Emlékhelyek a Felvidéken

A nagyudvarnoki Szűz Mária Neve-templom bejáratától nem messze áll az a fekete gránittömb, amelybe Nagyudvarnok világháborús halottjainak neveit vésték.

Az egyesített Lúcs község (Kislúcs és Nagylúcs) katonahalottjaira mindkét településrész temetőjében emlékeznek. A kislúcsi temetőben e fekete márványból készült kegyhely áll, az elhunytak neveivel.

Nagycétényben 1993-ban állítottak emlékművet a huszadik századi háborúk helyi ádozatainak. Az emlékhely a templom előtti parkosított területen található. Az alkotás Nagy János szobrász nevéhez fűződik.

Az 1. és a 2. világháború idején Tósnyárasd községnek 54 hősi halottja volt. Emléküket, nevüket a római katolikus templomban elhelyezett emléktáblákon örökítették meg. A faluban 1975-ben hozták létre az új köztemetőt. Ezen a helyen, 1989-ben hozta létre  a Tósnyárasdi Önkormányzat az 1. és 2. világháború  háborúban elesett hőseinek emlékművet egy kőkereszt formájában. Az emlékműnél évente...

Az 1. és 2. világháborúban elesett hősök emlékére állíttatta a község.

A visszacsatolást követő években Bélen tervbe vett hősi emlékmű felállítása a helyszín körül kialakult eltérő vélemények miatt meghiúsult. Az emlékmű felállítására csak 1994-ben került sor, amit a Bethlen Gábor Alapból elnyert összegből 2018-ban újítottak fel. Az 1910-ben 509 lakost számlált Ipolybélnek az első világháborúban 21 katonai halottja volt. Az I. világégés harci eseményei elkerülték ezt...

A falu főterén áll az 1. és 2. világháború emlékműve, amelyet 1994-ben állíttatott az önkormányzat. Az 1. világháborúban elesett 9, és a 2. világháborúban elesett 22 hős nevét találjuk rajta.

A Csiliznyáradi temetőben 1994-ben állították fel azt a két részből álló emlékművét, amelyen a község megörökítette az 1. és a 2. világháború csiliznyáradi hősi halotainak nevét. Az 1. világháborúban 25 személy, a 2. világháborúban 22 csiliznyáradi katona  halt meg a frontokon.

Az emlékművet 2004-ben állíttatta a község önkormányzata a világháborúkban elhunyt jólészi polgárok emlékére. Az emlékmű csúcsán lévő turulmadarat Blaskó János szobrászművész készítette, amelyet a község ajándékba kapott testvérközségétől, Sződligettől. Az emlékművet a helyiek Turulként emlegetik.

Az 1. világháború áldozatainak emlékműve egy kisebb parkban áll a községi hivatallal szemben, gróf Mirbach Emil állíttatta 1942-ben és József főherceg leplezte le. A duplakereszttel végződő deszkalap alakú emlékműbe a háború 27 áldozatának a neve van vésve.

Az emlékmű a csilizradványi temetőben áll. A felirata szerint 1921-ben készítették. Ez azért figyelemre méltó tény, mert régióban a csehszlovák hatóságok csak a harmincas évek végén engedélyezték az emlékművek fellállítását az 1. világháború hősi halottainak.

Az emlékoszlopot az első világháború harcterein szerzett sebesülések és hadifáradalmak következtében Komáromban hősi halált halt és itt nyugvó 950 katona emlékezetének állíttatta a Komáromi Római Katolikus Egyházközség, 1921-ben.

Az 1. világháború idején 125  hősi hallotja volt Nagymegyer városnak. A háború befejezése után a csehszlovák állam nem engedélyezte, hogy a város emlékművet állítson emlékükre. Csak a háború befejezése után húsz évvel, az első  csehszlovák állam utolsó évében, teremtődött meg ennek a lehetősége. Dr. Kálmán László zsidó származású orvos vezetésével letrejött bizottság egy kérvényt nyújtott...

A templom falán, a szószéktől balra helyezték el az 1. világháború áldozatainak emléktábláját 1931-ben. A templom külső falában a bejárattól balra található a 2. világháborúban elesett református hősök emlékműve.

Az 1. világháborúban elesettek emlékműve a falu főterén áll.