páter), misére ezért Zsarnóra és 1760-tól Szádelőbe jártak. 1850-es években iskola házat építettek, mely 1948-ig működött. 1896-ban a hívek adományai alapján két év alatt építették fel a jelenlegi református templomot. Utoljára 1996-ban renoválták.

Az al-bakai szent kereszt (szakrális kisemlék) (Baka [Baka])

augusztus 31, 2014
A bakai hívek Varju András helybéli plébános idején, 1830-ban Al-Baka végén az út mentén közös erővel felállítottak egy keresztet. Ez azonban három évtized elteltével 1863-ban leroskadt, így Farkass Mihály bakai plébános évei alatt Beleházi Bartal Pál úr támogatásával lecserélték a helyi keresztény közösség örömére. A XX. század első évétől azonban újra időszerűvé vált a kereszt...

Az államalapítás kopjafája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Párkány [Štúrovo])

A kopjafán a Szent korona látható, a minden évi március 15-i ünnepségek helyszíne.

Az alsópéli kastély (épület, építmény) (Alsópél [Dolný Pial])

Alsópél klasszicista kastélya a 19. század közepén létesült. A kastélyt gróf Hunyady Ferenc építtette, egyesek szerint annak udvar felőli részét még a Bercsényi család emeltette a 17. század végén. A jobb napokat is látott épületben ma szórakozóhely és raktár található.

Az alsópéli temető központi keresztje (szakrális kisemlék) (Alsópél [Dolný Pial])

A katolikus nők legelterjedtebb egyesülete a Rózsafűzér Társulat volt, amelynek célja a Szűzanya tisztelete és a rózsafűzér rendszeres és buzgó imádkozása. A mozgalommá váló társulást a domonkosok vezették. Kedveltségét mutatja, hogy egyszerű parasztasszonyok akár munkavégzés közben is a kötényük zsebében lévő rózsafűzért morzsolgatva imádkoztak. A társulat helyi egyesületei a plébániákhoz kötődtek.

Az apátújfalusi harangláb (épület, építmény) (Apátújfalu [Opatovská Nová Ves])

A harangok nem ismernek határokat” című projekt (Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) keretén belül a terényi ARTTÉKA Művészet Határok Nélkül Egyesület, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön és Apátújfalu Önkormányzata együttműködéséből jött létre a modern faluközpont. A patak vízügyi szabályozásával, duzzasztó építésével hoztak létre egy szigetet, melyre az önkormányzat épületétől vezet egy emelkedő sétány. A...

Az apátújfalusi öreg temető (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Apátújfalu [Opatovská Nová Ves])

Siket József (1904) egykori adatközlőm a község temetőjével, temetőivel kapcsolatban az alábbiakat mondta el: “A temetőt majdnem a legmagasabb hegy alá tették, mer szeginység vót, szeginy vót a falu, köllött lent a hely másra. Rás-hegynek, Nemesódalnak, Temetőoldalnak is mondták azt a részt. A halottnak kelet felé kellett néznyi, nem a falu felé. Egyik részen katolikusok,...

Az apátújfalusi parókia (épület, építmény) (Apátújfalu [Opatovská Nová Ves])

Apátújfalu  vallásos élete az 1920-as évek közepén, a templomépítés után még nagyobb lendületet vett. Mint Pintér Zoltán, a falu egykori papja írta: “A két szegény település, Apáti és Újfalu lakói zömmel katolikusok voltak hajdan is, ám templom egyik helyen sem állt. A hívek így még Trianon után is Leszenyére jártak istentiszteletekre.” 2007-ig Lukanénye filiája volt,...

Az apátújfalusi új temető (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Apátújfalu [Opatovská Nová Ves])

Siket József adatközlő (1904). “… Egymás mellé is temetkeztek a családtagok. Ez nem a felső részbe’, hanem mán’ az alsóba ment így. Most mán a harmadik részt is megkezdték.” … A sírjelek legtöbbje kő (homokkő, műkő, fekete vagy fehér márvány, gránit), s akad néhány vaskorpuszos fakereszt is. Vannak magányos vagy dupla sírjelek, amelyek különböző alakzatúak...

Az Apponyi nagybirtok hű alkalmazottjainak sírjai (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Éberhárd, Éberhard [Malinovo])

Az Éberhardi Szent György vértanú-templom kertjében 11 sír található, különféle sírkövekkel és öntöttvas sírkeresztekkel; az Apponyi nagybirtok hű alkalmazottjai nyugszanak itt: ifj. Kapfinger János főerdész (1849-1912), Neander Alise (1823-1905), Kapfinger Anna (1824-1897), Schaller Thomas (1816-1894), Riedl Schloky Anton őr (1800-1878), Kapfinger Johann fővadász (1813-1878), Laschnitzky Ignác pohárnok (1816-1881), Gergely Mihály kocsis (1815-1881), P. Varsingh Hibárius...

Az Arad-pusztai harangláb (épület, építmény) (Kisújfalu [Nová Vieska])

A csehszlovák nemzetállam kiépítésének eszköze, a földreform és kolonizáció Arad-pusztán 1923-ban történik, Ullmann báró nagybirtokának szétparcellázásával. A Kisújfalui Augsburgi Evangélikus Egyházközséget 1926-27-ben a Romániából és a volt Jugoszláviából áttelepült szlovákok hozták létre Juraj Botík tanító úr vezetésével, aki egyben a gyülekezet kántora is volt, de ha kellett az igehirdetést is vállalta. Havi egy alkalommal tarthattak...

Az aradi vértanúk gyóntatópapjának sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Imreg [Brehov])

Sulyánszky Euszták az aradi vértanúk gyóntatását követően az imregi ferences kolostorba vonult vissza, ahol egy piciny szobában élte életét és védte a vértanúk által közölt információkat 1875. december 7-én bekövetkezett haláláig.

