Reviczky Aurél Csacán tevékenykedett mint járásbiró. Egy ideig jegyzője volt az MTE (Magyar Turista Egyesület) Vágvölgyi osztályának is. A kovácsoltvas kerítéssel övezett sírt zúzott kővel szórták be, ami némiképp késlelteti annak elgazosodását.
A Csemadok szervezet megalakulását követően elsősorban az amatőr színjátszómozgalom bontakozott ki Dunaszerdahelyen, olyan rendezők vezetésével mint Steiner Vilmos, Riedl Sándor, Kubik György, Brunner Tibor, Molnár János, Cséfalvayné Sándor Erzsébet. Az első tíz évben bemutatott színművek közül Csiky Gergely Nagymamája 33 előadást ért meg.
A temető IV/4-es szektorában, közvetlenül Rigele Alajos sírja mellett van a közeli rokon Rigele – Platt család síremléke. A sírban nyugvók (Augustin, Alfred, Antonia, Maria és Luisa) valószínűleg mind gyermekek. Az oszlopon látható kis méretű relief három apró gyermeket ábrázol, akik különböző hangszereken játszanak. A domborművön megtalálható az alkotó Rigele Alajos szignója: R A. A...
A napjainkban spanyolnátha néven ismert betegség az influenza A típusának egyik legelső példánya volt; a köznyelvben sokan a madárinfluenzával szokták azonosítani, a valóságban azonban a két vírus között két aminosavnyi eltérés van, ami abban játszik szerepet, hogy a sejt a szervezetben melyik cukrokhoz kapcsolódik. A spanyolnátha a villámgyors terjedés mellett azzal fokozta az emberek rettegését,...
A Luther házat 1931-ben, az evangélikusok régi kórházának helyén építették Christian Ludwig és Augustin Danielis pozsonyi építészek tervei szerint szerint. A kvalitásos modern épület, mely minden modernitása ellenére beleilleszkedik évtizedekkel korábban épült környezetébe, a Palisádyn, az egykori Védcölöp utcában áll, az evangélikus egyház hivatali helyiségeinek és az evangélikusok kezelésében álló lakásoknak adott otthont. Két bejárattal...
Az evangélikus egyház pozsonyi diakonissza otthona 1912-1914-ben készült. Tervezője Julius Schmidt volt. Az épület felavatására 1914. május 3-án került sor. A Védcölöp (ma: Palisády) és a Kornhuber (ma: Bradlianska) utcai kapuk fölött elhelyezett szobrokat Rigele Alajos készítette. A Védcölöp utcai szobrok (domborművek) témája az ifjúság tanítása, nevelése. Az egyik oldalon lelkészt és egy kezét imára...
Rigele Alajos szobrászművész Pozsonyban született 1879. február 8-án s ugyanitt hunyt el 1940. február 13-án. Síremléke a Szent András temető IV/4-es szektorában lelhető fel. 1895-1898-ban Messner Adolf díszítőszobrásznál dolgozott Pozsonyban. 1901–1906-ban elvégezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. 1908–1911-ben Rómában járt tanulmányúton. 1911-től haláláig Pozsonyban élt, ahol számos portrét, síremléket készített; a különböző épületek homlokzatát díszítő szobrai...
A temető felső részében található kőkereszt. A kereszt mellett nyugszik az állíttatója és felesége. Világosszürke kőkereszt, rajta fehér, kék ágyékkötős Krisztus korpusz látható. Talapzata fehér, rajta ugyanolyan színű tábla.
A városokat és városkákat a középkorban és később a nekik adományozott külön jogok különböztették meg a többi községtől. A privilégiumokban kifejezésre jutó kiváltságok és jogok írásos emlékei a levéltárakban, városi könyvtárakban és múzeumokban húzódtak meg, de mindmáig maradtak róluk emlékek különböző architektonikus alkotásokban is — városházakon, városi piaccsarnokokban, mészárszékekben, kőkerítéseken, fegyvertárakban, s egyéb építményeken. Közéjük...
