Kis térség közepén áll a templom, hajó elé épített toronnyal, amelyen a félköríves bejárat felett körablak, felette köríves, hosszú ablak. A sarkokon kváderkőszerű vakolatdíszítés, felül órahellyel. A sisak négyszögletű gúlaként indul, majd nyolcszögletűvé változik, tetején gomb és csillag. A hajó boltozatos mennyezetű, a szószék a hajó egyenes végébe helyezett. A bejárat felett téglából rakott karzat,...Read More
A község lakosságának egy része aránylag hamar áttért a református hitre. Már a 16. században volt a faluban református templom. A mai templom a 19. század elején épült, 1801 és 1804 között, klasszicista stílusban. A bejárat fölötti emléktáblán az 1802-es évszám olvasható. Az épületet többször javították: 1901-ben, 1908-ban, tetőjavítást végeztek 1980-ban. A templom a teremtemplomok típusához...Read More
Itt volt református lelkész 1846 és 1849 között Tompa Mihály költő. Itt látogatta meg 1847-ben Petőfi Sándor, innen kirándultak együtt Murány várába. Az emléktáblát a Palóc Klub állíttatta, 1994-ben. 2017-ben a Gömöri Református Egyházmegye a magyar kormány támogatásából a bejei műemlék jellegű református templom tornyának és hajójának teljes külső felújítására jelentős összeget határozott meg.Read More
Református temploma 1786-ban II. József türelmi rendelete alapján épült klasszicista stílusban. A templomot Alsógellér, Felsőgellér és Bogya együtt építették. Mai formáját 1841-ben nyerte el, szószéke a 19. század első felében készült. A templomkertben 2006-ban emlékoszlopot emeltek Gulyás Lajos lelkipásztor (1918-1957) tiszteletére, aki 1942-ben itt kezdte lelkipásztori szolgálatát. A református templom falán olvasható a templomot emeltető...Read More
Az Árpád-kori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott források a 13. században tesznek említést. Középkori temploma, a Hanva nemzetség monostora, melynek mára nyoma sem maradt, a Templom-dombon állt. A helyén emelt, ma is álló templomépület a legjellegzetesebb klasszicista református templomok egyike. A nagy múltú község fölé magasodva szinte őrködik a szelíd vonulatú hegyekkel és...Read More
A komáromi református egyházmegye gyülekezete Kamocsa. Az első írásos emléket, amely a gyülekezet létrejöttének az 1550. esztendőt jelöli meg egy presbiteri jegyzőkönyvben találtam. Történt ugyanis, hogy a kamocsai hívek kéréssel fordultak a Ns. Komárom vármegyéhez, elhasadt harangjuk újraöntését kérelmezve „amely harangon nem volt semmi kép, csak az írás – Anno 1550 – amely igen szépen...Read More
Kisújfalu lakói 1650 körül lettek reformátusok. 1680-ban Kisújfalu anyaegyházként működik, leányegyháza a komjáti egyházmegyébe tartozó mezőölvedi gyülekezet, Farnaddal együtt. 1785-ben Kisújfalut a vármegye Bátorkeszi leányegyházává nevezi ki, sőt a temetési szertartásról is rendelkezik. 1787-ben újra megnyílt református iskolája, és a templomot is újraépítették; ezt jelzi a bejárat fölött ma is látható évszám. A császár 1786-ban...Read More
A református templom elődje IV. Béla 1268-as oklevelében említett, Szent Mihályról elnevezett román stílusú templom volt. A román stílusút a 13. században, a gótikus hozzáépítést a 14.-15. század fordulóján, a tornyot a 20. században építették. A 15. században átalakították késő gótikus stílusban. A török háborúk idején erősen megrongálódott, ebben az időben a lakosság is sokat...Read More
A marcelházi református (protestáns) egyházról készült első jegyzetek 1650-ből származnak, az első prédikátor Galántai Mihály volt. A helyi gyülekezet a XVII. század utolsó éveiben Thököly Imrétől, majd 1706-ban II. Rákóczi Ferenc menlevelet kapott. 1717-ben viszont Komárom vármegye parancsnoka elzavarta a prédikátort. Fontos mérföldkő a gyülekezet életében, hogy az 1717-1731 között szolgáló Mike István prédikátor kezdte...Read More
Nincsenek írásos adatok arról, mikor építették a községben az első katolikus templomot vagy kápolnát. A falu lakosainak emlékezetében nemzedékről nemzedékre hallomásból átadva úgy maradt meg a templom helye, hogy a jelenlegi községi hivatal közelében állt. Ezt a feltevést igazolják a különböző okokból végzett ásatások közben talált alaptöredékek is. A reformáció elterjedése Martoson a komáromi református...Read More
1699-ben az „örök emlékű” Szikszai Gergely volt a falu lelki gondozója, kinek hivatala alatt kezdődött meg a gyűjtés az új templom építésére. Hivatalos engedéllyel ellátott kéregető levelekkel járták a messzi vidékeket a hívek, hogy a gyűjtött pénzből felépüljön az Úr Háza. Az új templom a régi alapokra épült 1740-ben, és 1780-ban bővítették a nyugati részt...Read More
A református templom a 18. században épült későbarokk stílusban, 1924-ben belsejét átalakították, és tornyát helyreállították. A templomban egy brassói ötvös munkáját, a korábban a komáromfüssi templomban levő 1527-ben készült aranykelyhet őriznek. A parókia épülete klasszicista stílusban épült a 19. század elején. Fal köti össze a templommal.Read More