Az aradi vértanúk révkomáromi emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Komárom [Komárno])

A régi Komáromnak több mint másfél évszázadig nem létezett az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő köztéri emlékműve – pedig mint a szabadságharc fontos erődítménye, és mint hozzá kötődő későbbi aradi vértanúkat gyászoló város, rászolgált erre. Az 1911-ben alakult, 1945-ben feloszlatott, majd 2000-ben újraindított Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a kétezres évek elején határozta el a...

Az árvíz 50. évfordulójának emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csallóközaranyos, Aranyos [Zlatná na Ostrove])

Az 1965-ös nagy árvíz 50. évfordulójának alkalmából állította a község önkormányzata.

Az Egyesült Protestáns Gimnázium (régi gimnázium) épülete (épület, építmény) (Rimaszombat [Rimavská Sobota])

A régi gimnázium épülete 1794-ben épült, később kétemeletesre bővítették barokk stílusban. Itt tanult 1857 és 1863 között Mikszáth Kálmán is Fábry János osztályában.

Az egykori ipartestületi székház emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Tornalja [Tornaľa])

Az egykori ipartestületi székház (jelenleg szabadidőközpont) falán 2007-ben emléktáblát helyeztek el.

Az egykori katolikus iskola és gimnázium (épület, építmény) (Dunaszerdahely [Dunajská Streda])

A dunaszerdahelyi katolikus gyerekek 1932-re a tanévet már a közadakozásból felépített új katolikus iskolában kezdték meg a Temetősoron. A templom mellett álló többszáz éves iskolában ezzel egyidőben egészségügyi okok miatt beszüntették az oktatást. „Az új iskola szükségessége év-év után kitűnik – írták 1935-ben. – A nagyterem át lett alakítva két tanteremmé, így most 8 tanteremben...

Az egykori kovácsműhely vagy „kaszinó” (épület, építmény) (Szklabonya [Sklabiná])

„Gyermekkorában Mikszáth nagy előszeretettel tartózkodott a szklabonyai kovácsműhely közelében is. Ezt a műhelyt ma már hiába keresnénk a faluban, elsöpörte az új építkezés hulláma. Ott állt valamikor nem messze Mikszáthék házától, az egyik útkanyarulatban, a régi faluba vezető út sarkán. Az egykori kaszinó emlékét – akárcsak a kürtösiét – természetesen maga az író is megörökítette. Ebből...

Az egykori nagyszombati egyetem (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellenreformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt...

Az egykori tejedi temető (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Dunaszerdahely [Dunajská Streda])

A Bősi út és az Állomás utca által határolva, a bősi felüljáró „tövében” helyezkedik el (Kis)Tejed városrész régi, többszáz éves temetője. Keresztjéről a vizitációkból csak annyit tudunk meg, hogy kőből emelte a  tejedi közösség. Leírások szerint több márvány síroszlop, régi síremlék volt található benne. „A volt tejedi temetőben található sírfeliratok: Nes és Nzes Ágh János...

Az egykori templom helyén álló kereszt (szakrális kisemlék) (Óvár [Olováry])

A falu központjában található kereszt, betonból. A Krisztus korpusz barnára van festve, kezei közel függőleges tartásban, lábai szorosan egymás mellett. Tekintete felfelé néz. Feje felett INRI felirat látható. A talapzaton felirat, alatta kereszt, létra látható. Zöld kerítéssel övezett emlék. Az egykori templom helyére állították.

Az egykori újfalui temető (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Dunaszerdahely [Dunajská Streda])

1780-ban a Szerdahely melletti, vele összenőtt Újfalu határában, a Téglaház dűlőben, a Pálffy család birtokán (a mai hotel és a járási hivatal területén) a szorosan összenőtt települések (Szerdahely, Újfalu, Pókatelek stb.) számára újabb temetőt létesítettek. A királyi rendelkezés értelmében (főképp higiéniai okok végett) a katolikus templom körüli temetkezést ugyanis be kellett szüntetni. Az újonnan megjelenő,...

Az egykori vármegyeháza és a Petőfi emléktábla (épület, építmény) (Sajógömör, Gömör [Gemer])

Szent-Ivány-kastély. Minden bizonnyal Gömör megye legidősebb településeinek egyike. Neve török eredetű. Vára egyes vélemények szerint már a honfoglalás korában létezett. A középkorban és a korai újkorban az ország legjelentősebb nemesi családai rendelkeztek itt birtokkal: Máiássy, Perényi, Szapolyay, Wesselényi, Csáky. A falu legjelentősebb épületének számító, téglalap alaprajzú, egy emeletes, manzárd tetős, zsindellyel fedett kastély egy korábbi...

Az elesett katona szobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Alistál [Dolný Štál])

Az elesett katona szobor a katolikus templom mellett. A faluból az 1-2. világháborúban elesettek emlékére lett állítva.

Az első és 2. világháború és a holokauszt emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Párkány [Štúrovo])

Párkányban az 1994-ben felavatott a két világháború áldozatainak állított köztéri emlékmű (fekete gránittal borított, nagyméretű kaput formázó) őrzi a helyi zsidó áldozatok emlékét is.  

Az első és második világháború emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Nagysalló [Tekovské Lužany])

A főutca mentén a Ján Amos Komensky utca és az SNP utca sarkán áll a II. világháborúban elesett nagysallói, kissallói és hölvényi lakosok emlékműve. Az emlékmű egy lebombázott ház helyére került. A fekete gránit emlékmű három obeliszkből áll. A középső részt már korábban, 2006. augusztus 20-án leleplezték, a község első írásos említésének 850. évfordulója alkalmával, és...
1 21 22 23 24 25 136