Szlovákia másodikként felavatott, a romák holokausztjára emlékező mementóját 2006-ban avatták, nagyszabású ünnepség keretében. A Fő utca Komárom felé haladó szakasza mentén felállított alkotás – amely egy rácsos ablakkal ellátott kőfalat imitál, egy a falakon belül összegörnyedő roma alakjával – a városban működő Romológiai Intézet kezdeményezésére készült.
A 19. század fordulóján épült. Téglalap alapú, kétszintes, nyeregtetős épület falazott oromzattal. Az öttengelyes főhomlokzaton téglalap alakú ablakokat látunk, az épület körben párkányokkal tagolt díszítés teszi szebbé. Az emelet középső tengelyén Szent István király szobra áll.
A katolikus plébániaház a Fő tér nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben álló magja a 15. század elején épült fel gótikus stílusban. Az egy emeletes, nyereg tetős, cseréppel fedett sarokházat később nyugati irányban, a plébániatemplom irányában bővítették. E részben reneszánsz boltozatot találunk. Az épület 1782-ben későbarokk-klasszicista külsőt kapott. (Minden bizonnyal az ugyanekkor a ferences kolostoron dolgozó,...
A katolikus plébánia klasszicista, kétemeletes épület, a 18. sz. végén épült. A homlokzaton az első emelet szintjén, falmélyedésben látható Nepomuki Szent János szobra. 1999-ben a plébánia homlokzata fel volt újítva, és ekkor került leleplezésre az a márványtábla is, amelyen az utóbbi 700 év alatt Szepsiben szolgáló lelki atyák névsora található.
A falu templomát 1789-ben szentelték fel, 2014-ben újították fel. Egyhajós, barokk stílusú épület. Oltárképe a 19. századból való, a község védőszentjeit, a Mindenszenteket ábrázolja. Az egykori barokk szószék már nincs meg, de a díszeként szolgáló 4 evangélista faszobor a karzat mellvédjén látható. A templom érdekessége az Öltöztető Szűz Mária szobor.
A sárga színű, neoromán stílusú templom főhomlokzatát a torony uralja, hosszúkás üvegablakokkal. A tornyon található felirat az építtetés és a felújítás évszámait mutatja. A templom a 18. században barokk stílusban épült, majd a 20. század elején építették át a jelenlegi stílusúra. Az 1960-as évek elején, majd legutóbb 2000-ben renoválták. A templom 18. századból származó oltárképe...
A falu közepén, a főúttól beljebb, a lakóházak között találjuk. Barokk stílusban épült, 2003-ban renoválták. Állítólag a második világháború alatt találatot kapott a torony, ágyúgolyó ütött lyukat rajta, de a templom falát csak kívülről hozták rendbe, belül még látszik a lövedék okozta rombolás.Falán latin nyelvű aranyozott feliratú fekete márványtábla. A templomot szépen kovácsolt vaskerítés veszi...
A művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok, a magyar régészet és műemlékvédelem egyik kezdeményezője, „atyamestere” és a 19. századi történetírásunk meghatározó alakja, Rómer Flóris Ferenc Pozsonyban született 1815-ben a Lakatos, később egy ideig róla is elnevezett utcában. Az Országos Régészeti és Embertani Társulat már a millennium évében, 1896-ban adománygyűjtést indított...
Rónay Ferenc (1808 Liptóújvár – 1881 Selmecbánya) bányamérnök; selmecbányai tanulmányok után a környék különböző bányaüzemeinél működött bányamérőként, bányatisztviselőként, bányafelügyelőként, bányatanácsosként; szakcikkei magyar és német szakfolyóiratokban jelentek meg. 1874. január 1-től bányatanácsos. 73 éves korában halt meg Selmecbányán.
Rónay János Jácint (Leitzinger 1848-ig) (Székesfehérvár, 1814. május 13. – Pozsony, 1889. április 17.) pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, valóságos belső titkos tanácsos, bencés tanár, természettudós, író, az MTA tagja. Lélektannal, azon belül a karakterológiával foglalkozott. A darwinizmus magyarországi megismertetője és első terjesztője. Kossuth gyermekeinek, valamint Rudolf trónörökösnek és Mária Valéria főhercegnőnek nevelője. A keresztségben...
