Emlékhelyek a Felvidéken

A templom előtti tér, ahol Vörös Péter költő, kritikus nevelkedett 2017-től a Vörös Péter emléktér nevet viseli, ahol három ismertető táblán a költő, kritikus élete és munkássága került ismertetésre.

1965-ben érettségizett Érsekújvárban. 1970-től publikált, írásai közel húsz különféle lapban jelentek meg. 1983–1986 közt az Iródia tagja. Versei a Földet ér vándorlásunk (1989), BűnRossz Versek Anthológiája (1993) és az Iródia (1994) című antológiában jelentek meg. Első önálló kötete húsz év terméséből válogat, versein a neoavantgárd hatása érződik. Prózájában az elbeszélés, esszé, napló műfaji jegyei keverednek, történetei...

Ez a legrégibb ma is álló köztéri szakrális emlék Csallóközcsütörtökben. Valamikor a falu felső végén állt. Mikor az új utcasort a 19. század közepén kialakították, akkor az úthoz közelebb hozták s egy vasráccsal vették körül. Ma is így látható. A kereszten a korpusz, a test barokk megformálású, a kereszt felső szárán az INRI (Jesus Nazareti...

A tanösvény (ismertető útvonal) község 800 éves jubileuma előtt készült el és lett átadva. Ennek 2. állomása a Vörösköröszt.

Wámossy István megírta a A thury-szakállasi ref. egyház múltjának rövid ismertetése című értekezést. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.

A  nagymegyeri római katolikus temetőben álló kápolna 1910-ben épült. A kápolnát a Wéber család építette, Wéber Ferenc és Jankó Mária. Ennek alapján hívják a kápolnát a mai napig Wéber kápolnának. A kápolnát 2004-ben restaurálták. Belső berendezése szerény. Külső falán Kazinczy Lajos alezredes, a 14. aradi vértanú emléktáblája található. A kápolna előtt egy kőkereszt  látható. A...

A helyi hagyományok szerint az országúttól nem messze állt Werbőczy István kastélya, amely valószínűleg a török háborúk idejében ment tönkre, illetve semmisült meg. Azt a helyet, ahol állt, még a mai napig Kastély-rétnek nevezik. Természetesen a kastély külsejét és helyét is csak megközelítőleg ismerjük.

A századforduló jeles tudósa 1908-1921 között Párkányban élt és működött, mint megbecsült járási tisztiorvos és több kiváló történeti munka szerzője. Az emléktáblát Párkány és Vidéke Kulturális Alapítvány és Párkány városa állíttatta 1996-ban.

A Szent Márton-dóm falai mentén több síremlék és epitáfium is látható. A legrégibb közülük az 1549. május 30-án meghalt Widman Borbála (Barbara Widman) epitáfiuma. Pasteiner Gyula a következőket írja róla: (Az epitáfiumok) „jobbára két mezőből állanak, melyet az építészeti keret egybe foglal. Az egyik mezőt beszédes sírirat tölti be, a másikban domború mű van, mely...

A Ventur és Prépost utcák sarkán emelkedik a nagy méretű De Pauli-, vagy amint a két szomszédos épület egybekapcsolódása után nevezik, a Wittmann-Pauli-palota. A telken korábban minden bizonnyal egy, a 15. században épült királyi kúria állhatott, melyben a városon átutazó magyar uralkodók rendszeresen megszálltak. Ennek helyén 1775-1776-ban épült fel a mai, barokk stílusú palota Franz...

A szecessziós épületet Wollner Adolf fakereskedő építtette, de teljesen az enyészeté lett.

A temető felső részén található síremlék Würtzler Vilmos gyógyszerészé, aki 1847-ben Pest minden egészségügyi és kémiai vizsgálatáért felelt, valamit az 1848/49-es szabadságharc idején a Pest-budai Gyógyszerészek Társaságának elnökeként Klauzál Gábor miniszterhez nyújtott beadványt, hogy rendezzék a gyógyszerészek ügyeit. Terbegeci birtokán hunyt el. A sötét szürke kősíremlék felső részén címer látható.

