Emlékhelyek a Felvidéken

A templom Pozsony-Óvárosban áll. A rendszerváltozás után a Szent Erzsébet Nővérek visszakapták a templomot és a mellette levő kolostort és kórházat, a rendtagok jelenleg főképp rákos betegek ápolásával foglalkoznak. A templom védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet. A templomot a barokk korban építették 1739-1745 között Pilgram Ferenc Antal terevei szerint. Az építkezést anyagilag Esterházy Imre prímás fedezte....

Árpádházi Szent Erzsébet tisztelete Pozsonyban egyaránt megnyilvánul a neki szentelt templomokban, a róla elnevezett egyetemben és az őt ábrázoló szobrokban. Rigele Alajos Szent Erzsébet szobra az egykori Prépostlak (jelenleg papi szeminárium) udvarán áll. Erzsébetet két hozzá forduló gyermekkel látjuk, közülük az egyiket köpenyével óvón betakarja. A bal karjával tartott kosár a kenyércsodára utal. Szent Erzsébet...

Királyi várként épült a XIII. században, várispánság központja 1267 után. A lengyelek felőli országhatárt védte. Árpádházi királyaink a várat állandóan erősítgették. Zsigmond király mégis a lengyel származású Stibor vajdának zálogosítja el a XV. század elején. A XV. század közepén Komorowsky Péter·, a cseh Jiskrával rokonszenvező lengyel lovag kaparintja meg Árva várát, és innen rettegtette 25...

A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...

A kastély észak-déli hossztengelyű, téglalap alaprajzú épület, két nyugati sarkán egy-egy kerek toronnyal. Klasszikus későreneszánsz épület, amelyet a Ghyczy-család építtetett a korábbi assakürti vár helyén a 17. században. A Ghyczyek sarjai még évszázadokig éltek Assakürtön, a kastély utolsó lakója 1922-ben hunyt el, és vele kihalt a család is. A második világháború után volt az épületben...

Az Evangelikus egyház és iskola című hetilap 1886. február 6. számában olvashatjuk az elhunyt nevét: “A százados örömünnep Szepes-Bélán január-hó 24-én legnagyobb részvét mellett tartatott meg. … Az áhítat emelésére közreműködött egy vegyes, urak és leányokból álló énekkar, mely Asszonyi Adolf tanító vezetése alatt két négyhangú éneket „Ein’ feste Burg ist unser Gott” és „Stern...

Árpád vezér tölgyfaszobrát 2006 augusztusában avatták fel az Attila-parkban.

2005 május 21-én avatták fel Attila hun király első felvidéki köztéri szobrát. Az avató ünnepélyen Gáspár Tibor tanár, Kun Ferencz Rákóczi szövetség alelnöke, Nick Ferenc a Falvak kultúrájának elnöke mondtak beszédet. Nick Ferenc Csicsói Nagy Gézának, a kultúra lovagjának átadta a társaság (2015. VIII. 20-ig) első arany pecsétgyűrűjét. Történelmi beszédet Csáky Pál miniszterelnök helyettes tartott,...

2014. szeptember 27-én a Csallóköz, Csilizköz és Csicsó hagyományaiért és kultúrájáért k.h.t magánterületen avatta fel Széchenyi István szobrát az Attila parkban. Az alkotás Ornik Srečko szlovén fafaragó alkotása. Ünnepi beszédet Duray Miklós mondott, a szobrot id. Batta György és Fehér István (a szlovák állampolgárságától megfosztott) avatták fel. Gróf Széchenyi István (1791–1860) Csicsó kegyurának, a megyeri...

Az első világháború emlékművét 1992-ben egészítették ki a 2. világháború hőseinek és az 1947-48-ban kitelepítettek emléktáblájával.

A két világháború hőseinek emlékművét 1992-ben egészítették ki a kitelepítettek emléktáblájával, elképzelhetően a benkepatonyi emléktáblával egy időben.

Az 1. világháborús emlékmű 1939-ben készült. A többszintes talapzaton Jézus és egy haldokló katona alakját láthatjuk. A feliratozott tábla 49, az 1. világháború idején elesett helyi lakos nevét tartalmazza. A 2. világháború áldozatainak emléktáblájának felhelyezésére, melyen 29 név olvasható, 1969-ben került sor.

A templom alatt látható az 1950-ben állított, Az 1. és 2. világháború áldozatainak emlékműve. Ez a kőhasábokból készített obeliszk alakú síremlék, alacsony talapzaton áll, csúcsán dombormű: katonai sisakot és két, keresztbe tett kardot ábrázol. Az emlékmű márványtábláján az 1. világháború 27 áldozatának és a 2. világháború 11 áldozatának neve olvasható. Az emlékművet szép, kovácsoltvas kerítés...

A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található, 2000. május 8-án avatták fel.

Az első és második világháború áldozatainak 1990-ben állított az önkormányzat emlékművet a temető ravatalozójának falán.

Szádalmás község önkormányzata állíttatta emlékül az 1. és 2. világháborúban elesett hősök tiszteletére.

A római katolikus templom előtt áll. A római katolikus templom előtt álló szoborcsoport három időszakot ölel fel. 1820-ban Lavitska József Úr Istennek tiszteletére állíttatta a nagykeresztet. A világháborúkat követően a nagykereszt mindkét oldalára helyezték el az 1. és 2. világháború márványtábláit. 1997-ben a faluból kitelepítettek találkozója alkalmából emléktáblát (Hazahív a harangszó emléktábla) helyeztek a nagykeresztre....