A város fejlődésében nagy szerepet játszott az 1849-től meginduló agrárkonjunktúra. Lévának és környékének hagyományos mezőgazdasági területként jó esélyei voltak a fejlődésre. Ami a befektetési lehetőségeket illeti, főleg a gabona iránti kereslet növekedése tette vonzóvá. Az alkalmat Schoeller Sándor és fivére, Pál ragadta meg, akik Esterházy Páltól kezdetben bérelték, majd később meg is vásárolták az uradalmat,...Read More
Scholcz Frigyes, ág. ev. lyceumi tanár, Scholcz János és Schmidt Katalin fia, szül. 1831. július 16. Ruszkinóczon (Szepesm.); a gymnasiumot Késmárkon, a bölcseleti és theologiai tanfolyamot Eperjesen végezte. Miután lelkészi tanárjelölti vizsgát tett, két évig nevelő volt Hedry Ernő septemvir házánál. Ezen idő alatt különösen a magyar és német költészet remekeit tanulmányozta. 1857-ben Jenába ment,...Read More
Merényi Scholtz Carl-Gusztáv (1836–1919) magyar királyi műszaki főtanácsos (merényi bánya és vaskohó tulajdonos Scholtz András és Páter Anna Ludovika fia). 1905. október 6-án kapott Ferenc József császártól nemességet a merényi előnév használatával. Czímer: arany paizsfővel ellátott hasitott paizs, a paizsfőben két csillag között egy stylizált kék liliom; a jobb oldali kék mezőben hármas zöld halmon...Read More
Schulpe György emléktáblája az 1921-ben épült YMCA (Fiatalok Keresztény Egyesülete – Young Men’s Christian Association – YMCA) mára már műemlékké nyilvánított épületén található. A német és magyar nyelvű tábla az esőcsatorna lefolyócsöve árnyékában szinte észrevétlenül húzódik meg, talán ezért is van még a helyén. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és külföldön végezte, azután Pozsonyban telepedett le, ahol...Read More
A falu másik részén, a Šaranko-féle pincészet központjában a Schusdek-pince látható. Ezt persze nem a Schusdek család építette, csak birtokolta hajdanán. A homokkőbe vájt hosszú, bojthajtásos, kétfelé ágazó pince sokkal régebbi építmény. A bejárata feletti tölgyfa gerendán az 1683-as évszám olvasható.Read More
A sírfelirat szerint a Schvarczer család tagjai generációkon keresztül álltak a vedrődi Zichy uradalom szolgálatában. Schvarczer Jenőnek még írása is megjelent az uradalomról „Vedrődi uradalom vedrődi gazdaságának leírása” címmel, mely 1909-ben Nagyszombatban került kinyomtatásra Winter Zsigmond könyvnyomdájában. A jószágfelügyelők szerteágazó tevékenységét jól jelzi az alábbi levél is, mely a Köztelek című Köz- és mezőgazdasági lap...Read More
A selmeci Úritemető 295. számú sírjában nyugszik az akadémia egykori jeles tanára, Schwartz Ottó fizikus, tudós szakíró. Sobó Jenő említette nekrológjában a diákok kedvenc „Schwartz papájáról” 1910-ben: „Vele egy tipikus alakja dőlt ki az élők sorából annak a tanári gárdának, amely alkotmányunk visszaállítása és bányászati főiskolánk megmagyarosítása után buzgó lelkesedéssel indult neki a nehéz, csaknem...Read More
A temetőbe belépve balra találjuk a kovácsoltvas kerítéssel védett sírt, amelyben a széles látókörű pap nyugszik, aki az 1848-as események előtti időszak itteni értelmiségének legradikálisabb képviselői közé tartozott. Nagy elszántsággal támogatta Széchenyi gazdasági törekvéseit. A forradalmi törvények elfogadása után, élve a lehetőséggel, politizálni kezdett. 1848. június 19-én Galántán országgyűlési képviselővé választották. A pesti képviselőházból azonban...Read More
Sebők István százados, a Gömör megyei önkéntes mozgó nemzetőrség 1-4. századainak megbízásából november 25-én Körtvélyesen kelt beadványában közölte Görgey Kornél őrnaggyal, a feldunai hadsereg 6. dandára parancsnokával, hogy Gömör megye hét századnyi önkéntes mozgó nemzetőrségéből négy század nyolc heti, három század nyolc havi szolgálatot vállalt. Tudatta, hogy a négy század szolgálati ideje néhány napon belül...Read More
Sebők József (1811–1857) és Kauszler Ferenc (1880–1881) nagyabonyi plébánosok közös sírhelye a nagyabonyi templomkertben. Sebők lelkipásztor kalauzolta Ipolyi Arnoldot Nagyabonyban jártakor.Read More
Sebők (Sternfeld) Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22. – Budapest, 1916. június 4.) író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi feledhetetlen alakjait. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Több mint 30 gyerekkönyve jelent...Read More
Az Árpád-kori eredetű Csetnek története a kezdetektől egybefonódott a bányászattal és a fémfeldolgozó iparral. Német hospesei szorgalmának hála hamar a mezővárosi fejlődés útjára lépett, több középkori templommal és egy, a belváros peremén emelt várral is jellemezhető gazdagsága. A városba a korai újkorban számos nemes család is beköltözött és részt vállalt a bányászatban és az erre...Read More
A Segner-kúriát 1648-ban Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Segner János András (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) a magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, aki a természettudományok és matematika elismert professzoraként működött Halléban, Göttingenben és Jénában. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta...Read More