Putnokon (Gömör megye) született 1808. jan. 9-én Záborszky Lajos és Sziklay (Schmidt) Júlia fiaként. Magyar, evangélikus vallású. Gimnáziumot végez. 1827 – önkéntes, 1831 – zászlós, majd hadnagy, 1842 – főhadnagy a 60. Wasa gyalogezredben. Ezrede rozsnyói hadfogadó fiókjának parancsnoka. 1843 – felesége dobai Székely Zsuzsanna (meghalt Lőcse, 1888.), két gyermek apja. 1848. aug. 16 –...

Ebben a házban lakott az Esterházy Rozina szolgálatában álló Franz Sacher főszakács hitvesével, szül. Veiniger Rozival. Fia, Eduard Sacher, aki e házban született 1834. február 8-án, ő volt a bécsi Sacher szálló alapítója és tulajdonosa. Az emléktáblát a Csemadok Zselízi Alapszervezete és a zselízi Rákóczi Baráti Társaság állíttatta 2003-ban. Készíttette és adományozta Tóth Gyula kőfaragómester.

A dél-honti, zömmel reformátusok lakta Ipolypásztó templomhoz vezető főutcáján, a 21. számú portán, a magyar irodalom egyik legképzettebb tudósának, a kiváló szociográfiai írónak, Zalabai Zsigmondnak a szülőházában nyitotta meg Mészáros Ottó, a község polgármestere 2009-ben a falumúzeumot. A korán elhunyt (1948–2003) irodalomkritikus két könyvet is publikált szülőfalujáról. Az elsőben – Mindenekről számot adok – a...

1948. január 29-én született Ipolypásztón, meghalt Somorján, 2005. december 26-án. Irodalomkritikus, esszé- és közíró, szociográfus, szerkesztő, műfordító, irodalom-, művelődés- és könyvtárszervező Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban szerzett 1972-ben magyar–angol szakos tanári oklevelet, ezután lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő, majd egyetemi tanár, tanszékvezető volt Pozsonyban. Somorján élt. A II. világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom és művelődés egyik kiemelkedő alkotója,...

A falu egyik legszebb épületét, a zárdát, 1889-ben Kálnoky Adél grófnő, Waldstein János gróf özvegye, Sabran-Pontevès francia herceg felesége építtette. A Nepomuki Szent János (előkertjében az ő kőszobra áll) nevét viselő kolostor, leányiskola és óvoda kapott benne helyet, ahova Szent Vince rendi kedves nővéreket (kalapos nővérek, jellegzetes fehér kalapjuk után) hozattak. A kedves nővérek a...

A 116. számú ház előtti kiskertben, egy négyzet alakú betonalapba helyezve áll Zatykó Pálné Ohajda Rozália keresztje, az egyenes szárvégű, INRI feliratos korpuszos vaskereszt, melynek felső szárvége kihegyezett. Az alsó keresztszárra egy gömbölyű alakú, vas virágtartó van hegesztve, melyben egy porcelánedényt helyeztek el. Az öntöttvas korpusz fehérre festett, az ágyéktakaró kékeszöld. Krisztus arca, lábszárai hasonló...

Závori Sándor (1799-1875) néptanító volt Nagykeszin, aki minden vagyonát a helyi lakosok művelődésére áldozta. Gyermekei: Dr. Závory Sándor orvosdoktor (1842-1920) és Závory Elek református lelkész (1833-1900). A sírban nejével, Oroszi Zsuzsannával (1799 – 1882) nyugosznak.

Závory Elek (1833-1900) 43 évig református lelkész Nagykeszin, a komáromi református egyházmegye tanácsbírája volt. Sírkövét a győri Réthy cég készítette. Dr. Závory Sándor (1842-1920) testvére. A sírban fiai Sándorka, Kálmánka és neje Dely Eszter nyugszanak még.