1423-ban Radnotfalua néven pelsőczi Nagy János tárnokmesternek a birtoka. A 17. században módos parasztcsaládjai megváltották magukat s nemességet szereztek. Az újkorban nemesi település, amely 1906-tól viselte a Nemesradnót nevet. A település népe a 16. század végétől református. Temploma Kalla Mihály, rimaszombati építész tervei alapján épült. Ismert korábbi templomának a rajza is. Szabad tér közepén áll...Read More
Az ógyallai-bagotai gyülekezet a múlt század elején – az Osztrák-Magyar Monarchia idején – kezdett hozzá a templomépítésbe Mórocz Mihály, akkori lelkipásztor vezetésével, hogy a katolikus hívekhez hasonlóan, újat emeljen az első, 1793-ban épült, akkorra már elavultnak bizonyult helyére. 1911. március 23-án kezdődött meg a Tuba Lajos által, majd Gere József és Károly átdolgozásában készített terv...Read More
Az örösi templomról szóló legkorábbi feljegyzések 1700-ból valók, ezek alapján akkor itt egy fatemplom állt. A későbbiekben ez a templom megsemmisült; a mai kőtemplom elődjének megépítése a 19. sz. elejére esik (alapkövét 1806. május 16-án tették le, 1830-ra befejezve). Sajnos, a parókia és az irattár egy korábbi (1806), a templom egy későbbi (1841) tűzvész áldozata...Read More
A balogvölgyi kisközség református temploma 1971-ben épült. Az új templom saját erőből, a hívek adományából és társadalmi munkában épült fel. A templom és a kultúrház környéke a tulajdonképpeni Kacsaszög, vagyis a régi Rakottyás.Read More
A Balog-völgyi kisközség téglalap alaprajzú, délnyugat-északkeleti tengelyű, nyeregtetős református temploma 1848-ban épült fel klasszicista stílusban. Tornya 1852-ben épült a falpillérrel szegélyezett délnyugati oromfalhoz. Falait függőleges falsávok tagolják. Belső terét sík deszkamennyezet fedi. Berendezése 19. századi. Faragott fa oszlopokon nyugvó karzatára orgonát építettek be. A templom falán az 1. világháború falubeli áldozatainak emléktáblája őrzi a hősök...Read More
A Balogvölgy legdélibb fekvésű faluját 1372-ben említik a források. Az újkorban nemesek lakta település. A kezdetektől Rimaszécs filiája. Első templom 1882-ben épült, de rossz állapota miatt a 2. világháború után elbontották. Új temploma 1968-ban épült fel. Vaskerítéssel körülvett kertben áll a templom. A torony a hajó elé épített, kétszintes. Bejárata előreugró, felül ívelt lezárással, felette...Read More
A református templom azonos a XIV. századi dézsmajegyzékben olvasható Boldogságos Szűz Mária titulusú plébániával. Messziről feltűnik a község északi végén, dombtetőn álló, fehér falú épület, amelynek nyugati homlokzata előtti szép arányú, fából ácsolt emeletén árkádos-tornyos, zsindelyborítású harangláb magasodik. Szintén deszkából készült átjáró köti össze a templommal, előcsarnokot képezve a bejárata elé. A keletelt hossztengelyű, egyhajós...Read More
1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...Read More
Az Árpád-kori eredetű magyar falu a 12-13. században keletkezett. Központjában álló, ősi (plébánia) temploma a fennmaradt írott forrásokban a 14. században jelenik meg, de feltételezhető, hogy központi magja ennél korábbi, román kori építmény. Ehhez később keletről egy poligonális záródású, gótikus, támpilléres szentélyt építettek. A barokk korban, valószínűleg 1750 körül nyugati irányban meghosszabbították a hajót. Újraboltozták...Read More
A falunak ma két temetője van. A délkeleti részén található Öregtemető régebbi központi keresztje mára már igen megcsonkult. Valószínűleg a XVIII. században emelhették homokkőből. A keresztnek csak függőleges magas szára áll, rajta a már torz, ugyancsak homokkőből faragott Krisztus-alakzat, a Megváltó jobbra fordított fejével.Read More
A község temetőjében két nagyobb feszület is látható. A régebbi központi temetőkeresztet a két falu egyesítése után állították, ezzel a dedikációval: “Isten / dicsőségére / APÁTUJFAU / 1906”. Az ízléses, ötlépcsős sárgás homokkő kereszten egy öntöttvas korpusz van az INRI felirat alatt.Read More
A kápolnától nem messzire még áll a régi országzászlótartó talapzata. Ez egy keménykőből betonhabarcsba rakott hármas halom. A középső halmon helyezték el egykor a márványból készült fehér emléktáblát és a zászlótartó rúdját. Az országzászlót a csepeli posztógyár munkásai adományozták a falunak. Ünnepélyes felavatásra 1939. március 15-én került sor. A zászlót a templom ruhatárában helyezték el,...Read More
A pusztatemplomnál végzett ásatások során sírleletek is előkerültek. A szentélytől keletre megnyitott szondában például 9 kelet-nyugati tájolású, soros temetkezésre utaló sírhelyet tártak fel. A Sírok keletkezése a templomépítés előtti időbe tehető, de vannak köztük leletek a barokk korból is (XVII. század). Úgyszintén vannak sírok a templom falai alatt. Így feltételezhető, hogy a dombon már a...Read More