A késő gót stílusú Szent Katalin-templom Selmecbánya egyik legszebb középkori emléke. Azzal is kiemelkedik az egyházi intézmények közül, hogy egy építési ciklusban épült 1488–1500 között, s hogy napjainkig változatlan formában megmaradt. A templom főhajója és a szentély egy téregységet alkot, az összeköttetést az egységes hálós csillagboltozat is megerősíti. A hajó fala nyitott a támpillérek...Read More
A Szent Mihály-temetőkápolna a plébániatemplommal egyidőben épült, a 13. század első felében. ( A templommal egyidőben, annak közelében épült temetőkápolnákról más vidékekről is tudunk: Bény, Csallóközcsütörtök.) A temetőkápolna (karner) egy két szintes rotunda: alul a temetkezési hely, a csontkamra, felül a kápolna kis keleti apszissal. A csontkamrát rakott késő román bordás boltozattal fedték. A kápolna...Read More
Selmecbánya a leggazdagabb és legjelentősebb bányavárosok közé tartozott. A bányászatot itt még a garamszetbenedeki bencések kezdték a 11. század végén. A bányásztelepekből a város fokozatosan alakult ki. IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített ide. A város első plébániatemploma a várhegyen épült és Szűz Mária tiszteletére...Read More
A Szent Katalin-templommal szemben a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek leányiskolája áll, mellette pedig az evangélikus templom. Korábban az evangélikusoknak — az egykori katolikus templomból kiűzetve — csak fatemplomuk volt. II. József türelmi rendelete alapján építhettek csak kőből templomot. Az épület J. S. THALHER bécsi építész tervei alapján 1794—96-ban készült copf stílusban. A templom belsejének...Read More
Tóth András debreceni szobrászművész, a költő Tóth Árpád édesapjának művét 1899-ben állították fel. Ma szovjet hősi emlék áll a selmecbányai honvédszobor helyén, ami a Kammerhof utcában, a Kachelman Panzió mellett, a Glanzenberg altáró bejáratának közelében található. A honvédszobor néhány lövést kapott, de szerencsésen megmenekült, igaz 1919-ben elbontották. Hosszú ideig a várudvar egyik sarkában állt, a...Read More
Selmecbánya belvárosa a híres templomain kívül több egyéb, szabadtéri szakrális emlékkel rendelkezik. Ezek egyike a Városháza nyugati homlokzata előtt, vaskorláttal körbevett területen álló, kőből faragott Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata)-oszlop. Amikor a Városházát a XVIII. század végén átépítették, akkor bontották le a vele egybeépített, lépcsővel összekötött Szent Anna- kápolnát, akkor állították helyébe a Mária-szobrot. A barokk stílusú...Read More
A Kálvária, mely 1744 és1751 között épült, egy barokk stílusú, egyházi épületegyüttes a Scharffenberg nevű hegy tetején. Ez a hegy egyike a viharos geológiai múltú, vulkanikus eredetű Selmeci-hegység csúcsainak. A Kálvária eredeti összeállításában látható tizenkilenc kápolna, két templom és a Szent Lépcsők, valamint a Hétfájdalmú Szűz Mária a kereszt alatt szoborcsoport alkotják. A Kálvária egyike...Read More
A Nagyboldogasszony – (plébánia – ) templom román alapokra épült háromhajós bazilika a 17. századból. Nevezték német templomnak is, mert valamikor németül prédikáltak benne. Egykor a dominikánusok Szent Mihály-temploma volt, amelyet a mellette lévő ispotállyal együtt IV. László adományozott nekik. Jelenlegi klasszicista külsejét a J. S. THALHER építész által vezetett XVIII. századi átépítés során nyerte....Read More
A Fő utca északi részén, annak nyugati térfalában, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes ház a 17. század végén épült fel – korábbi ház helyén – barokk stílusban. A 18. század közepétől a gróf Berzeviczy család tulajdonában állott, de egy ideig itt lakott a város katonai parancsnokának felesége, a comendatissa is. Az 1830-as években...Read More
„Sendlein Antalról (1842–1918) elmondható, hogy részt vett Pozsony városrendezési terveinek kidolgozásában is. Így pl. a Hegyiliget létesítése és az új Ferenc József hidat a városközponttal összekötő Baross utca kialakítása is az ő nevéhez fűződik. Hálás polgártársai halála után utcát neveztek el róla (ma Uhrova utca).“ A temető XXII. szektorában található sírban Sendlein Antalon kívül még...Read More
Id. Serly Antal losonci polgár 1874-ben maga és családja számára építtette a sírkápolnát. Végrendelete szerint minden évben, halottak napján megnyitandó volt a kápolna, ahol korábban miséket is tartottak. Ez a hagyomány ma már nem él. Fia, Lajos 1855-ben született Losoncon. Korán megmutatkozott zenei tehetsége fejlesztésére Liszt Ferenc is biztatta. Karnagyi, zeneszerzői tanulmányainak, pályakezdésének fontos állomásai...Read More
Simkó Jánosak a város légszesz (világító gáz) és vízművének üzemvezető okleveles gépészmérnökének síremléke a temető III./4-es szektorában látható. Simkó János ténykedése alatt Pozsony „város világítása teljesen modern: légszesz (Auer-égőkkel) és villany. A városnak évenként 60, 000 koronájába kerül az utczák, terek, színház stb. világítása. Légszeszvilágítás 1856 márcz. 19-ike óta van a városban. Ezt most a...Read More
