Emlékhelyek a Felvidéken

A szobrot 1940-ben az önkéntes tűzoltók állíttatták. A II. világháborúban eltávolították, csak 1958-ban került vissza a helyére.

Ilka Alfréd fába faragott emlékei Tőnyéről. Nyugdíjas, korábban ácsmester volt. Szülőfalujába és a szomszédos Bögellőre készített kopjafákat.

A csevice természetes szénsavas savanyúvíz, az elhíresült „Csevice” ásványvíz egyik forrása is itt tör fel. A gyógyhatású forrást 1956-ban fedezték fel a környéken folytatott geológiai vizsgálatok közben. A természetes ásványvíz 1769 -től ismert.

Tornalja településén már az első világháború előtt felmerült egy új városháza építésének gondolata. Bár elkészültek az épület tervei, azok a háború miatt már nem tudtak megvalósulni. Az 1920-as években tértek vissza az építés gondolatához, és végül 1925-ben ki is írták a tervezési pályázatot, amelyet Őry (Oelschläger) Lajos és munkatársa, Boskó Géza Zoltán nyerték meg. A...

Palást község kétség kívül legfontosabb történeti eseménye az a csata, amely 1552. augusztus 10-11-én zajlott le határában a támadó törökök és a Felvidéket védelmező keresztény seregek között, előbbiek győzelmével. A törökök 1552-es magyarországi hadjáratának célja a Habsburg-hű Magyarország és a különálló Erdély kapcsolatának felszámolása volt. A keresztény seregeket Erazmus von Teuffel vezette, csapatai között spanyol,...

A falu közigazgatási határán kívül találhatók, vélhetően az egykori település részei voltak. Mára csak egy boltíves pincebejárat látható, a többi beomlott. A helyiek Györgymárton-partaljának hívják ezt a területet.

Az 1550-es években, eredetileg nemesi kúriának épült reneszánsz épület. Itt tartották 1757-ig a vármegye üléseit. Az elnevezését annak köszönheti, hogy összekapcsolták erődszerű megjelenését az építésekor reális török-veszedelemmel – védekezésre természetesen alkalmatlan lett volna. Jelenleg városi múzeum.

Állíttatta a Csemadok Nagymegyeri szervezete, 2004. augusztus 21-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a 23. Arany János Cserkészcsapat újjáalakulásának...

A nagymegyeri 23. Arany János Arany János cserkészcsapat állíttatta a város cserkészmozgalma újraszervezésének 10. évfordulóján, 2002. augusztus 24-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója...

Az 1990-2010 között tartott Szent István Napok, és annak kezdeményezője, Kovács László esperes-plébános (1976-2001) emlékére, 2010. augusztus 21-én avatták a kopjafát a XX. Szent István Napokon. A kopjafát Bauer Edit EP képviselő leplezte le. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: –...

A tér egyik legfontosabb középülete, a ma két emeletes, „U” alaprajzú, nyeregtetős, cseréppel fedett, szépen felújított városháza 1711-ben létesült, két régebbi, későgótikus, illetve reneszánsz épület egybeépítésével. A barokk kori városháza földszintből és az első emeletből állt. A 19. századbeli átalakításánál még egy emeletet kapott, és főhomlokzatát klasszicista stílusban építették át. Az épület tengelyében, a párkány...

Szükségességét már 1895-ben felvetették az akkori Nyitrai Hírlapban, és a magyar igazságügyi minisztérium egy évvel később jóvá is hagyta, hogy a városban igazságügyi palota épüljön. A szecessziós stílusú épületet Kiss István tervei alapján 1901 és 1903 között a Tomaschek és Csellágh cég építette fel, 1904-ben pedig átadták a háromszáz férőhelyes börtönt is. Az első években...

Tósnyárasdon, a római katolikus templom szomszédságában álló szobrot 1841-ben állíttatta Varga János és felesége Bossák Mária. A szobrot 1899-ben, majd a rendszerváltás után is restaurálták.

A falu első szakrális kisemléke a Szent Flórián szobor volt, amit 1808. november 5-én emeltetett a falu földesura Perényi János azzal az indokkal, hogy település nem rendelkezik szakrális emlékhellyel. A szobor időközben megrongálodott, és ezért a Tósnyárasdi Önkormányzat 1995-ben felújíttatta. Ma a szobor a falu egyik szinbóluma, számos történelmi megemlékezés  (március 15.) helyszíne.

Tósnyárasdon a római katolikus templom mellett, az iskola előtt áll, az 1817-ben létrehozott kereszt. Létrehozója ismeretlen. A kereszten egy tábla látható, ahol az állítás éve van feltüntetve.

A templomhoz vezető úttól jobbra, a kovácsolt vaskerítés mögött közvetlenül látható. Fekete fém kereszt, áttört motívumokkal, virágmintával, ezüstfehér Krisztus-testtel. A test felett fehér INRI felirat található. A korpusz feje jobbra, felfelé fordul, kezei majdnem függőlegesen felszegezve, lábai egymás mellett, párhuzamosan állnak. A test alatt fekvő fém ovális látható, körben virágmotívummal. Ezalatt egy gömbön álló fejetlen,...

Tóth Dániel lakszakállasi lelkész a Komáromi ref. egyházmegye esperese 1835–1839 között. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.

Tóth Gáspár (Érsekújvár, 1848. január 1. – Csejte, 1902. május 27.) tanulmányait a lévai és érsekújvári al- és a pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban, majd a pesti egyetemen és a kecskeméti jogakadémián végezte. A jogtörténeti államvizsgát 1872-ben tette le. 1870-ben a statisztikai hivatalnál a bírósági szervezési alkalmával a volt selmecbányai királyi törvényszéknél nyert alkalmazást, 1872. január...

Komáromban született 1879. január 12-én, Tóth Albert és Dózsa Lídia földműves szülőktől. Iskoláit Komáromban kezdte, Pápán folytatta és végezte. Érettségi vizsgát Pápán tett 1899. június hóban. A lelkészképesítő vizsgákat is itt tette: 1903 szeptemberében, illetve 1904 szeptemberében. Az 1903. év március hó 12-én – mint IV. éves teológust – az egyházhatóság Komáromba rendelte segédlelkésznek, ilyen...

2017. szeptember 29-én, pénteken ünnepélyes keretek közt Tóth Károly-emléktáblát lepleztek le szülőfalujában, Vághosszúfalun. A Fórum Intézet 2016-ban elhunyt alapító igazgatójának életét és tevékenységének hatását Tóth Pál polgármester, valamint Öllös László, a Fórum Intézet elnöke méltatta. Az emléktáblát Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke leplezte le. A zenét Kovács Koppány szolgáltatta. Az emléktáblán látható...